Miért vonultak vissza a muhi csata után a tatárok? Az ezzel kapcsolatos friss kutatási eredményekről kérdeztük P. Szabó Sándort, az NKE Kína-tanulmányok Tanszék tanszékvezetőjét, kutatócsoport-vezetőt.
Miért fontos a magyar közszolgálat számára, hogy kövesse a kínai gazdasági-, politikai folyamatokat?
A Kínai Népköztársaság nagyhatalmi erőtere hosszú évek óta markánsan formálja a világot úgy, hogy külön stratégiája van ennek végrehajtására. Rendkívül fontos, hogy a magyar közszolgálat e világrendi átalakulás folyamatait lássa és értse is. A kínai belpolitikai folyamatok alapvetően határozzák meg a kínai külpolitikát, Kína külpolitikája pedig hatással van az egész világra, az Európai Unióra, ezen belül Magyarországra. A kínai gazdaság a nominális GDP alapján a világ második legnagyobb gazdasága — közvetlenül az USA után —, de ha vásárlóerő-paritáson számítjuk ki az ország GDP-jét, akkor láthatjuk, 2014 óta Kína rendelkezik a világ legerősebb gazdaságával. Nyilvánvalóan rengeteg gazdasági lehetőség rejlik egy ilyen országgal való együttműködésben.
A tanszék azonban nem kizárólag gazdasági kapcsolatokat ápol.
Kína globális befolyásánál fogva komoly kihívások elé állítja a közszolgálat szereplőit, ugyanakkor rengeteg lehetőséget is kínál hazánk számára. Az, hogy a kihívásokat tudjuk-e kezelni, illetőleg a lehetőségeket ki tudjuk-e használni, attól függ, vannak-e olyan szakembereink, akik egyaránt jól értenek Kínához és a saját szakterületükhöz. A Kína-tanulmányok Tanszék elsősorban oktatási és kutatási tevékenységet végez, oktatási tevékenységünk pedig két fő területre fókuszál. Az egyik a Kínával kapcsolatos szakmai ismeretek területe, azaz a kínai társadalommal, gazdasággal, bel- és külpolitikával, államigazgatási rendszerrel, Kína nemzetközi kapcsolataival, stb. összefüggő ismeretek átadása. Másik fontos oktatási feladatunk a kínai nyelvi képzés biztosítása — nem csupán az ÁNTK, hanem más karok hallgatói számára is — a kezdő szinttől a felsőfokig. Igyekszünk mindenben tekintettel lenni az egyetemi integrációval kapcsolatos alapelvekre és az egyetem missziójára, amely fontosnak tartja a különböző hivatásrendek közötti együttműködést.
Mire fókuszál a tanszék, illetve a kutatási munkacsoport kutatási tevékenysége?
Fontos célunk, hogy nemzetközi színvonalú tudományos eredményeket hozzunk létre, ugyanakkor kiemelten törekszünk arra is, hogy a gyakorlatban jól felhasználható ismeretanyagot állítsunk elő a magyar közszolgálati szféra számára. Ennek érdekében folyamatosan monitorozzuk a közszolgálat különböző szegmenseinek igényeit, szükségleteit. A Kína-stratégia Kutatási Munkacsoport munkája szerves részét képezi a tanszéki kutatási tevékenységnek, amelybe igyekszünk minél több kitűnő szakembert bevonni az egyetemen belülről és kívülről egyaránt. A Kína-tanulmányok Tanszék kutatómunkája elsősorban a kínai gazdaság, közigazgatás, társadalom, illetve Kína nemzetközi kapcsolatainak kutatására összpontosít, tehát elsősorban a mai Kínával foglalkozunk. Ugyanakkor van olyan kutatási projektünk is, amelynek keretében a muhi csata és a magyarországi tatárjárás kínai nyelvű mongol forrásait kutatjuk. Ez a projekt a magyar történelem és hadtörténelem számos alapvető fontosságú, nyitott kérdését válaszolta meg már eddig is. Ezt a kutatómunkát hosszú évek óta olyan kiemelkedő hadtudósok segítik, támogatják és inspirálják, mint Padányi József tábornok és Négyesi Lajos ezredes.
Sinológusként hogyan került közel a tatárjárás témaköréhez?
Az egyik szakterületem a nehezen megfejthető, újonnan felfedezett ókínai szövegek kutatása, tanulmányozása, megfejtése, ezek a szövegek többnyire régészeti feltárások során kerülnek elő. A magyarországi tatárjárás és a muhi csata kínai nyelven fennmaradt mongol történeti forrásai középkori szövegek, ugyanakkor hasonlóképpen tele vannak olyan részletekkel, amelyeket a kutatóknak korábban nem sikerült értelmezniük. Fontos tudni, hogy a kínai nyelv hosszú évszázadokon át hasonló funkciót töltött be Ázsia keleti felén, mint a latin nyelv Európában. A kínai nyelv az írásbeliség és a tudomány elsődleges fontosságú nyelve volt, tehát korántsem meglepő, hogy a magyarországi tatár invázióval kapcsolatos mongol történeti források kínai nyelven maradtak ránk. Az utóbbi években sikerült azonosítanom és publikálnom több olyan kínai nyelvű mongol történeti forrást, amely a muhi csatával és a magyarországi tatárjárással kapcsolatos, de korábban kívül esett a témával foglalkozó hazai és külföldi kutatások látókörén. Ezek közé tartozik egy kínai nyelvű mongol kőtáblafelirat is. A kínai nyelven fennmaradt mongol források kutatása számos fontos tudományos kérdés megválaszolásához vezetett el.
