Bűnözői csoportok tartják rettegésben a közép-amerikai országot. A közbiztonság a február 9-i elnökválasztás központi eleme volt. Háttér.
Ecuadorban február 9-én került sor az elnökválasztásra. Az első fordulóban a hivatalban lévő elnök, Daniel Noboa szűk többséggel továbbjutott az áprilisi második fordulóba. Őt szorosan követte Luisa González baloldali ellenzéki jelölt. Az ország sajátos helyzetébe Thomázy Gabriella, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének adjunktusa nyújt betekintést.
Semlegesíteni
„Háborús állapotban vagyunk, és nem adhatjuk fel!” – így fogalmazott egy évvel ezelőtt Daniel Noboa, az akkor frissen megválasztott ecuadori elnök, arra utalva, hogy bűnözői csoportok folyamatos rettegésben tarják az országot. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Noboa még egy rendeletet is kiadott, amelyben csaknem kéttucatnyi bandát nevezett meg terrorista csoportnak, és felhatalmazta az ecuadori katonákat, hogy – mint fogalmazott – „semlegesítsék” a bűnöző csoportokat a nemzetközi humanitárius jog keretein belül. Ebben a forrongó légkörben tartják meg a dél-amerikai ország elnökválasztását.
„Ecuadorra a baloldali kormányzás volt jellemző az elmúlt 20-25 évben” – hívta fel a figyelmet Thomázy Gabriella, az ÁNTK adjunktusa. A nagyrészt baloldali ideológiát követő pártok és jelöltek mellett ugyanakkor kitűnik a jelenlegi elnök, Daniel Noboa, aki politikai szempontból középre és jobbközépre sorolható, bár politikai pályafutása során eddig inkább pragmatikus megközelítést alkalmazott, és nem sorolta magát egyik ideológiai irányba sem. Ecuador jelenlegi első embere a két évvel ezelőtti előrehozott választásokat megnyerve, 35 éves korában lett a dél-amerikai ország történetének legfiatalabb elnöke. A szakértő hangsúlyozta, hogy Noboa illusztris, történelmi családból származik, és kettős ecuadori-amerikai állampolgársággal rendelkezik. 2023-ban Noboa, a banánültetvényes oligarcha fia azzal nyerte meg a választásokat, hogy vállalta: szembeszáll a kábítószerkartellekkel és más, nemzetközi szervezett bűnözői csoportokkal, amelyek félelmet keltenek a lakosság körében.
Előzmények
Egyik legismertebb elődje, Rafael Correa, aki 2007 és 2017 között volt Ecuador elnöke, hírhedtté vált, ugyanis elnökségét követően korrupciós bírósági eljárások indultak ellene, és azóta menedékjogot kért Belgiumban. Az utána következő elnök, aki Correa alelnöke volt, Lenín Moreno (2017–2021) a négyéves elnökséget végigvitte, őt követte Guillermo Lasso (2021–2023), aki miatt végül előrehozott választásokra került sor.
A jelenlegi politikai felállást illetően, Thomázy Gabriella kifejtette, hogy Daniel Noboa az Acción Democrática Nacional (Nemzeti Demokratikus Cselekvés) pártot képviseli, amelyet körülbelül 9-10 hónappal a mostani voksolások előtt regisztráltak. Kihívója, Luisa González a Movimiento Revolución Ciudadana (Polgári Forradalom Mozgalma) nevű formációhoz kapcsolódik, amelynek a jelenlegi vezetője a volt elnök, Rafael Correa. A választásokat megelőző előzetes felmérések egyértelműen Daniel Noboat jelölték meg győztesnek, ehhez képest Luisa González váratlanul magas támogatást kapott.
Folytatása következik
A választások második fordulójára április 13-án kerül sor. A megosztott országban a Luisa Gonzálezre szavazók Correa politikájának a folytatására voksolnak, míg a Noboa szavazói elsősorban a baloldali politikával való szakítást és a biztonsági intézkedések folytatását szeretnék. A választások megnyeréséhez mindkét jelöltnek a bizonytalan szavazókat kell megszólítania.
Biztonsági helyzet
Thomázy Gabriella kiemelte: Ecuador komoly biztonsági kihívásokkal néz szembe. 2023-ban naponta átlagosan 22 gyilkosság történt az országban. Noboa elnök ezért szigorú intézkedéseket hajtott végre a szervezett bűnözés ellen, hasonlóan az El Salvador-i gyakorlathoz. Mint ismert, a közép-amerikai ország elnöke, Nayib Bukele 2022 és 2024 között megközelítőleg 100 ezer embert börtönzött be a bűnözés visszaszorítása érdekében.
Ecuador nehézségeit tovább súlyosbítja, hogy a lakosság körülbelül 28 százaléka él szegénységben, és jelentős jövedelmi egyenlőtlenségek vannak. Az ország infrastrukturális kihívásokkal is szembesül, ideértve a gyakori áramkimaradásokat is. Thomázy Gabriella kifejtette azt is, hogy a gazdaság magas inflációval és korrupcióval küzd. Mintegy 1,2 millió ecuadori hagyta el hazáját, és megközelítőleg 800 ezer bevándorló él az országban. Ecuador kibocsátó, tranzit- és befogadó ország is egyben, a venezuelai migrációs krízis következtében. A szakértő hangsúlyozta, hogy az alkotmányuk elismeri a migrációhoz való egyetemes jogot, ugyanakkor a közelmúltbeli politikai változások korlátozták a venezuelai bevándorlást.
Gazdasági kapcsolatok
Ecuador jelentősen el van adósodva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé, valamint jelentős mértékű adósságot halmozott fel Kínával szemben az olyan infrastrukturális projektek miatt, mint a Coca Codo Sinclair vagy a Sopladora vízerőmű, amelyek minőségi problémák miatt a kritikák kereszttüzébe kerültek. Az export és az import szempontjából Ecuador elsődleges exportpartnerei az Egyesült Államok (24%), Kína (18%) és Panama (14%). A fő importpartnerek az Egyesült Államok (27%), Kína (21%) és Kolumbia (7,5%). 2017-ben Ecuador szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Európai Unióval.
Korrupció
Az országnak a közelmúltban komoly diplomáciai feszültségei adódtak Mexikóval, és a többi dél-amerikai országgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok továbbra is korlátozottak. Mint ismert, tavaly áprilisban azecuadori hatóságok erőszakkal behatoltak Mexikó quitói nagykövetségére, és letartóztatták Jorge Glas volt ecuadori alelnököt, aki politikai menedékjogot kapott a közép-amerikai országtól. Ekkor szakadt meg a diplomáciai kapcsolat Ecuador és Mexikó között. A korrupcióval vádolt Glas 2017 és 2022 között már letöltötte a börtönbüntetését, amelyet azért kapott, mert kenőpénzt fogadott el különböző vállalkozásoktól állami megbízásokért cserébe. Daniel Noboa akkor azzal érvelt Glas letartóztatása mellett, hogy a menedékjogi védelem jogellenes a volt alelnök ellen felhozott korrupciós vádak miatt. Glast egyébként nyolc év börtönbüntetésre ítélték a brazil Odebrecht építőipari vállalatól elfogadott kenőpénzek miatt, ám 2022-ben feltételesen szabadlábra helyezték. 2023 végén azonban ismét felelnie kellett volna egy másik korrupciós ügyben elkövetett tettéért.
Egyébként Ecuador korrupció érzékelési indexe alapján igen alacsony helyezést ért el: 2024-ben a vizsgált 180 ország közül a 121. helyre került.
