Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Aula
Páhy Anna
Páhy Anna
újságíró
  • 2023.04.24.
  • 2023.04.24.
Magazin / Aula

A nagy rejtély

Miért vonultak vissza a muhi csata után a tatárok? Az ezzel kapcsolatos friss kutatási eredményekről kérdeztük P. Szabó Sándort, az NKE Kína-tanulmányok Tanszék tanszékvezetőjét, kutatócsoport-vezetőt.

Miért fontos a magyar közszolgálat számára, hogy kövesse a kínai gazdasági-, politikai folyamatokat?

A Kínai Népköztársaság nagyhatalmi erőtere hosszú évek óta markánsan formálja a világot úgy, hogy külön stratégiája van ennek végrehajtására. Rendkívül fontos, hogy a magyar közszolgálat e világrendi átalakulás folyamatait lássa és értse is. A kínai belpolitikai folyamatok alapvetően határozzák meg a kínai külpolitikát, Kína külpolitikája pedig hatással van az egész világra, az Európai Unióra, ezen belül Magyarországra. A kínai gazdaság a nominális GDP alapján a világ második legnagyobb gazdasága — közvetlenül az USA után —, de ha vásárlóerő-paritáson számítjuk ki az ország GDP-jét, akkor láthatjuk, 2014 óta Kína rendelkezik a világ legerősebb gazdaságával. Nyilvánvalóan rengeteg gazdasági lehetőség rejlik egy ilyen országgal való együttműködésben.

A tanszék azonban nem kizárólag gazdasági kapcsolatokat ápol.  

Kína globális befolyásánál fogva komoly kihívások elé állítja a közszolgálat szereplőit, ugyanakkor rengeteg lehetőséget is kínál hazánk számára. Az, hogy a kihívásokat tudjuk-e kezelni, illetőleg a lehetőségeket ki tudjuk-e használni, attól függ, vannak-e olyan szakembereink, akik egyaránt jól értenek Kínához és a saját szakterületükhöz. A Kína-tanulmányok Tanszék elsősorban oktatási és kutatási tevékenységet végez, oktatási tevékenységünk pedig két fő területre fókuszál. Az egyik a Kínával kapcsolatos szakmai ismeretek területe, azaz a kínai társadalommal, gazdasággal, bel- és külpolitikával, államigazgatási rendszerrel, Kína nemzetközi kapcsolataival, stb. összefüggő ismeretek átadása. Másik fontos oktatási feladatunk a kínai nyelvi képzés biztosítása — nem csupán az ÁNTK, hanem más karok hallgatói számára is — a kezdő szinttől a felsőfokig. Igyekszünk mindenben tekintettel lenni az egyetemi integrációval kapcsolatos alapelvekre és az egyetem missziójára, amely fontosnak tartja a különböző hivatásrendek közötti együttműködést.

Mire fókuszál a tanszék, illetve a kutatási munkacsoport kutatási tevékenysége?

Fontos célunk, hogy nemzetközi színvonalú tudományos eredményeket hozzunk létre, ugyanakkor kiemelten törekszünk arra is, hogy a gyakorlatban jól felhasználható ismeretanyagot állítsunk elő a magyar közszolgálati szféra számára. Ennek érdekében folyamatosan monitorozzuk a közszolgálat különböző szegmenseinek igényeit, szükségleteit. A Kína-stratégia Kutatási Munkacsoport munkája szerves részét képezi a tanszéki kutatási tevékenységnek, amelybe igyekszünk minél több kitűnő szakembert bevonni az egyetemen belülről és kívülről egyaránt. A Kína-tanulmányok Tanszék kutatómunkája elsősorban a kínai gazdaság, közigazgatás, társadalom, illetve Kína nemzetközi kapcsolatainak kutatására összpontosít, tehát elsősorban a mai Kínával foglalkozunk. Ugyanakkor van olyan kutatási projektünk is, amelynek keretében a muhi csata és a magyarországi tatárjárás kínai nyelvű mongol forrásait kutatjuk. Ez a projekt a magyar történelem és hadtörténelem számos alapvető fontosságú, nyitott kérdését válaszolta meg már eddig is. Ezt a kutatómunkát hosszú évek óta olyan kiemelkedő hadtudósok segítik, támogatják és inspirálják, mint Padányi József tábornok és Négyesi Lajos ezredes.

Sinológusként hogyan került közel a tatárjárás témaköréhez?

Az egyik szakterületem a nehezen megfejthető, újonnan felfedezett ókínai szövegek kutatása, tanulmányozása, megfejtése, ezek a szövegek többnyire régészeti feltárások során kerülnek elő. A magyarországi tatárjárás és a muhi csata kínai nyelven fennmaradt mongol történeti forrásai középkori szövegek, ugyanakkor hasonlóképpen tele vannak olyan részletekkel, amelyeket a kutatóknak korábban nem sikerült értelmezniük. Fontos tudni, hogy a kínai nyelv hosszú évszázadokon át hasonló funkciót töltött be Ázsia keleti felén, mint a latin nyelv Európában. A kínai nyelv az írásbeliség és a tudomány elsődleges fontosságú nyelve volt, tehát korántsem meglepő, hogy a magyarországi tatár invázióval kapcsolatos mongol történeti források kínai nyelven maradtak ránk. Az utóbbi években sikerült azonosítanom és publikálnom több olyan kínai nyelvű mongol történeti forrást, amely a muhi csatával és a magyarországi tatárjárással kapcsolatos, de korábban kívül esett a témával foglalkozó hazai és külföldi kutatások látókörén. Ezek közé tartozik egy kínai nyelvű mongol kőtáblafelirat is. A kínai nyelven fennmaradt mongol források kutatása számos fontos tudományos kérdés megválaszolásához vezetett el.

Mit sikerült megállapítani a muhi csatával kapcsolatban?

Ha egy mondatban szeretném összegezni: sikerült rekonstruálni a muhi csata tatár narratíváját, azt, hogy maguk a tatárok hogyan látták a magyar történelem egyik legfontosabb ütközetét. Számos, eddig nem ismert, fontos részletre derült fény. Hogy csak egy példát említsek, — miközben kutatók (régészek, történészek, hadtörténészek) közel másfél évszázadon keresztül sikertelenül próbálkoztak a muhi csata pontos helyszíneinek meghatározásával — a kínai nyelvű mongol szövegek kutatása során kiderült, hogy maguk a tatárok a meglehetősen nagy kiterjedésű muhi pusztán belül egy konkrét területet neveznek meg a csata helyszíneként. Rogerius, illetve Spalatói Tamás korabeli latin nyelvű elbeszélései tájékoztatnak bennünket az összecsapás egyes eseményeiről, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy egyik krónikaíró sem vett részt a muhi csatában, a tatárok viszont igen. Az ő kínai nyelvű forrásaik alapján kimutatható, hogy a muhi csata döntő összecsapására — a magyar tábor körülzárására és ostromára — a Karingó/Kerengő/Keringő néven emlegetett érnél került sor, amely patkó alakban vette körül a magyar hadsereg táborát, mintegy várárok módjára körülölelve azt. Ez az ér egykor a mai Szakáld község délkeleti körzetében helyezkedett el, mára kiszáradt, de a medre ma is látszik a műholdfelvételeken és a helyszínen is. IV. Béla tehát nem egyszerűen a történelemkönyvek által gyakran említett szekérvárral védte a magyar tábort, hanem egy természetes „vizesárokkal” is. E kutatási eredmény publikálását követően a helyszínen fémkeresőműszeres régészeti vizsgálatok is történtek. Ezek a vizsgálatok a muhi csatához köthető fegyveres összecsapás régészeti nyomait mutatták ki a Karingó/Kerengő/Keringő térségében, nyílhegyek, nemesi pecsétgyűrűk, IV. Béla korabeli pénzek kerültek elő. Hogy ez mekkora eredmény, azt jól mutatja, hogy a mai Magyarország területén korábban egyetlen Árpád-kori csatánk pontos helyszínét sem találtuk meg, leszámítva egyes várfalak, városfalak, erődítmények ostromát.

A tatár kivonulás okairól is kerültek elő információk?

Az 1242-ben történt tatár kivonulás a magyar történelem egyik legnagyobb rejtélye. Nem véletlen, hogy a témának rendkívül gazdag hazai és nemzetközi szakirodalma van, és a kivonulás okáról, okairól számos tudományos teória létezik. Azt a széles körben elterjedt magyarázatot, amely szerint a tatárok Ögödej nagykán halála miatt vonultak ki Magyarországról, az elmúlt évtizedek során számos kritika érte. Több neves kutató azt is megkérdőjelezte, hogy Ögödej halálának híre egyáltalán eljuthatott-e a Magyarországon tartózkodó mongol csapatokhoz a kivonulás megkezdése előtt, a nagykán halála és a kivonulás megkezdése között eltelt rövid idő alatt. Ugyanakkor mostanáig meglepő módon, mind a hazai, mind a külföldi kutatások rendkívül kevés figyelmet szenteltek annak, hogy a tatárok saját elbeszélései szerint hogyan és miért zajlott le a tatár kivonulás. Pedig a kínai nyelvű mongol források alapján meglehetősen nagy részletességgel rekonstruálható a Magyar Királyság területéről történő kivonulással kapcsolatos tatár döntési folyamat. A forrásokból kiderül, hogy bár a muhi csatában a tatárok győzelmet arattak, a tatár hadvezetés öröme korántsem volt felhőtlen, mivel a csata jelentős veszteségekkel járt tatár oldalon is. A muhi csata után a tatár hadvezetés haditanácsot tartott, ahol a kánok úgy vélekedtek, hogy a magyar haderő még mindig nagyon erős, ezért Magyarország területéről ki kell vonulni. Azonban Szübeetej, a magyarországi tatárjárás és muhi csata legmeghatározóbb mongol katonai vezetője az azonnali visszavonulás ellen érvelt, és rábeszélte a tatár vezérkart, hogy előbb érjenek el bizonyos hadászati, stratégiai célokat, és csak ezt követően vonuljanak ki Magyarország területéről. A kínai nyelvű mongol forrásokból az derül ki, hogy a Magyarország területéről történő kivonulásról szóló döntés még ezen a haditanácson megszületett, és a kivonulást a tatárok az ekkor megbeszélteknek megfelelően hajtották végre. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kutatás eredményeképpen mostanra a tatárok saját véleménye is megjelent a tatár kivonulásról szóló tudományos diskurzusban. Márpedig ez egy „bennfentes” vélemény, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Nyitókép: depositphotos.com

Témakörök: Kína, tatárjárás
LUDECON BLOG

Globális ellátási láncok Kína centrummal

Milyen átalakulások várhatók a következő években?

ÖT PERC EURÓPA BLOG

Új hidegháború Kínával és Oroszországgal?

Egy jelentés arról, hogy a közvélemény mit gondol.

LUDECON BLOG

India strukturális válsággal néz szembe

India 2020. március 24-én karantént vezetett be. Ezt a karantént jellemzően kéthetente hosszabbították meg és május 28-án területileg tovább szigorították. A fertőzés főleg 13 nagyvárost érintett, amelyeket teljesen lezártak, ez

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT