Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Hőnich Henrik

Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen

Recenzió.

Hőnich Henrik 2023.09.04.
Nyirkos Tamás

Vallás és politika: egy kézikönyv metamorfózisai

Erőteljes szellemi intézmény marad-e a világon az egyház?

Nyirkos Tamás 2023.07.10.
Tóth Kálmán

A nihilizmus kora

Egy nehezen megkerülhető viszonyítási pont.

Tóth Kálmán 2023.07.04.
Pető Zoltán

Prohászka Lajos nemzetkarakterológiája

A magyar örökké nyugat és kelet között, „a küszöbön” áll.

Pető Zoltán 2023.07.03.
Hörcher Ferenc

Machiavellin túl – Patrizi, az újra felfedezett humanista politikai filozófus

A politika nem puszta tudomány.

Hörcher Ferenc 2023.06.20.
PÁK BLOG
Hörcher Ferenc
Hörcher Ferenc
kutatóprofesszor, intézetigazgató, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
  • 2021.03.31.
  • 2021.03.31.

Eliot és a keresztény társadalom eszméje

RECENZIÓ – „A társadalomnak szüksége van egy közös értékrendre. E nélkül ugyanis nem fog működni, nem lesz kormányozható, s nem tudja megvédeni magát a külső és belső kihívásokkal szemben” – írja T. S. Eliot az Egy keresztény társadalom eszméje című kötetében.

Bő nyolc évtizedes késéssel érkezett meg hozzánk T. S. Eliot jelentős írása. A Századvég Kiadó, amelyet Molnár Attila Károly próbál nagy invencióval intellektuálisan felpörgetni, most adta ki magyarul az eredetileg 1939-ben megjelent szöveget. A dolgozat most, a talán leghíresebb Eliot esszével együtt kerül az olvasó kezébe: A hagyomány és az egyéni tehetség úgy is olvasható, mint egyfajta kulcs az Eliot-jelenség megfejtéséhez. Hiszen a jóval korábban, pályája elején megírt szöveg nyilvánvalóan vonatkoztatható Eliot munkásságára, s mintegy magyarázatát adja belső ellentmondásosságának. Eliot maga is egy olyan egyéni tehetség volt ugyanis, akinek az életműve nem értelmezhető az avantgárd forma- és hagyománybontó mozgalma nélkül, miközben ő maga egy hagyományelvű társadalom- és kultúrafogalom kidolgozását végezte el, és későbbi művészetszemlélete is klasszicizálódott. Az esszé épp azt fejti ki, hogy mennyire nem értelmezhető a modernista formanyelv a hagyomány nélkül – hogy ennyiben a legeredetibb tehetség is mennyire feltételezi a hagyományt.

De mit üzen a másik, hosszabb szöveg, mennyiben időszerű még a keresztény társadalom eszméje? Eliot, az amerikaiból lett angol, a második világháború kitörésekor próbál kapaszkodót keresni. Már az elején tisztázza: könyve „egyáltalán nem egyfajta »vallásos újjászületést« hirdet abban az értelemben, ahogy azt ismerjük” (30). Még csak nem is az egyház és az állam viszonyát kívánja újragondolni. És nem is a kereszténydemokrácia előkészítésén fáradozik, ami ugye a szárazföldi Európa nagy projektje lesz, amikor végre véget ér a háború. S persze nincsenek olyan vad elképzelései sem, mint a romantikus Coleridge-nek, aki az egyházias írástudók társadalomvezető szerepét képzelte el az Eliot által hivatkozott munkájában.

Eliot egyszerű dolgot szeretne. Azt mondja, egy társadalomnak szüksége van egy közös értékrendre. E nélkül ugyanis nem fog működni, nem lesz kormányozható, s nem tudja megvédeni magát a külső és belső kihívásokkal szemben. Vagyis a politika mögött szükség van egy az intézményeket és a kisközösségeket, végül az egyes polgárokat is összetartó politikai kultúrára. Európában pedig úgy esett, hogy ez a közös kultúra a keresztény kultúra volt és az is maradt. Mert a szekuláris társadalom eszméje is specifikusan a kereszténység keretei között született gondolat, ahogy arra a jézusi tanítás már az Újszövetségben utal, elválasztva egymástól azt, ami a császáré, attól, ami az Istené.

Eliot tehát nem feltétlenül hívő politikusokat szeretne látni Európa kormányainak élén. Csak olyan politikusokat, akik tudják, milyen értékeken alapul politikai kultúránk, tisztában vannak azzal, hogy miben gyökerezik a mai politikai gondolkodásunk. A keresztény társadalom elioti eszméje tehát egy olyan társadalom eszméje, amely tisztában van saját keresztény gyökereivel, és megérti, hogy milyen értékrend következik ebből a hagyományból. Tudja, hogy a szekularizáció és az ateizmus sem alapozható meg az európai kulturális hagyományok, s azon belül többek között a kereszténység nélkül.

