A vírusjárvány egyik tanulsága: egy munkahelyi vezetőnek egyre gyakrabban kell olyan helyzetben is helytállnia, amit nemhogy ő személyesen, de korábban még senki sem tapasztalt. De vajon hogyan lehet erre felkészülni? Létezik itthon olyan terep, ahol kockázatmentesen lehet vezetői döntéseket kipróbálni?
A Világgazdasági Fórum által 2016-ban közzétett, a munkaerőpiac jövőjét vizsgáló jelentés szerint komoly változások történnek hamarosan a munkához szükséges készségeket illetően. A kompetenciák terén leginkább az analitikus gondolkodás és az innovatív hajlam, az aktív tanulási készség, a kreativitás, a komplexebb problémamegoldó képesség és az érzelmi intelligencia az, amelyekre a legnagyobb szüksége lesz egy munkavállalóknak. Ezzel szemben csökkenni fog a precizitással, a matematikával, a szó-, hallás- és térbeli képességekkel, valamint az alkalmazottak irányításával és a koordinációval kapcsolatos készségek jelentősége – a szükséges kompetenciák átalakulását már napjainkban is tapasztaljuk. Az új és váratlan munkahelyi kihívások kezeléséhez egy „ideális” közigazgatási szakembernek összetett szakmai és emberi tulajdonságokkal kell rendelkeznie; a hatékony munkavégzés érdekében szerteágazó követelményrendszernek is meg kell felelnie.
E kompetenciák bizonyos részét otthonról hozza a köztisztviselő, más része azonban oktatással jól alakítható, fejleszthető. Az NKE Közigazgatási Továbbképző Intézete által kínált vezetőképzési rendszer utóbbiak fejlesztésében hatékonyan képes segíteni a hazai köztisztviselőknek. A munkahelyi elöljárók előtt álló legfontosabb kihívásokat, az ezek legyűréséhez szükséges képességeket, valamint ezek megszerzésének lehetőségét Krepelka Ágnes munka- és szervezet szakpszichológussal, az NKE KTI vezetőképzéseinek fejlesztésében közreműködő szenior szakértővel tekintettük át.
Állandó és váratlan kihívások
A vezetői munkából természetesen adódnak a rendszeres vagy éppen a rendszeresen visszatérő kihívások. Ezek egy részét valamennyien jól ismerjük: új emberek kerülnek a szervezetbe, mások pedig elhagyják azt. A vezető új helyre kerül vagy csapata új feladatot kap. De ugyanígy kihívás az is, ha valakit vezetővé neveznek ki, hogy aztán megszervezze a saját csapatát. E helyzetek megfelelő kezelése mindenkori velejárója bármilyen vezetői munkának – mondta el Krepelka Ágnes.
Az állandó elemek mellett ma egyre gyakrabban fordulnak elő időszakos, azaz egy adott társadalmi, gazdasági, egészségügyi helyzetből, illetve annak változásából adódó kihívások. Aligha kell erre jobb példát mondani, mint a pandémia. De ugyanilyen kihívást jelent a munka valamennyi területére elérő digitalizáció is. E jelenségek komoly munkát adhatnak a vezetőnek: sokszor merőben új szemszögből kell megközelíteni a feladatait. Például amikor a munkatársak jelentős része otthonról dolgozik, a belső szervezés és a kommunikáció megújítása, a távmenedzsment kialakítása válik a legnagyobb vezetői kihívássá. Emellett érdemes lehet törődni az emberek mentális egészségének megőrzésével is, mert ennek elmulasztása komoly következményekkel járhat. Ezek a rendkívüli helyzetek új vezetői képességeket követelnek: el kell sajátítani a vezetői adaptivitás vagy a változásmenedzsment fortélyait is. A szervezetekben egyre nagyobb rugalmasságra van szükség, és arra, hogy a vezetők képesek legyenek jól reagálni a korábban nem tapasztalt, váratlan helyzetekre is. Olyan szituációkat is kell kezelni, amelyeket nemhogy a vezető személyesen, de még senki nem élt át – hangsúlyozza a szakértő.
