Az ecolawfare fogalma hatósági eljárásokra és politikai lépésekre utal a környezet és a természeti erőforrások védelme érdekében. Blogbejegyzésemben hangsúlyozni kívánom a jog kínálta lehetőségeket a vállalatok felelősségre vonásában a környezeti károkért és a fenntartható fejlődés előmozdításában. Számos példa kínálkozik az ecolawfare etikus alkalmazására a teremtett környezet védelmében és az elszámoltathatóság biztosításában. Komoly érvek állnak amellett, hogy az ecolawfare hadviselés kulcsfontosságú fegyver lehet a környezetpusztítás elleni küzdelemben.
A globális felmelegedés és a teremtett környezet pusztulása azonnali cselekvést igénylő és globális szinten jelentkező fenyegetés. A jogi hadviselés (lawfare) lehet az egyik leghatékonyabb fegyver a környezetpusztítás elleni küzdelemben. Jogintézmények és hatósági eljárások segítségével a vállalatokat és a kormányokat felelősségre lehet vonni a környezeti károkért, amivel elő lehet mozdítani a fenntartható környezetet. A teremtett környezet fenntartása és visszaállítása érdekében végzett jogérvényesítés (ecolawfare) olyan eljárásokat foglal magában, mint a hatósági eljárások, polgári és büntető perek, jogalkotás és (jog)politikai reformok[1].
Az ecolawfare előnye, hogy a környezeti károkért felelős személyek felelősségre vonhatók tetteikért, és lehetővé teszi a károsultak számára, hogy életterük és környezetük egyensúlya helyreálljon, azaz számukra igazságot szolgáltassanak. Elrettenti a jövőbeni környezeti jogsértőket, így az ecolawfare arra ösztönözi a vállalatokat és a kormányokat, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés során fenntarthatóbb gyakorlatokat vezessenek be. Az ecolawfare-nek már jelenleg is széleskörű szabályozása és gyakorlata van.
A Tiszta Víz Törvény (Clean Water Act – CWA) például az Amerikai Egyesült Államokban 1972 óta hatályos törvény, amelynek célja a vízminőség javítása és megőrzése. E törvény szigorú szabályokat állapít meg a vízszennyezés ellen, beleértve a szennyvízkezelést és a vízminőség-monitorozást. A törvény előírja az engedélyeztetési eljárást azon ipari tevekénységek számára, amelyek szennyezhetik a vizeket, és meghatározza a törvény végrehajtáséért felelős hatóságokat és azok jogkörét. A törvény folyamatos módosításokon esett át, hogy alkalmazkodjon az új környezeti kihívásokhoz[2].
Rendkívül fontos a Chevron vs. Ecuador-ügy választottbírósági-eljárása. Az eset az egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófa miatti kártérítés ügyeként híresült el. Ennek lényege, hogy a Chevron (korábban Texaco) multinacionális olajcég több millió gallon kőolajat és szennyvizet engedett ki az Amazonas esőerdőjében[3]. A szennyezés több tízezer helyi lakos egészségét károsította, amely miatt a károsultak egy csoportja pert indított a cég ellen. Az ügyet 2011-ben Ecuadorban megnyerték, és az ítélet szerint a Chevron–Texaco kártérítést köteles fizetni. A vállalat továbbra is vitatja a felelősségét, valamint aktívan kampányol a bírósági ítélet ellen[4]. Az eset furcsasága, hogy Steven Donziger, a károsultakat képviselő ügyvéd 2021-ben féléves börtönbüntetést kapott[5].
Németországban 2022-ben a megújuló energiaforrásokra külön törvényt (EEG) fogadtak el, amelynek végrehajtását felgyorsították. Az állam széles körben bővíti a nap- és szélerőműveit, és azt tervezi, hogy 2035-re az ország teljes villamosenergia-szükségletét megújuló energiaforrásokból fedezi majd. A bővítésre azért kerül sor, mert Németország utolsó atomerőműveit le kell kapcsolni, és a szénalapú energiatermelést 2030-ig fokozatosan le kívánja állítani[6].
Magyarország jelentős előrelépést tett és tervez a megújuló energiaforrások felhasználásában. A tervek szerint 2030-ig az energiaforrások fele megújuló energiaforrás lesz. A kormány támogatja az elektromos járművek használatát, és az elektromos töltőállomások számának növelését. A teremtett környezet védelme kiemelt fontossággal bír Magyarországon. Az ország erdős területeinek többsége állami tulajdonban van, és az erdőgazdálkodásban is komoly hangsúlyt kapnak a fenntartható módszerek. Az illegális hulladéklerakásért súlyos büntetés jár[7].
A természetes környezet szennyezése és pusztítása azonnali cselekvést igénylő globális vészhelyzet. A fenti példák alapján az ecolawfare hatékony fegyver ebben. Ösztönözi a fenntartható termelés bevezetését és felelősségre vonja a vállalatokat tetteikért. Fontos megismerkedni az ecolawfare-el, a bolygó megóvásáért folytatott harc kulcsfontosságú fegyverével.
Bibliográfia
[1] R. J. Fisher, „Knights of the Green Law Consciousness”, Global Jurist, köt. 22, sz. 3, o. 493–515, aug. 2022, doi: 10.1515/gj-2022-0016.
[2] O. US EPA, „Summary of the Clean Water Act”, 2013. február 22. (elérés 2023. április 8.).
[3] Chevron and TexPet v. Ecuador. 2012. Elérés: 2023. április 8. [Online]
[4] „How Big Oil Is Waging ‘Lawfare’ Against Climate Activists”, 2022. (elérés 2023. április 8.).
[5] E. Brockovich, „This lawyer should be world-famous for his battle with Chevron – but he’s in jail”, The Guardian, 2022. február 8. Elérés: 2023. április 8. [Online].
[6] Kft M., „Németország felgyorsítja a megújuló energiaforrások bővítését”, e-gepesz.hu, 2022. február 3. (elérés 2023. április 8.).
[7] Renewable energy: national renewable energy action plan, 2010 – 2020. S.l.: Deputy Secretariat of State for Green Economy Development and Climate Policy, 2011.
