Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus egy éves évfordulója kapcsán minden részletre kiterjedő földgázpiaci körképet tárt elénk előadásában Fritsch László, a vezető magyarországi földgáz-nagykereskedő társaság, az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyary Zoltán Szakkollégiumának idei első, február 22-i nyílt eseményén.
„Az orosz támadás Ukrajnát, a régió második legnagyobb földgázimportőrét leépülő gáztranzitú, de az európai gázkereskedelembe integrálódó, korábban 30 mrd m3 fogyasztású és 10-14 mrd m3 importigényű piacaként érte” – emelte ki az MVM CEEnergy vezérigazgatója. Fritsch László a szomszédban zajló fegyveres konfliktus kapcsán elmondta: a háború miatt 2022-ben az ukrán földgázfogyasztás kb. 25 százalékkal, a földgáztermelés pedig kb. 8 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az ukrajnai földgáztranzit, meglepő módon, lecsökkentve, de zavartalanul működik.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió a Nyugat részéről a vártnál gyorsabb és keményebb ellenlépéseket hozott. Az Európai Unió (EU) egy sor szankciós csomagot vezetett be, ugyanakkor az orosz földgázra egyelőre semmilyen tiltó rendelkezést nem hozott. A szankciók döntően Oroszország gazdasági és katonai potenciáljának közép és hosszú távú rombolását célozzák meg, melyek az évtizedes EU–orosz gazdasági összefonódás leépülésével, és ezáltal jelentős költségekkel is járnak Európa számára.
Az MVM CEEnergy vezérigazgatója beszélt a földgáz felhasználási területeiről és felhasználási arányairól is. A földgáz a globális energiamix közel negyedét (24 százalék) teszi ki. Fő felhasználási területei a villamosáram- és hőtermelés mellett az ipar, a háztartások és a szolgáltatások. A földgáz jelenleg a növekvő népességű és energiaigényű, fejlődő ázsiai piacokon örvend nagy népszerűségnek, ezért komoly növekedési potenciállal bír, mivel aránylag tiszta, rugalmasan felhasználható energiahordozó, amely támogatja a megújuló energiaforrások terjedését is. Fritsch László hangsúlyozta: mivel a földgázlelőhelyek és a fogyasztási pontok ritkán esnek egybe, szükség van az országokon belüli, illetve nemzetközi kereskedelemre. Makrorégiók szerint a volt Szovjetunió, Ausztrália, a Közel-Kelet, Afrika és Észak-Amerika rendelkeznek exportképes termelési többlettel. A legfőbb felvevőpiacok pedig Kelet-Ázsia és Európa.
2021-ben a nemzetközi gázkereskedelem 61 százaléka vezetékes, 39 százaléka cseppfolyósított formában (LNG) zajlott. A földgáz cseppfolyósított formában történő szállítása azon piacok ellátására terjedt el, amelyek földgázigénye meghaladta a hazai termelést és nem állt rendelkezésre gazdaságosan kiépíthető vezetékes földgázimport sem. Az LNG-technológia száz éve ismert folyamat, amelynek során a földgázt -161 oC fokra való hűtéssel és 1/600 térfogatcsökkentés révén állítják elő. Az elmúlt hatvan évben az LNG elsősorban a földrészeken átívelő földgázkereskedelmet lehetővé tevő technológiaként nyert jelentőséget.
Fritsch László rámutatott: a földgáztermelés és infrastruktúrafejlesztés magas költségei miatt a termelők hosszú távú szerződésekben érdekeltek. A legtöbb piacon még mindig a hosszú távú szerződéses import adja az ellátás gerincét. 2021-ig a piaci liberalizáció, integráció és a piaci sokkok eredményeként növekvő piaci likviditásnak köszönhetően a szerződések időtartama csökkent, a feltételek rugalmasabbá váltak, az árazás pedig az olajindexálás helyett a (gáz)piaci árazás felé mozdult el. Az ukrajnai háború és hatásai miatt fellépő, alternatív gázbeszerzésre irányuló európai keresletnövekedés egyelőre megállította ezt a folyamatot.
Az MVM CEEnergy vezérigazgatója ismertette: az Oroszország ukrajnai inváziója által keltett európai geopolitikai és gázellátási sokkhelyzet az EU-orosz gazdasági és politikai kapcsolatok gyors ütemű leépülését hozta. Az Európai Bizottság legkésőbb 2030-ig kiváltaná az orosz földgázimportot, Oroszország pedig geopolitikai céllal korlátozza az EU gázellátását (kvázi maga vonult ki a piacról); a négy fő orosz gázellátási útvonalból jelenleg már csak kettő üzemel. A hiányzó orosz gázvolumeneket – a 2022-ben 13%-os EU27 fogyasztáscsökkenés mellett – döntően LNG-importtal pótolták ki a piaci szereplők.
Bár az orosz gáztól való diverzifikációs igény a globális LNG-piachoz való hozzáférést jelentő LNG visszagázosító terminálok létesítési lázát indította be, egyes régiókban további vezetékes forrásopciók elérése is a napirendre került. Az LNG tekintetében a legjelentősebb növekedés Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Franciaországban várható. Nagy kérdés azonban, hogy a meglevő és újonnan épülő LNG-kapacitások közép- és hosszú távon mennyire lesznek kihasználva, és Európa mint LNG-exportcélpiac mennyire marad versenyképes. Ugyanakkor e folyamat kapcsán szembekerült egymással a középtávú ellátásbiztonsági és hosszútávú dekarbonizációs agenda is, holott a dekarbonizációhoz (is) szükség van földgázra.
„Európa az elmúlt egy évben példátlanul magas, prémium árszintek mellett felhalmozott rekordszintű tárolói készletei – a meleg tél és a 2022-es fogyasztáscsökkenés miatt – a tél végére is magasan maradtak. Mindez jelentősen megkönnyíti a 2023–24-es évek téli szezonjára való felkészülést, mindazzal együtt, hogy a földgáztárolás a piaci ellátásban alapvetően kiegészítő funkcióval bír” – foglalta össze a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus energiaellátásra gyakorolt hatásait és annak következményeit Fritsch László.
A kép forrása: kiszo.net
