Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Kovács Eszter

Áldozat vagy bajkeverő?

Miért aktuális napjainkban is Diderot egyik leghíresebb regénye, Az apáca?

Kovács Eszter 2023.03.20.
Smrcz Ádám

Miért (nem) tudomány a közgazdaságtan?

A könyv több okból is komoly feltűnést keltett.

Smrcz Ádám 2023.03.14.
Nyirkos Tamás

Kozmopolita konzervatívok

A kötet nem egyetlen „konzervativizmusról” beszél, hanem elismeri a fogalom történeti és elméleti sokféleségét.

Nyirkos Tamás 2023.03.07.
Markovics Milán Mór

Hidegháborús szerzetesek Délkelet-Ázsiában

Elemzés a buddhizmus és az USA kapcsolatának hátteréről.

Markovics Milán Mór 2023.03.02.
Hörcher Ferenc

Az urbánus vallásosság történeti rekonstrukciója

Város és vallás sokrétűen hatnak egymásra.

Hörcher Ferenc 2023.02.24.
PÁK BLOG
Könczöl Miklós
Könczöl Miklós
ösztöndíjas kutató, NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
  • 2022.04.26.
  • 2022.04.26.

Alkotmányértelmezési technikák hat kelet-közép-európai országban

Egy frissen megjelent kötet a kelet-közép-európai alkotmánybíráskodás érvelési és értelmezési sajátosságait vizsgáló nemzetközi kutatás eredményeit foglalja össze.

A Tóth J. Zoltán szerkesztette kötetben ismertetett összehasonlító vizsgálat fő kérdése, hogy kimutathatók-e sajátosságok a kelet-közép-európai alkotmánybíróságok érvelésében és alkotmányértelmezésében. Az alapvetően nemleges válaszhoz vezető úton sok értékes meglátással és tanulsággal találkozhat az olvasó.

Forrás: Ferenc Mádl Institute of Comparative Law

A kötet szerkezete könnyen áttekinthető: a szerkesztői bevezetőt követik az egyes országtanulmányok, amelyek a szlovén (Benjamin Flander), a magyar (Köblös Adél), a cseh (David Sehnálek), a szlovák (Katarína Šmigová), a szerb (Slobodan Orlović), valamint a lengyel (Piotr Mostowik) alkotmánybíróság ítéleteiből vett mintát elemeznek. A mintavétel szempontjairól a bevezetés tájékoztat: az egyes tanulmányok szerzői harminc-harminc, alapjogi kérdéssel foglalkozó ítéletet választottak ki a 2011–2020 közötti időszakból, amelyek mindegyike tartalmaz hivatkozást az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), illetve az Európai Unió Bírósága (EUB) esetjogára. Az elemzés egyik mozzanata, hogy a szerzők számba veszik az illető bíróság által alkalmazott értelmezési technikákat, és meghatározzák az ítéletek indokolásában alkalmazott érvek típusait, valamint ezek súlyát. A következő mozzanat, hogy ugyanezt a hivatkozott EJEB- és EUB-ítéletekkel is megteszik. Ilyenformán nemcsak a nemzeti alkotmánybíróságok gyakorlatának a jellemzése válik lehetővé, hanem annak összevetése is az európai bíróságokéval – bizonyos korlátok között.

A korlátok java részével a kutatók természetesen számoltak, vagy sikerült hozzájuk igazítani a vizsgálat módszerét. Ilyen például az esetek kiválasztása: az eredeti tervben szereplő ötéves (2016–2020) periódusban született ítéletek nem tartalmaztak kellő számban hivatkozást az európai esetjogra, ezért volt szükség egy hosszabb időszak gyakorlatának az áttekintésére. Ide tartozik továbbá a vizsgált hivatkozások számának korlátozása: a szerzők ítéletenként egy-egy, az indokolás számára meghatározó jelentőségűnek tekintett EJEB- vagy EUB-ítéletet választottak ki, s ezek alapján végezték el az európai joggyakorlat rekonstrukcióját. Ez az utóbbi végül az EJEB ítélkezési stílusának a jellemzésére szorítkozik, a nemzeti alkotmánybíróságok ugyanis – legalábbis a vizsgált esetekben – csak elvétve hivatkoznak az EUB döntéseire.

Az összehasonlítás két fontos korlátja ugyanakkor reflektálatlan marad mind a bevezető fejezetben, mind az egyes tanulmányokban. Ezek egyike időbeli, a másik talán térbelinek nevezhető. Ami az előbbit illeti, a problémát az EJEB-ítéletek nagyobb időbeli szórása okozza: míg az egyes alkotmánybíróságok gyakorlatánál a válogatás a 2010-es évekre szorítkozik, az ebben hivatkozott európai döntések egy része – természetes módon – a megelőző évtizedekből, egyes esetekben akár az 1970-es évekből származik. Ez tartalmi szempontból, a döntések dogmatikáját tekintve is torzíthatja a megfigyelést, a kutatás számára elsőrendűen fontos értelmezési és érvelési technika pedig vélhetőleg még inkább ki van téve a korszakonkénti változásnak – ennek cáfolata az EJEB ítéleteinek a hivatkozásoktól független elemzését igényelné. A választás melletti érv világos: a tartalmilag kapcsolódó döntések egymás mellé állítása megkönnyíti az okfejtések sajátosságainak számbavételét. Mégis fontos rögzíteni, hogy az EJEB-nek a tanulmányokból kirajzolódó gyakorlata nem ugyanúgy „azonos” önmagával, mint az egyes alkotmánybíróságoké.

A másik, fontosabb korlátot magának az európai esetjognak az összehasonlítási alapként való használata jelenti. Az EJEB és – kisebb részt – az EUB ítéletei ugyanis „a nyugat-európai alapjogi bíráskodás” képviseletében jelennek meg a kutatásban, amely ezekkel összevetve kívánja kimutatni „a kelet-közép-európai alapjogi bíráskodás” jellegzetességeit. Az emellett szóló érvek ismét csak kézenfekvők: az anyag kezelhetőségén túl az is kétségtelennek látszik, hogy az európai bíróságok az egyes nemzeti alkotmánybíróságoknál inkább mondhatók a közös (nyugat-)európai alapjogi gondolkodás reprezentánsainak. Ennek a reprezentativitásnak a mértéke és a jellege azonban szintén önálló elemzés tárgya lehetne – és talán kellene is, hogy legyen. Az ugyanis jóval kevésbé egyértelmű, hogy a nyugat-európai alkotmánybíróságok ítélkezési stílusa bármiképpen összegezhető volna.

De mit mondhatunk a kelet-közép-európaiságról? Vannak-e közös vonásai a vizsgált alkotmánybíróságok érvelési és értelmezési gyakorlatának? Tóth J. Zoltán összegzése szerint a legáltalánosabb a bíróságok saját korábbi döntéseire történő hivatkozás – e tekintetben egyedül a szerb minta jelentett kivételt, ennek ugyanis csak a kisebbik fele (14 ítélet) tartalmazott ilyet. A többi értelmezési módszer tekintetében jóval nagyobb a változatosság, talán csak a (tágan értett) kontextuális értelmezés mondható egyértelműen gyakorinak az alkotmánybíróságok többségének a gyakorlatában. Az EJEB döntéseinek az áttekintése ugyanakkor világossá teszi, hogy mind a saját esetjog uralkodó használata, mind a kontextuális értelmezés gyakori alkalmazása ezekben is megfigyelhető. Az összegzés ezek mellett az alapjogok korlátozásának elbírálásánál használt arányossági tesztek hasonlóságára, valamint a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek elsődlegességére mutat rá a nemzeti alkotmánybíróságok és az EJEB gyakorlatában egyaránt. Hogy mindez leírható-e „módszertani konvergencia”-ként, az talán vitatható, annyi mindenesetre biztosnak látszik, hogy alapjogi érvelés és alkotmányértelmezés terén nem beszélhetünk a kelet-közép-európai alkotmánybíráskodás különállásáról.

Végezetül a kötet két fontos, noha kevésbé hangsúlyos hozadéka érdemel említést. Az egyik a szerkesztői bevezetőben szereplő elméleti-rendszertani áttekintés, amely tömörsége mellett is kitűnik átgondoltságával és széleskörű szakirodalmi bázisával. Ennek köszönhetően egyaránt alkalmas lehet oktatási célra és további elemzésekre. A másik az EJEB esetjog közép-kelet-európai recepciójának a vizsgálata – paradox módon a kutatás tulajdonképpeni tárgya. Az eredmények bemutatása során ez azért szorul háttérbe, mert – a rá való hivatkozás a kiválasztás szempontja lévén – nem alkalmas arra, hogy közös jellegzetességként határozzák meg. Ezzel együtt is jelentősek, és további kutatás alapjai lehetnek az ezzel kapcsolatos megfigyelések, különösen, ha diakrón összehasonlításban, az esetleges változás irányaira összpontosítva kívánjuk vizsgálni a nemzeti alkotmánybíróságok ilyen hivatkozásait – amint ez utalás szintjén meg is jelenik a kötetben.

Zoltán J. Tóth (ed.): Constitutional Reasoning and Constitutional Interpretation. Analysis on Certain Central European Countries. Budapest – Miskolc, Ferenc Mádl Institute of Comparative Law – CEA Publishing 2021.

Nyitókép forrása: Wikipédia / Thaler Tamás

Témakörök: alkotmánybíróság, összehasonlító, recenzió
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT