Tavaly ősszel az Európai Parlament (EP) elsöprő többséggel fogadta el a gyermekek online védelmét célzó jelentést, amely új irányt szabhat a fiatalok digitális jelenlétének szabályozásában. Az Európai Unió (EU) azóta több fronton is lépéseket tett annak érdekében, hogy hatékonyabban védje a kiskorúakat az online tér kockázataitól. Az elfogadott intézkedések hátteréről, az azóta történt fejleményekről, valamint a további uniós tervekről nyilatkozott Taraczközi Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója.
Az Európai Parlament pár hónappal ezelőtt úgy határozott: a közösségi média és más digitális szolgáltatások használatának korhatárát azért kellett újra definiálni, mert a korábbi szabályozás nem nyújtott megfelelő védelmet a fiatalok számára. A testület 2025 novemberében elfogadott intézkedéscsomagja egyértelműen a 16 éves kort jelölte meg alapértelmezett minimum korhatárként a közösségi média és a digitális szolgáltatások teljes körű használatához. „A döntéshozók álláspontja szerint ez az a pont, ahol a fiatalok már rendelkeznek azzal a kognitív érettséggel és kritikai érzékkel, amely szükséges az online tér manipulatív mechanizmusainak felismeréséhez” – fogalmazott Taraczközi Anna, aki szerint fontos hangsúlyozni, hogy a szabályozás nem egy merev tiltást jelent mindenki számára, hanem egy többszintű védelmi rendszert. A 13 és 16 év közötti korosztály számára szülői beleegyezéshez kötnék a regisztrációt, míg a 13 év alattiak esetében a parlament a teljes korlátozást tartja indokoltnak.
A szakértő kiemelte, hogy a korhatár emelésének hátterében elsősorban a fiatalok mentális egészségének védelme áll. Az elmúlt évek kutatásai egyértelmű összefüggést mutattak ki a túlzott közösségimédia-használat és a növekvő szorongásos tünetek, a depresszió, valamint az alvászavarok között. Az Európai Parlament szerint a technológiai óriáscégek eddigi önszabályozása nem volt elegendő, és a profitorientált algoritmusok, amelyek a figyelem minél hosszabb lekötésére törekszenek, súlyos károkat okoznak a fejlődő idegrendszerben.
Arról, hogy milyen lépések történtek azóta a gyermekek online védelmének gyakorlati megerősítése érdekében, a kutató elmondta, hogy a jogszabályi keretek elfogadása óta a hangsúly a technológiai megvalósíthatóságra és a szigorúbb ellenőrzésre helyeződött. Az Európai Bizottság megkezdte az Európai Digitális Személyazonossági Tárca (European Digital Identity Wallet – EUDI) tesztelését, amely 2026 végére válhat általánossá. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a felhasználók anélkül igazolják életkorukat a platformok felé, hogy közben kiadnák a nevüket vagy más érzékeny személyes adatukat. Ezzel párhuzamosan a Digitális Szolgáltatásokról szóló Jogszabály (Digital Services Act – DSA) alapján a hatóságok már több nagy platform ellen indítottak eljárást az addiktív dizájnelemek, például a végtelen görgetés és az agresszív push-értesítések miatt.
Taraczközi Anna szerint a mesterséges intelligencia térnyerése újabb dimenziót nyitott a védelemben is. Mint mondta, ma már olyan MI-alapú rendszereket fejlesztenek, amelyek a felhasználó interakciói, szókincse és viselkedése alapján képesek nagy pontossággal megbecsülni az életkort, kiszűrve a hamis adatokat megadó kiskorúakat. Ugyanakkor az AI Act (MI-törvény) korlátozza a kiskorúak érzelmi elemzését végző rendszerek alkalmazását, hogy megelőzzék a fiatalok érzelmi manipulálását a digitális hirdetések vagy tartalomajánlók által.
„Az Európai Unió végrehajtási mechanizmusa a gazdasági szankciók és a kötelező átláthatóság kettősére épül” – emelte ki a szakértő. Hozzátette, hogy bár a kritikusok gyakran felróják az EU-nak a bürokratikus lassúságot és a technológiai szektortól való lemaradást, a jelenlegi bírságolási tételek már elég magasak ahhoz, hogy a globális tech-óriások ne hagyhassák figyelmen kívül a szabályokat. A platformok éves globális forgalmának akár 6 százalékát is elérő büntetés olyan visszatartó erő, amely rákényszerítheti a cégeket a gyermekvédelmi funkciók beépítésére. Kifejtette továbbá, hogy a megfelelőséget független auditok és a tagállami hatóságok folyamatos monitorozása biztosítja. Magyarországon például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lát el ilyen felügyeleti feladatokat, szorosan együttműködve az uniós szervekkel. Bár kétséges, hogy a szabályozás minden kiskaput bezár-e, az EU célja egy olyan egységes digitális piac létrehozása, ahol a biztonsági előírások be nem tartása üzleti szempontból is fenntarthatatlanná válik a szolgáltatók számára.
Taraczközi Anna elmondta, hogy a civil szervezetektől jövő visszajelzések vegyesek, bár a többség egyetért a szigorítás szükségességével. A gyermekjogi szervezetek, mint az Eurochild, üdvözlik, hogy a gyermekek védelme végre politikai prioritássá vált, de óva intenek a kizárólag tiltásra épülő stratégiától. A szakértők szerint a túl szigorú korlátozások az „illegalitásba” kergethetik a fiatalokat, akik így kevésbé szabályozott és veszélyesebb felületeken kereshetnek közösségi élményeket. A kritikusok egy része továbbá kiemeli, hogy a technológia fejlődése miatt a digitális készségek oktatása elengedhetetlen, de ezt nem szabad összekeverni az online térben töltött idő mennyiségével. A cél az, hogy a fiatalok értsék a mesterséges intelligencia működését és felismerjék a dezinformációt, de közben ne váljanak a technológia rabjaivá. A technológia fejlődése alapvetően hasznos folyamat, amely megkönnyítheti a tanulást és a kapcsolattartást, ha azt tudatosan és a biztonsági szabályok betartásával használják. A szakmai konszenzus szerint a törvényi szabályozás csak az alap, amely mellé elengedhetetlen a szülői tudatosság és a korszerű oktatás fejlesztése.
