Egészen különleges kísérletsorozat záró akkordjaként, a RIEL Elektronikai Kft. jóvoltából nagysebességű Photron kamerákkal készített felvételeket 17. századi tűzfegyverek működéséről és lövedékeinek hatásáról a Ludovika Kutatóműhely.
A több, mint másfél éve zajló kutatás célja, hogy pontosabb képet kaphassunk a 17. századi tűzfegyverek ballisztikai képességeiről, melyen keresztül jobban értelmezhetjük a török kor háborúinak tűzfegyveres harcászatát, illetve szélesebb értelemben vett hadművészetét is. Bonyolult a kérdés, ugyanis a 17. századból nem maradtak ránk olyan dokumentumok, melyek a mai kutató számára pontos képet festhetnének a lövedékek pontosságáról, a leírt ballisztikai görbékről vagy a célban kifejtett hatásairól.
Zrínyi nyomában
Nem a Ludovika Kutatóműhely az első, amely próbálja meghatározni a ballisztikai vizsgálatok legfontosabb paraméterét, a kilőtt lövedék torkolati sebességét. Különböző indirekt megközelítésekkel több európai kutatócsoport is próbálkozott már ezzel, több-kevesebb sikerrel. Szinte minden kutatócsoport pontos fegyver- és lövedékrekonstrukciókat használt, ahogy kutatóműhelyünk is, ugyanakkor a kapott torkolati sebességek között jelentős eltéréseket látunk. Ennek oka az, hogy modern fekete lőporokkal nem lehet kiváltani a 17. századi puskaporokat, még abban az esetben sem, ha egyébként ismerjük az elkészítés módját és a lőpor összetételét. A gyártási folyamat olyan sok változót tartalmaz, ami miatt még a korabeli lőporok munkavégző képessége között is jelentős eltérések voltak tapasztalhatóak. Nem véletlen, hogy a korabeli katonai logisztika elengedhetetlen készüléke volt a lőporok erejének helyszíni ellenőrzésére alkalmas mozsárszerű mérőműszer.
Zrínyi Miklós 1664 júniusában elpusztult erődje különleges lehetőséget biztosít számunkra, mellyel más lelőhelyek ez idáig nem szolgáltak. Az erőd falától 80 méterre futó ostromárok homokfalába csapódott számos, 30 gramm körüli tömegű muskétagolyó az ostrom utolsó napjaiban. A tiszta ólom lövedékek egy része nem ért sem gyökeret, sem köveket, így a puha homokfalban szimmetrikusan deformálódott. Lőkísérleteink első célja az volt, hogy meghatározzuk azt a becsapódási sebességet, mely hasonló deformációt eredményez. Ehhez természetesen elkészíttettük a lövedékek és az ahhoz rendelhető 17. századi muskéta pontos rekonstrukcióját. A vizsgálatokat először lőtéri körülmények között végeztük, majd a tényleges helyszínen, a vizsgált ostromároknál folytattuk, miközben ballisztikai radar segítségével meghatároztuk, hogy az erődfalról kilőtt, árokfalba csapódó lövedékek becsapódási sebessége 246 m/s volt. Ebből az adatból kiindulva számítottuk vissza a torkolati sebességet, melyet további lőkísérletekkel igazoltunk. Ez a torkolati sebesség pedig, mely igazolható az ólomlövedékek becsapódása során tapasztalt deformációval is, 310 m/s körül volt.
Együttműködés
És miért fontos ez? A válasz egyszerű: a korábbi kutatások alapján ennél jóval nagyobb, 400–500 m/s torkolati sebességeket feltételeztek, vagyis a zrínyiújvári példánál jóval hatékonyabbnak látták a kor muskétáit. A kezdősebesség pedig hatással van a ballisztikai görbére, ölőképességre, pontosságra, vagyis a hatékony lőtávolságra, ami új megvilágításba helyezi a korszak puskás harcászatát a peremvidéken.
A nagysebességű kamerákkal történő vizsgálat során a kilőtt lövedékek célballisztikáját igyekeztünk rögzíteni. A RIEL Elektronikai Kft. által biztosított Photron NOVA és MINI kamerák, és a cég kitűnő mérnökei, Tóth András, Kiss Gergely és Szalai Imre segítségével 20000 kép / másodperc rögzítési sebességgel dokumentálhattuk, ahogy az emberi szövet átlagsűrűségét szimuláló ballisztikai zselatintömbbe csapódtak a lövedékek. Lenyűgöző látni, ahogy a professzionális technika szinte megállítja az időt, és emberi szem számára is láthatóvá teszi, ahogy a Zrínyiújvárnál gyakran talált kalapált hasábólom lövedék a cél felé bukdácsol, mellőzve minden pontosságot. A kutatást és eredményeit feldolgozó tanulmány hamarosan a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain lesz olvasható.
Itt szeretnénk megköszönni a RIEL Elektronikai Kft. nagyvonalú, önzetlen segítségét. Az ilyen együttműködések komoly értéket képviselnek a tudománynak. (A kapcsolódó videók ITT és ITT tekinthetők meg.)
