Az NKE államtudományi képzési területén a tanterv része a Közös Közszolgálati Gyakorlat. 2019-ben a téma egy emberre is veszélyes járvány terjedésének megakadályozása volt. Szolgált-e a tavalyi szimuláció a mostani helyzetben is használható tapasztalatokkal? Kovács Gábor c. rendőr dandártábornokot, a Rendészeti Vezetéstudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát, a gyakorlat vezetőjét kérdeztük.
Mi volt a Vírus 2019 gyakorlat célja?
A kiinduló helyzet szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Békés megye bizonyos részein egy – feltehetően bioterrorizmusal összefüggésbe hozható – vírus ismeretlen törzse jelent meg, amely földrajzilag jó behatárolható területen pusztította az emlős haszonállat állományt. A vírus emberekre is veszélyt jelentett, több esetben súlyos megbetegedés is történt, járványgócok alakultak ki ebben a két megyében. A felkészülés során a hallgatók modellezték a törvényalkotási folyamatot, a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelem közös alkalmazását, a veszélyhelyzet kihirdetésének előkészítési folyamatát, illetve az annak bevezetésével és kezelésével kapcsolatos eljárásokat. E gyakorlatra is meghívtuk a V4-es és a szomszédos országok társtanintézetek képviselőit, ők workshop típusú interaktív tréningen, és angol munkanyelvű konferencia előadások keretében ismertették hazájuk és szervezetük tevékenységrendszerét. Ezt követően részt vettek a gyakorlat egyes mozzanataiban és gyakorlati elemeiben is.
Miért éppen a vírus témát választották a tavalyi gyakorlathoz?
Minden esztendőben valamilyen életszerű témát választottunk. (Erről lásd keretes írásukat – a Szerk.) Járványok kialakulása miatt bekövetkező veszélyhelyzet bármikor kialakulhat, mint ahogyan most a koronavírus-fertőzés is megjelent. Ezek megelőzésére, kezelésére, felszámolására, a hivatásrendek együttműködésére – illetve érintett külföldi partnerszervezetek közreműködésével – hozott ellenintézkedések biztosítják a gyakorlat fő eseményeit. Egyik gyakorlat témája sem igényel speciális ismereteket, de a végrehajtó műveleti törzsek együttműködése elengedhetetlen. Intézkedéseiket az illetékes szakmai szervek bevonásával, a rendészeti, a honvédségi, államigazgatási, valamint nemzetközi és vízügyi szempontok mérlegelésével hozták meg. A gyakorlaton több, mint 1000 alap- és mesterképzésben tanuló hallgató vett rész, s azt 50 oktató vezette.
Mi volt a szimuláció menete?
A gyakorlat során a járvány kezelésére történő felkészülést, majd a kialakult veszélyhelyzet kezelésével összefüggő intézkedéseket modellezték a hallgatók. Ilyenek például a lakosság és a létfontosságú létesítmények védelme; területek lezárása; a különböző diplomáciai feladatok, tárgyalások; az erőszakos cselekmények kezelése; az álhírek kezelése, a veszélyhelyzet kihirdetésének előkészítése, majd a kihirdetés; a lakosság ellátásának megszervezése; végül az eredeti helyzet visszaállítása.A feladat komplex volt, mert az említettek mellett a szervezetek tevékenysége kiegészült még olyanokkal, mint például a lakosság és egy börtön kitelepítése; veszélyes üzem működési zavara miatt veszélyes vegyi anyagok kiszabadulása, azok közúti és vasúti szállítása során bekövetkező ipari baleset felszámolása, vízügyi létesítmények és szolgáltatások (szennyvízkezelés, ívóvíz ellátás) leállása. E feladatok mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Honvédség végrehajtotta az országvédelmi feladatokat az önkéntes tartalékos állomány bevonásával. Az ukrán és a román államhatár közelében a rendőrség tömeges migrációs létszámot kezelt, határmenti konfliktusokat számolt fel. E kiegészítő feladatokra azért volt szükség, hogy minden hivatásrend tudja gyakorolni a saját feladatait akkor is, ha azok egyébként nem szorosan kapcsolódnak az adott helyzetbeállításhoz.
Mennyiben más most, a valóságban előállt helyzet a tavalyi szimulációhoz képest?
A tavalyi szimuláció és a valóságos helyzet – a kiterjedésbeli különbségtől eltekintve – alapvetően teljesen megegyezett. Minden érintett szervezet rendelkezik azokkal a tervekkel, amelyek a különleges jogrend bevezetéssel kapcsolatosak. Minden hivatásrend a saját feladatrendszerét hajtja végre. A gyakorlat levezetési terve alapján azokat a lépéseket modelleztük, amelyeket jelenleg az Operatív Törzs is tesz, s ahogyan az a valóságban is történik. Az egyes feladatokat a valóságban is végrehajtották: az ellenanyagot tartalmazó vakcinát szállító helikopter például tavaly valóban leszállt az Orczy-kertben.
A laikusoknak nem nagyon van rálátása arra, hogyan is kell kezelni az ilyen vészhelyzeteket lépésről lépésre. Elmondaná, milyen területeken melyek az egymást követő lépések?