A hagyományos vezetői kultúrában megkérdőjelezhetetlen az elképzelés, hogy mindig a vezető a legokosabb. Mára viszont a tendenciák inkább azt mutatják: egyre több az olyan vezető, akinek már nem jelent kellemetlenséget segítséget kérni, azaz elfogadja, hogy a beosztottakkal együtt a csapat többre képes, mint ő egyedül. Ugyanakkor még ma is nagyon szervezet-, sőt személyfüggő, hogy egy vezető mennyire meri vagy akarja mások támogatását is igénybe venni.
Legfontosabb a gyakorlatias készségeket fejleszteni
A közszolgálati vezetőknek kínált képzések elméleti alapját az úgynevezett vezetői kompetenciák jelentik – magyarázza Krepelka Ágnes. Legáltalánosabb meghatározása szerint a kompetencia képesség komplex feladatok adott keretek között történő sikeres megoldására. A fogalom alatt az egyetemi vezetőképzésben jellemzően azt értik, hogy egy tisztviselő milyen szintű gyakorlati jártassággal rendelkezik egy-egy meghatározott területen, magyarul milyen feladatokat tud önállóan, szakszerűen és magabiztosan elvégezni. Bármilyen kompetencia a megfelelő tudásból, az attitűdből, valamint a készségből, azaz az alkalmazásban való jártasságból áll össze. Az intézet a szükséges vezetői kompetenciák mindhárom összetevőjének fejlesztésével foglalkozik. Ilyen kompetencia például a csapatépítés, az ösztönzés, az együttműködés, az idő- és feladatmenedzsment vagy a konfliktuskezelés.
Digitális tananyag, szimuláció, tréning
A közszolgálati tisztviselők tanulási portálján a vezető elsőként egy valódi feladatokból vagy éppen egy önértékelő skálából összeállított kérdőíven tudja a maga számára kideríteni, hogy egy adott vezetői kompetenciában milyen szinten áll, azaz hol, milyen területen van még szüksége fejlesztésre.
A kompetenciákhoz szorosan kapcsolódó, egyéni ütemben feldolgozható e-learninges tananyagok – amelyek egy része regisztráció után elérhető a https://elearning.ludovika.hu felületen is – elsősorban a tudást, illetve az attitűdöt fejlesztik. A kisfilmekből, érdekes feladatokból és más interaktív elemekből felépülő tananyagok az adott témával kapcsolatos szükséges és elégséges ismereteket kínálják a vezetőknek. Nem a magától értetődő, de nem is a magas szintű elméleti tartalmak jelennek meg tehát a leckékben – így a tartalom éppen azokat a tudás- és attitűdelemeket fejleszti, amelyekre a vezetőknek szükségük lehet a kompetencia alkalmazásához. Természetesen tartalmazzák a kritikusan fontos elméleti hátteret is, de főként azért, hogy ezzel cáfolják a közkeletű és berögzült hiedelmeket.
A saját ütemben elvégezhető digitális tanulás után a vezetőknek az egyetem szakképzett trénerei segítenek az e-learninges tananyagokban olvasható ismeretek gyakorlati alkalmazását elsajátítani. A tréningeken a tanulni vágyó vezetők biztonságos közegben próbálhatják ki az új készségeket és eszközöket. Ezeken az alkalmakon a vezetők személyes visszajelzést is kapnak arról, hogy valóban megfelelően alkalmazzák-e a tanultakat.
Szintén a kockázatmentes gyakorlást segítik a tanulási portálon elérhető online szimulációs tananyagok is, ahol a vezetői döntések következményeit egy elképzelt nyelviskola munkavállalói között lehet kipróbálni – teszi hozzá a szakértő. A szimuláció eredetileg katonai kifejezés: olyan környezetet jelent, amelyben valódi döntéseket kell hozni, de biztonságos, javakat és emberéleteket nem veszélyeztető módon. A tanulás során alkalmazott szimuláció hasonló: éles döntési helyzeteket alakít ki a vezetők számára, de mindig biztonságos környezetben.
Cikkünk illusztrációit Kincses Viktória készítette.
