A koragyermekkori nevelésben néhány éve egyre intenzívebb érdeklődéssel fordulnak a szakemberek az intézményes nevelési színterek közötti átmenetek felé. Különösen az óvodából iskolába lépés került fókuszba.
A Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkársága által 2024-ben létrehozott óvodai munkacsoportban egy olyan javaslat készült, amely új alapokra helyezte volna az óvoda–iskola átmenet gyakorlatát. Ez a koncepció a nagycsoportos óvodások célzott, fejlesztő szemléletű támogatását helyezte középpontba, külön csoportokban, az iskolaérettség komplex fejlesztésének jegyében. A szakmai szándék egyértelműen az volt, hogy segítséget kapjanak az óvodapedagógusok, aminek segítségével a megváltozott gyermeki szükségletekre adekvátan tudnak reagálni. Az első tervezet azonban társadalmi felháborodást váltott ki. Az iskola előtt álló óvodások külön csoportba helyezése sokakban az iskolásítás rémképét idézte fel. A szülők leginkább attól rettegtek, hogy gyermeküknek el kell köszönnie a szeretett óvodapedagógusoktól és a barátoktól az utolsó óvodai évben. Az indulatok elterelték a figyelmet a valódi célról, a korszerű pedagógiai megújulásról. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának 2024-es módosítása végül enyhébb formát öltött, napi összesen 45 perc célzott fejlesztést írva elő a nagycsoportos gyermekek számára.
Sokan megkönnyebbültek, mondván: „eddig is jól csináltuk, mostantól is így lesz”. Csakhogy éppen ez a legnagyobb tévedés. A „minden marad a régiben” hozzáállás a szakmai fejlődés hiánya. Ha az óvodapedagógusok nem gondolják újra pedagógiai gyakorlatukat, ha a „minden marad a régiben” elv érvényesül, akkor ezek az óvodák óhatatlanul lemaradnak. A világ ugyanis körülöttünk már régen megváltozott. A mai gyermekek élete nagyon más, hiszen a családok életmódja, a szülők folyamatos időhiánya, az okoseszközök térhódítása mind új kihívásokat jelent. A gyerekek többsége már háromévesen okoseszközöket használ. Egy kutatás szerint az okoseszközöket a magyar óvodások több mint 80%-a használja valamilyen formában. A nyugati országokban még ennél is rosszabb a helyzet. Ezek a gyerekek keveset beszélnek, nehezebben figyelnek, és az érzelmi szabályozásuk gyengébb. Egyre több kisgyermek érkezik az óvodába megkésett beszédfejlődéssel, mozgáskoordinációs nehézségekkel vagy szociális bizonytalansággal.
Ezekre az új kihívásokra nem lehet a régi eszköztárral, pedagógiai módszerekkel válaszolni. A szakmai értékek megtartása mellett szükség van új módszerekre, új szemléletre, új rutinokra. A változás nem fenyegetés, hanem lehetőség arra, hogy az óvodapedagógusok a 21. századi gyermekekhez illeszkedő, fejlesztő és örömteli nevelési környezetet teremtsenek.
Innováció a hagyományban – a mozgás és a népi játékok szerepe
Egyértelmű, hogy nem kell alapjaiban felforgatni a hazai óvodai rendszert. Ellenkezőleg! Erősíteni kell a saját pedagógiai értékeinket. A magyar óvodapedagógia méltán híres gazdag hagyományrendszeréről, amelynek egyik legerősebb pillére a játék, a mozgás és a közösségi élmény.
Kiemelt szerepet kell kapnia a mindennapos mozgásnak, azon belül is a népi játékoknak és a néptáncnak, amelyek nemcsak a testi, hanem a lelki és szociális érettséget is fejlesztik. A népi játék a szabálytudat, a figyelem, a ritmusérzék, a szociális kompetenciák és az önfegyelem kiváló fejlesztő eszköze. A táncban a mozdulat, a zene és a közösség élménye egyesül, mindaz, ami az iskolára való alkalmasság alapja. Ezek nem „új” módszerek, hanem a saját hagyományainkban rejlő, korszerűen újraértelmezett innovációk.
A félreértett 45 perc
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja IV. fejezetében (Az óvodai élet megszervezésének elvei) ez olvasható: „A gyermekek a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladáshoz fontos képességeik és készségeik fejlesztése érdekében az óvodai csoportokban naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó – amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben szervezett – iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt.” A napi összesen 45 perc fejlesztési idő körül azonban sok a félreértés. Sokan úgy tekintenek rá, mintha „iskolás” jellegű, strukturált tanórákat jelentene. Szó sincs róla! Az összesen szón van ugyanis a hangsúly. Ez nem tantárgyi időkeret, hanem rugalmasan szervezhető fejlesztési keret, amely a nap során játékos formában, egyéni és kiscsoportos helyzetekben valósulhat meg.
Az a pedagógus, aki érzékenyen reagál a gyerekek szükségleteire, aki figyelmesen tervezi meg a nap ritmusát, aki a játékba integrált tanulási helyzeteket tudatosan építi be, az nem új szabályt teljesít, hanem a jó óvodapedagógia lényegét valósítja meg.
A módszertani szabadság felelőssége
A módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja nem korlátoz, hanem lehetőséget ad.
Lehetőséget a kísérletezésre, az új utak keresésére, a helyi sajátosságokra épülő fejlesztésre.
Ez a módszertani szabadság azonban nem azt jelenti, hogy „mindent lehet”, hanem hogy felelősen lehet és kell választani. Az új szabályozás tág keretet biztosít a módszertani megújuláshoz, de ezt nem kijátszani, hanem kihasználni kell. Az az óvodai nevelőtestület, amely felismeri ebben a saját fejlődése lehetőségét, megerősödik. Aki pedig elzárkózik, az lemarad.
A jövő óvodája azé, aki érti, hogy a változás nem kényszer, hanem a szakmai-módszertani szabadság legnemesebb formája.
Felhasznált irodalom
Gyurcsik, A. (2020). Az óvoda–iskola átmenet óvodapedagógusok, tanítók és szülők szemén keresztül. Gyermeknevelés 8/3. 189–209. DOI: 10.31074/gyntf.2020.3.189.209
Hódi Á., Tóth E., B. Németh M. & Fáyné D. A. (2019). Óvodások IKT használata otthon – szülői minta és szerepvállalás. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 7/2. 22–41.
Józsa, K. & Podráczky, J. (2024). Az óvoda-iskola átmenet segítése. In: Mesterség és intelligencia az oktatáskutatásban: Tanulmányok Kozma Tamás tiszteletére. Oktatáskutatók Könyvtára (18). CHERD-Hungary, CHERD-H, Debrecen, 77–90. ISBN 9786156012227; 9786156012234
363/2012 (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
Nyitókép forrása: digoarpi / depositphotos.com