A veszélyhelyzet kihirdetése roppant bonyolult előkészítő munkát igényel. A lényeg, hogy a szükséges döntéseket egy központi koordináló törzs hozza meg, majd utasítja a válságkezelésben közreműködőket az egyes feladatok végrehajtására. Fontos, hogy mindenki a saját feladatát hajtja végre, de úgy, hogy az egyes szervezetek tevékenysége szinergiát hozzon létre. Lényeges az események kezelésének folyamatossága és az időbeni elhúzódás, a fokozatosság elvének betartása, ezzel a lakossági pánikhelyzet megelőzése. Karantén, álhír terjesztők, élelmiszer felvásárlási láz, kiberbiztonsági kérdések, kijárási korlátozások, kijárási tilalom – mindezek felmerülhetnek, ezeket kezelni kell, de egyszer remélhetőleg elmúlik a járvány, mint ahogyan a gyakorlatunkban is történt, és visszaáll az alkotmányos rend alap időszaka.
Egy gócpontosítható bioterrorizmus fókuszú gyakorlat tud-e szolgálni bármilyen új, jelenleg is hasznosítható szemponttal?
Megtörtént a tapasztalatok összegyűjtése, feldolgozása, elemzése, néhány témában tanulmánykötetet jelent meg, a tapasztalatokat beépítettük az oktatásba. A gyakorlat vezetőjeként elmondhatom, hogy évről-évre hatékonyabban dolgoztak a gyakorlat résztvevői, közülük sokan már végeztek, és ma már a szolgálati beosztásaikban hajtják végre a jelenleg kialakult veszélyhelyzet kezelését. A tapasztalatom és a tanulság az, hogy a különböző egyetemi hallgatók, civilek, vagy egyenruhások kiválóan együtt tudnak működni és képesek a különböző feladatokat jó szinten végrehajtani.
Jelenleg az NKE-n oktatási keretek között foglalkoznak-e koronavírus témájával? Kapnak-e a hallgatók kapcsolódó feladatokat?
Magával a koronavírus-fertőzés témával az egyetem hallgatói nem foglalkoznak, hiszen ez csak egy a lehetséges veszélyek közül. A felkészítés általános elvek és módszerek alapján történik a Közös Közszolgálati Gyakorlat című tantárgy keretében.
Önök, oktatók foglalkoznak-e a jelenlegi helyzettel, adott esetben tanácsadás szintjén részt vesznek-e a hatóságok munkájában?
Biztosra veszem, hogy minden hivatásrend oktatói kiemelt figyelemmel kísérik a kialakult helyzetet, az egyenruhás hallgatókat bevonták a feladatok végrehajtásába, a hivatásos oktatói állományt pedig szükség szerint osztják be. Ez megítélésem szerint nagyon hasznos, hiszen oktatói szemmel éljük meg a gyakorlati feladatok végrehajtását a valóságban.
Miképpen látja a hazai lépéseket? Milyen tanácsot adna a lakosságnak?
Személyes meggyőződésem, hogy a magyar állam mindent megtesz állampolgárai védelméért, a válságkezelés intézkedései szakmai szempontból megfelelnek az elvárásoknak, a veszéllyel kapcsolatosan arányosak, a helyzet kezelhető, az eddig foganatosított intézkedések meghozták a kívánt hatásukat. A lakosságtól én is csak annyit kérek, hogy fegyelmezetten tartsák be a szükséges óvintézkedéseket, maradjanak nyugodtak, hozzáértő emberek vigyázzák mindennapjaikat!
A korábbi évek gyakorlatai
Az első gyakorlat 2013 tavaszán az árvízvédelmi veszélyhelyzetben a „Vadvíz 2013” fedőnevű szimuláció volt, ennek keretében az árvízvédelmi veszélyhelyzetben végrehajtott feladatok, a közrend közbiztonság fenntartása, az árvíz miatti illegális migráció, a lakosság kitelepítése jelentette kihívást.
A 2014-ben és 2015-ben egy képzeletbeli, az országot ért fegyveres csoport váratlan támadásának elhárítása volt a gyakorlat kiindulópontja, az ezzel kapcsolatos rendkívüli jogrend bevezetésének alapvető kérdéseivel foglalkozott a gyakorlat. A „Végvár 2014” és „Végvár 2015” gyakorlatok fő helyszíne az ócsai gyakorlótér volt, itt számolták fel a résztvevők az államhatáron átsodródó irreguláris fegyveres csoportokat is.
A 2016-os „Vihar 2016” fedőnevű gyakorlat a 2014. decemberi, az ónos eső és jeges eső okozta természeti katasztrófa nyomán kialakult helyzetet dolgozta fel. A földrajzi érintettség miatt a szlovák partnerszervezetek közreműködését és tevékenységét is modelleztük, öt különböző országból érkező delegáció tagjait is bevontuk.
A „Vándor 2017” gyakorlattal a 2015. július hónaptól 2016. május hónapig bekövetkezett migrációs veszélyhelyzet kezelését modelleztük.
A 2018-ban az „Integrált védelem 2018” gyakorlat keretében az áramszolgáltatást és az informatikai rendszereket ért kibertámadás témáját dolgoztuk fel, amely a főváros mellett két megyét érintett.
A 2020-ban tervezett gyakorlat anyagait a kidolgozó törzs előkészítette, de az idén a kialakult helyzet miatt most elmarad a „Védőpajzs 2020” nevű szimuláció, ami ipari katasztrófák bekövetkezését modellezte volna.
