Magyarország veszi át 2021 őszétől a koszovói KFOR- (Kosovo Force) misszió parancsnokságát. A Magyar Honvédség kinti feladatairól, a hosszú felkészülésről és a következő év céljairól is kérdeztük Kajári Ferenc dandártábornokot, a KFOR következő parancsnokát.
Magyarország számára a (Nyugat-)Balkán stabilitása előkelő helyen szerepel a prioritások listáján, ezt erősíti, hogy az ottani nemzetközi békefenntartó erők munkájából már régóta jelentősen kiveszi a részét a Magyar Honvédség. A KFOR majdnem napra pontosan „egyidős” a magyar NATO-tagsággal: Magyarország csatlakozása után nem sokkal, 1999. június 12-én hívta életre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata. Jelenleg 19 NATO-tagország és 8 partnerország 3500 főt számláló kontingense biztosítja a térség stabilitását.
Történelmi pillanat
Novembertől első ízben magyar tábornok vezet majd egy NATO-missziót: Kajári Ferenc egy éven át irányítja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének koszovói katonai erejét, a KFOR-t. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Felderítő Csoportfőnökségének csoportfőnöke a Bonum Publicumnak elmondta: történelmi pillanathoz érkezett a Magyar Honvédség azzal, hogy egy ilyen jelentőségű feladatot bízott rá a NATO. Az 1999-es bővítési folyamat megkezdése óta ugyanis újonnan csatlakozott (mint hazánk is) tagország még soha nem tölthette be egy NATO-művelet parancsnoki pozícióját. „Azzal, hogy Magyarország megkapta ezt a lehetőséget, a NATO parancsnoksága elismeri azt a többéves erőfeszítést, amelyet a Magyar Honvédség a békefenntartó műveletek támogatása során tanúsított” – fogalmazott a dandártábornok, aki azt is kiemelte, hogy ehhez elengedhetetlen a megfelelő felkészültség és a képességek, amelyeknek mára a Magyar Honvédség is birtokában van.
„Az elmúlt harmincéves pályafutásom alatt tulajdonképpen mindig erre a feladatra készültem, hiszen minden beosztás, minden nemzetközi misszió hozzátett valamit az ember tudásához, tapasztalatához” – véli Kajári Ferenc. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat munkatársa arról is beszélt, hogy a több évtizedes tapasztalatgyűjtésen túl egy többütemű felkészülési folyamatot is végig kell csinálnia, mielőtt ősszel kiérkezik a parancsnokságra: nagyköveti és attaséi találkozók sora segíti megismerni a Balkán történetét, jelenlegi (politikai) folyamatait, a KFOR regionális megítélését. „A tanulási folyamat másik fontos állomása a KFOR-parancsnokság megismerése” – emlékeztet a leendő parancsnok, aki elmondta, hogy a misszió jelenlegi és több korábbi vezetőjével is találkozott már, akik mentorként segítik a felkészülésben.
Felkészülés
2013 óta Olaszország látja el a KFOR parancsnoki feladatait, így az olaszokkal való közös munka minősége a kulcs a hatékony munkához. „Online és személyes találkozók, helyszíni tapasztalatcsere segíti a munkát, néhány héten belül a parancsnoki csoportom kijelölt tisztjeivel kiutazok a KFOR-parancsnokságra Franco Federici vezérőrnagyhoz, a művelet jelenlegi parancsnokához, hogy személyesen tudjunk egyeztetni az eddigi tapasztalatokról, illetve a leendő feladatokról” – foglalta össze az elkövetkező időszak teendőit Kajári Ferenc.
A dandártábornokra még a Magyar Honvédség és a NATO felkészítő programjai is várnak, mielőtt ősszel elődjét váltja. A hosszú előkészületek után pedig új fejezet nyílik a Magyar Honvédség történetében. „Azzal, hogy hazánk a KFOR parancsnoki beosztását átveszi, nemcsak egy parancsnokot biztosítunk, hanem számos más beosztást is” – hangsúlyozta a dandártábornok. Kajári Ferenc azt is elmondta, hogy már a felkészülés elején kijelöltek a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről egy olyan tapasztalt diplomatát, aki a térségben már többször teljesített szolgálatot, és ismeri a régió problémáit, dinamikáit. A magyar vezetők és tanácsadók mellett természetesen nemzetközi szakértők is helyet kapnak a NATO-békeművelet révén, és az szakterületenként eltér, hogy hol melyik nemzet tölt be vezető szerepet.
A békés rendezés reménye
Míg a koszovói nemzetközi békefenntartó művelet inkább katonai, az Európai Unió által indított Belgrád–Pristina párbeszéd politikai szinten igyekszik a két ország viszonyát hatékonyan rendezni és előmozdítani az euroatlanti integrációt a régióban. A törekvések sikerességét mutatja, hogy jó ideje nem volt már olyan erőszakos cselekmény, amely miatt a KFOR-nak be kellett volna avatkoznia, és az Európai Unió is egyre nyomatékosabban dolgozik a nézeteltérések megoldásán, hiszen így hosszútávon biztosítható lenne a béke és a stabilitás a térségben. Szintén bizakodásra ad okot a februári előrehozott választáson nagyarányú győzelmet arató koszovói Önrendelkezés Párt széles körű társadalmi támogatottsága, egy erős mandátummal rendelkező kormány megalakulásával új lendületet kaphat az elmúlt időben kissé befagyott (politikai) koszovói–szerb párbeszéd is. „A békés rendezéshez minden feltétel adott” – nyilatkozta Kajári Ferenc –, „mert mind Belgrád, mind Pristina elkötelezett az európai integráció iránt.”
A KFOR az évek alatt sikeres, mindkét fél megbecsülését kivívó misszióvá nőtte ki magát, a kezdeti 50 ezer főt is elérő állomány létszáma ma 3500. Az eddig elért eredmények nagyban köszönhetők az olasz szerepvállalásnak, most pedig a régi magyar ambíció beteljesülésével a Magyar Honvédségen a sor, hogy bizonyítson. Messze még az út vége, és rengeteg kanyar van rajta. „Azt a célt tűztem ki magamnak, hogy a KFOR elismertségét fenntartsam a magyar parancsnoki időszak alatt” – osztotta meg gondolatait lapunkkal Kajári Ferenc dandártábornok.
A cikk a Bonum Publicum márciusi számában jelent meg.