Eliot tisztában van azzal, hogy álláspontja kora liberalizmusának kritikája. Szerinte a liberalizmus ugyanis öngyilkos stratégiának bizonyul – Eliot tézisét mi sem igazolja jobban, mint a második világháború kitörése. „Azzal, hogy megsemmisíti az emberek hagyományos társadalmi szokásait, a természetes közösségi tudatot egyéni alkotóelemeire bontja, a legostobább elméleteket is eltűri (…) a liberalizmus előkészíti azt, ami önmaga egyetlen tagadása”, vagyis a totalitárius politikai berendezkedést. Eliot Koestler, Hayek és Orwell előtt hívja fel a Nyugat önfelszámoló szellemi hajlandóságára a figyelmet. Az egyéni szabadság védelmében utal arra, amit majd Ernst-Wolfgang Böckenförde német liberális-katolikus alkotmánybíró a következőképp fog megfogalmazni: „a liberális, szekuláris állam olyan előfeltételeken alapul, amelyeket saját maga nem tud garantálni”. Eliot ezt így fogalmazza meg: „A demokrácia kifejezés (…) nem rendelkezik elég pozitív tartalommal ahhoz, hogy önmagában szálljon szembe azokkal az erőkkel, amelyet nem szeretünk, mert azok túl könnyedén tudják átformálni a saját képükre.” (76)

Persze, Eliot tudatában van annak is, hogy a kereszténységet zászlajukra tűző pártok sem igazán tudnak megfelelni a kereszténység által megfogalmazott normáknak. Ezért nem fogadja el a politika professzionális leválasztását a társadalomról. Felelős gondolkodóként, ha tetszik, írástudóként vállalja a cselekvők kritikáját, mert, mint a szerkesztő, Molnár Attila Károly idézi a kötethez írt Utószavában, szerinte „nem szabad teljesen szétválasztani a gondolat embereit a cselekvőktől” (104).

Talán ez az elioti figyelmeztetés eredményezte, hogy a magyar kiadáshoz a költő-kultúrpolitikus L. Simon László írt Előszót. L. Simon érzékletesen tudja felfesteni a költőtárs Eliot arcképét, a magyar, hasonlóan politikai érdeklődésű, de nem konzervatív, inkább baloldali gondolkodóként ismert Kassák Lajos portréjával együtt. L. Simon Előszavának izgalmas vállalása, hogy megkeresi a magyar hagyományban az elioti irány párhuzamosait, s e tekintetben Kassák mellett a piarista szerzetesből lett politikus, Kornis Gyula a legérdekesebb, bár vállaltan vitatható párhuzama.

Az értekező L. Simon számára is kihívást jelent persze, hogy távlatos gondolkodóként Eliot a pártpolitikai célú felhasználásokkal szemben is megpróbál védekezni. „A politikai pártok politikája nem tartozik az érdeklődési körömbe”, mondja, „(a) politikai filozófia hirdetése ugyanis nem politikai feladat, nem a parlamenti pártok dolga” (39). A politikai filozófiának szerinte inkább közösségi alapokra kell épülnie: „amit én politikai filozófiának nevezek, nem csupán a nép eszmei céljainak tudatos megfogalmazása, hanem a megfogalmazás alapjául szolgáló kollektív vérmérsékletének, viselkedésének és nem tudatosult értékeinek kivonata” (40). Nem „populista”, és főleg nem kollektivista gesztus ez az elitista költő-filozófus részéről. Nem is a történelmi relativizmusnak való behódolás. Inkább ahhoz kötődik, amit Molnár Attila Károly Eliot „gyakolatias vagy realista idealizmus”-ának nevez (104).

Eliot saját víziójával kapcsolatban is hűti az olvasók elvárásait és reményeit. Ám épp ez által tartja fent a pislákoló reményt a legkétségbeejtőbb történelmi pillanatban is: „Egy teljesen keresztény társadalom valószínűleg legnagyobb részét tekintve alacsony szinten állna; olyan emberek együttműködésére épülne, akik csak felszínes, színlelt vagy összefüggéstelen módon élik meg kereszténységüket, sőt sok olyan emberére is, akinek indítékai eredendően világiasak és önzők. Ezért folyamatosan javítást igényelne.” (73, a fordítást módosítottam – H.F.)

Eliot tehát csakugyan nem utópiában gondolkodik, hanem egy olyan eszmét fogalmaz meg, amely ránk, esendő emberekre van méretezve, mégis mérceként szolgálhat a háború után következő európai újjáépítés számára. Ez a mérce számunkra is adott tehát, s mint ilyen, bizony aktuális.

A kötet címlapja

T.S. Eliot: Egy keresztény társadalom eszméje, Budapest, Századvég Kiadó, 2021.

Nyitókép: Wikipédia / Diego Delso

Témakörök: keresztény társadalom, recenzió, T. S. Eliot
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT