Erősen kezdte meg hivatali idejét az új lengyel kormány: Donald Tusk kormányfő lecserélte az ország hírszerző szolgálatainak teljes vezetését, illetve megvonta a támogatást a lengyel közmédiától. Ennek az lett az eredménye, hogy az Európai Uniótól máris sikerült 5 milliárd eurót megszereznie az eddig visszatartott forrásokból. A korábbi kormányzópárt elnöke kommunista diktatúrákhoz hasonlítja a jelenlegi kormány politikáját. A lengyelországi helyzetről Mitrovits Miklós, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa nyilatkozott a Ludovika.hu-nak.
A Tusk-kormánynak első intézkedései között volt az, hogy – lehet mondani – tisztogatást indított el a közmédiában – emelte ki megkeresésünkre Mitrovits Miklós, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Mint mondta, Brüsszel elvárásai elsősorban a médiatörvény átalakítására vonatkoznak, illetve a bírósági rendszer átalakításáról szóló törvény megváltoztatására. Hozzátette, hogy a közmédia által gyártott politikai műsorok rendkívüli módon kritizálták, sőt adott esetben lejáratták személyesen Donald Tuskot is, ezért is léphetett fel ilyen szigorúan a kormányfő.
Vétózás
A médiatörvényt nem tudja megváltoztatni a kormánytöbbség, hiszen Andrzej Duda elnöknek vétójoga van, és feltételezhető, hogy megvétózza az erre vonatkozó átalakítást, ugyanis már a közmédia költségvetéséről szóló törvényt is megvétózta korábban. Tehát Tuskék ezért úgymond egy törvényi kiskapuhoz folyamodtak – fogalmazott Mitrovits Miklós. Szerinte ez most egy nagyon furcsa helyzet, és az is benne van a pakliban, hogy Lengyelországban nem lesz közmédia a jövőben.
A kutató kifejtette, hogy az átalakítás sok területen folytatódik, látszik már, hogy a Honvédelmi Minisztériumban, a Külügyminisztériumban is személyi cserék folynak. Mitrovits Miklós emlékeztetett: Donald Tusk a választások előtt két héttel bejelentett egy száznapos programot, amiben benne volt többek között az is, hogy az előző kormány prominens képviselőinek, illetve a Jog és Igazságosság Párt (PiS) több vezetőjének a személyes felelősségre vonását is megkezdik. Akkor ezek kampányfogásnak tűntek, de kiderült: ezek a pontok nincsenek elfelejtve. Ide sorolható az is, hogy a korrupció elleni hivatal egykori vezetőiként elkövetett hivatali hatalommal való visszaélés címén elítélt Mariusz Kamińskit és Maciej Wąsikot január 9-én annak ellenére tartóztatták le, hogy Andrzej Duda elnök ugyanebben az ügyben 2015-ben már kegyelemben részesítette őket. A két politikust a másodszori elnöki kegyelmi aktus nyomán szabadon engedték.
Mélyülő szakadék
Donald Tusk külpolitikai területen is igyekszik felhívni magára a figyelmet. Gyorsan kijelentette, hogy Lengyelország mindenben támogatja Ukrajnát, Radosław Sikorski, az új külügyminiszter első útja pedig Kijevbe vezetett. Az látszik, hogy Tuskék azért tartanak attól, hogy Donald Trump visszatér az év vége felé az Egyesült Államok elnöki székébe, mert Trump lényegében nem titkoltan azzal kampányol, hogy ha ő lett volna az USA elnöke, akkor nem is lenne ez a háború Ukrajna és Oroszország között – emelte ki Mitrovits Miklós. A kutató felhívta a figyelmet, hogy Tusk szeretné feléleszteni az úgynevezett weimari háromszöget, vagyis szorosabbra akarja fűzni kapcsolatát Németországgal és Franciaországgal. Ennek jeleit már látjuk: a francia külügyminiszter a napokban Varsóba látogatott, február végén pedig megtartják a francia–lengyel–német csúcstalálkozót is.
Borítékolható volt, hogy ezek az intézkedések komoly ellenállást váltanak majd ki az ellenzék részéről. Maga Jarosław Kaczyński, a PiS pártelnöke kommunista diktatúrákhoz hasonlítja a jelenlegi kormány politikáját. A kutató hozzátette azt is, hogy a lengyel társadalom kettéosztottsága eddig is megvolt, de az elkövetkező időszakban tovább fog mélyülni.
Közös pontok
Az elmúlt 8–10 évben, mióta Oroszország elfoglalta a Krímet, máshol vannak a prioritások. De ha Amerika tényleg kivonul a régióból és Ukrajnából, akkor erre egy válasz lehet, hogy ezek a hadiiparban és létszámban nagy potenciállal rendelkező országok újra összefognak – vélekedett a kutató.
Mitrovits Miklós felhívta a figyelmet a Visegrádi Együttműködés szerepére is. A lengyel kormánynak is sok területen vannak a magyarhoz vagy a szlovákhoz nagyon hasonló érdekei, még ha az ukrajnai háború kérdése nem is tartozik ide, de hát azért nem csak erről szól az élet – fogalmazott Mitrovits Miklós. Szerinte például a migráció ügyében a lengyel kormány, ahogy a cseh, a szlovák és a magyar is azon az állásponton van, hogy e területet erőteljesen kell szabályozni, illetve fellépni ezzel szemben. „Azt gondolom, hogy ha nem is olyan látványosan, mint korábban, de azért működni fog a V4-csoport, sőt február végén, Prágában lesz egy visegrádi csúcstalálkozó, ami azért azt jelzi, hogy van elszántság mind a négy oldalról, hogy ezt folytatni kell” – tette hozzá Mitrovits Miklós.
Kép: Mandiner