Mit sikerült megállapítani a muhi csatával kapcsolatban?
Ha egy mondatban szeretném összegezni: sikerült rekonstruálni a muhi csata tatár narratíváját, azt, hogy maguk a tatárok hogyan látták a magyar történelem egyik legfontosabb ütközetét. Számos, eddig nem ismert, fontos részletre derült fény. Hogy csak egy példát említsek, — miközben kutatók (régészek, történészek, hadtörténészek) közel másfél évszázadon keresztül sikertelenül próbálkoztak a muhi csata pontos helyszíneinek meghatározásával — a kínai nyelvű mongol szövegek kutatása során kiderült, hogy maguk a tatárok a meglehetősen nagy kiterjedésű muhi pusztán belül egy konkrét területet neveznek meg a csata helyszíneként. Rogerius, illetve Spalatói Tamás korabeli latin nyelvű elbeszélései tájékoztatnak bennünket az összecsapás egyes eseményeiről, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy egyik krónikaíró sem vett részt a muhi csatában, a tatárok viszont igen. Az ő kínai nyelvű forrásaik alapján kimutatható, hogy a muhi csata döntő összecsapására — a magyar tábor körülzárására és ostromára — a Karingó/Kerengő/Keringő néven emlegetett érnél került sor, amely patkó alakban vette körül a magyar hadsereg táborát, mintegy várárok módjára körülölelve azt. Ez az ér egykor a mai Szakáld község délkeleti körzetében helyezkedett el, mára kiszáradt, de a medre ma is látszik a műholdfelvételeken és a helyszínen is. IV. Béla tehát nem egyszerűen a történelemkönyvek által gyakran említett szekérvárral védte a magyar tábort, hanem egy természetes „vizesárokkal” is. E kutatási eredmény publikálását követően a helyszínen fémkeresőműszeres régészeti vizsgálatok is történtek. Ezek a vizsgálatok a muhi csatához köthető fegyveres összecsapás régészeti nyomait mutatták ki a Karingó/Kerengő/Keringő térségében, nyílhegyek, nemesi pecsétgyűrűk, IV. Béla korabeli pénzek kerültek elő. Hogy ez mekkora eredmény, azt jól mutatja, hogy a mai Magyarország területén korábban egyetlen Árpád-kori csatánk pontos helyszínét sem találtuk meg, leszámítva egyes várfalak, városfalak, erődítmények ostromát.
A tatár kivonulás okairól is kerültek elő információk?
Az 1242-ben történt tatár kivonulás a magyar történelem egyik legnagyobb rejtélye. Nem véletlen, hogy a témának rendkívül gazdag hazai és nemzetközi szakirodalma van, és a kivonulás okáról, okairól számos tudományos teória létezik. Azt a széles körben elterjedt magyarázatot, amely szerint a tatárok Ögödej nagykán halála miatt vonultak ki Magyarországról, az elmúlt évtizedek során számos kritika érte. Több neves kutató azt is megkérdőjelezte, hogy Ögödej halálának híre egyáltalán eljuthatott-e a Magyarországon tartózkodó mongol csapatokhoz a kivonulás megkezdése előtt, a nagykán halála és a kivonulás megkezdése között eltelt rövid idő alatt. Ugyanakkor mostanáig meglepő módon, mind a hazai, mind a külföldi kutatások rendkívül kevés figyelmet szenteltek annak, hogy a tatárok saját elbeszélései szerint hogyan és miért zajlott le a tatár kivonulás. Pedig a kínai nyelvű mongol források alapján meglehetősen nagy részletességgel rekonstruálható a Magyar Királyság területéről történő kivonulással kapcsolatos tatár döntési folyamat. A forrásokból kiderül, hogy bár a muhi csatában a tatárok győzelmet arattak, a tatár hadvezetés öröme korántsem volt felhőtlen, mivel a csata jelentős veszteségekkel járt tatár oldalon is. A muhi csata után a tatár hadvezetés haditanácsot tartott, ahol a kánok úgy vélekedtek, hogy a magyar haderő még mindig nagyon erős, ezért Magyarország területéről ki kell vonulni. Azonban Szübeetej, a magyarországi tatárjárás és muhi csata legmeghatározóbb mongol katonai vezetője az azonnali visszavonulás ellen érvelt, és rábeszélte a tatár vezérkart, hogy előbb érjenek el bizonyos hadászati, stratégiai célokat, és csak ezt követően vonuljanak ki Magyarország területéről. A kínai nyelvű mongol forrásokból az derül ki, hogy a Magyarország területéről történő kivonulásról szóló döntés még ezen a haditanácson megszületett, és a kivonulást a tatárok az ekkor megbeszélteknek megfelelően hajtották végre. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kutatás eredményeképpen mostanra a tatárok saját véleménye is megjelent a tatár kivonulásról szóló tudományos diskurzusban. Márpedig ez egy „bennfentes” vélemény, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Nyitókép: depositphotos.com
