Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Hörcher Ferenc

Mi az alkotmányos konzervativizmus?

A konzervativizmus sem engedheti meg magának, hogy kimaradjon a versenyből.

Hörcher Ferenc 2025.05.20.
Tóth Kálmán

A huszadik század női gondolkodója

Egy napjainkban is aktuális gondolkodó szellemi öröksége.

Tóth Kálmán 2025.05.13.
Schvéd Brigitta

Felkelések és politikai kultúra a XVIII. századi Nagy-Britanniában

Kísérlet a brit történelem újragondolására.

Schvéd Brigitta 2025.04.07.
Pető Zoltán

A nemzet „tiszta idealitás”

Joó Tibor a magyar történelem szellemtörténeti felfogásáról.

Pető Zoltán 2025.03.26.
Smrcz Ádám

A tulajdonjog politikai, gazdasági és normatív megközelítései

Jacob Blumenfeld elveti a tulajdonjog bevett politikai és gazdasági megalapozásait.

Smrcz Ádám 2025.03.19.
PÁK BLOG
Dobos Gábor
Dobos Gábor
tudományos főmunkatárs, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
  • 2020.08.18.
  • 2020.08.18.

Önkormányzati reformok Európában

Az önkormányzati reformok rendszerezésére és áttekintésére vállalkozik a Local Public Sector Reforms: An International Comparison – LocRef elnevezésű COST-Action projekt eredményeit bemutató kötet. A szerzők nemzetközi összehasonlításban, három lépcsőben elemzik a témát: vizsgálják a reformdiskurzusok felbukkanását, a reformok véghezvitelét és az intézményi változásokat, illetve a reformok eredményeit, hatékonyságát, önkormányzati teljesítményre és állampolgári elégedettségre gyakorolt hatásait. Habár a könyv egyes fejezetei hasznos információforrást nyújtanak a különböző országokban lezajlott önkormányzati reformokról, a munka igazi értékét a reformok rendszerezésére és ennek alapján az általános következtetések levonására tett törekvések adják.

A kötet apropója a szerzők szerint az, hogy Európa legtöbb országában az önkormányzatokra kiemelkedő szerep hárul a közszolgáltatások nyújtásában, valamint a törvények végrehajtásában (az Európai Unió által termelt összes GDP kb. 16 százaléka és a költségvetési költések kb. 34 százaléka az önkormányzatok működéséből származik), ugyanakkor a helyi szint kutatása annak ellenére elhanyagolt téma, hogy a közelmúltban a (gazdasági) válság, a megszorítások és a reformkényszer leginkább az önkormányzatokat érintette. A „gazdasági” kifejezés zárójelbe tételével a könyv talán legnagyobb gyengeségére szeretnék utalni. A munka címe és bevezetése alapján az olvasó ugyanis arra számíthatna, hogy a reformok mellett közel azonos hangsúlyt kap a válság önkormányzatokra gyakorolt hatásának szisztematikus tárgyalása is, ez azonban nem történik meg kielégítően. Amíg a szerzők a reformok rendszerezett, elméletileg jól megalapozott áttekintését adják, addig a válság értelmezése sokkal kevésbé expliciten van jelen a kötetben, maga a válság fogalma is más és más tartalommal jelenik meg az egyes szerzőknél – a bevezető fejezetből ugyanis hiányzik az az egységes elméleti keret, amely aztán képes lett volna összefogni a fejezeteket.

A munka címében megjelölt egyik téma (válság) tehát csak közvetve jelenik meg a könyvet alkotó fejezetekben, a másik téma (helyi reformok) tárgyalása viszont nem hagy hiányérzetet. Ennek oka pedig éppen az, hogy a bevezető fejezet megteremti azt az elméleti keretet, amelyre az egyes fejezetek felhúzhatók. Bouckaert és Kuhlmann a széleskörű és szerteágazó szakirodalmak összefésülésével kidolgozza az önkormányzati reformok tipológiáját, ebben megkülönböztetve az adminisztratív és a demokratikus típusú reformokat. Míg utóbbi az önkormányzatok demokratikus funkcióinak növelését célozza (állampolgári részvétel, közvetlen demokrácia), addig előbbi az önkormányzati hatékonyságot állítja középpontba. A kötet ezt a tipológiát követve épül fel, a fejezetekben feldolgozott témák az egyes reform-típusokhoz kapcsolódnak. Az adminisztratív reformok köre láthatóan sokkal szélesebb, az írások túlnyomó többsége is ezekkel foglalkozik. A könyv különbséget tesz „külső” és „belső” adminisztratív reformok között: a külső reformok (a területi egységek átszabása – „rescaling”, illetve a közszolgáltatások nyújtásának átalakítása) felülről jövő kezdeményezésként, a központi kormányzattól indulnak, és általában a rendszer egészét érintik, a belső reformok pedig az önkormányzatok belső működésének hatékonyabbá tételét célozzák – ide tartoznak a közigazgatási szakirodalom olyan kedvelt témái, mint a „new public management” (NPM) vagy a „performance budgeting”.

A szerzők kísérletet tesznek arra is, hogy a kötetben vizsgált 28 ország önkormányzatait besorolják azok intézményi és kulturális jellemzői, közigazgatási hagyományai alapján. Ennek célja az, hogy a reformok tárgyalásához egy közös elméleti alapot hozzanak létre, illetve erre építve hat országcsoportot, hatféle intézményi hátteret. A szerzők ugyanis a történeti institucionalizmusból (historical institutionalism) indulnak ki, amely szerint egy rendszerben a felmerülő problémákat a létező intézményi keretek és a történelmileg beivódott mintázatok fogják strukturálni (lásd: útfüggőség). Ebből adódóan pedig az egyes országokban a reformtörekvésekhez való viszony eltérő lehet, illetve egyazon reformnak az intézményi/történelmi sajátosságok okán más-más kimenetele lesz. Ez az ország-csoportosítás csak részben tűnik meggyőzőnek. A csoportosításhoz használt indikátorok a decentralizáció mértéke (amelyet a szerzők a helyi kiadások országoshoz viszonyított arányával, illetve a pénzügyi önállóság mértékével mérnek), a területi struktúra (önkormányzatok száma) és a politikai vezető ereje. Egyrészt ezek alkalmazása ad hoc megoldásnak tűnik, másrészt az indikátorok tartalma megkérdőjelezhető (a decentralizáció mértékét például jobban képes lenne megfogni – a csoportok kialakítása során egyébként részben alkalmazott – Local Autonomy Index), harmadrészt a kialakított országcsoportok tagjainak összetartozása is megkérdőjelezhető (Magyarország például a „Central Eastern European” típusba kerül, amelynek tagjait a látható területi és vezetésbeli különbségek mellett a gyakorlati működés különbségei is elválasztanak – lásd Swianiewicz 2014).

Forrás: Palgrave MacMillan

A könyv értékét nem (önmagában) a tipológia-alkotásra való képesség adja, hanem az, hogy a szerzők látják és foglalkoznak a tipológiában is megjelenő, önkormányzatokat jellemző kettősség, a hatékony, ugyanakkor demokratikus működés követelményeivel: amíg a „következmények logikájából” (logic of consequences) a közszolgáltatások hatékony nyújtása és a megfelelő erőforrás-allokációt biztosító szervezeti forma következik, addig a „megfelelés logikájából” (logic of appropriateness) az állampolgárok bevonása a döntésekbe. Így a hatékony szolgáltatásnyújtás és a demokratikus kontroll között egyfajta „trade-off” áll fenn, a hatékonyságot serkentő reformok gyakran a demokratikus részvétel kárára hajthatók végre, és viszont.

Az önkormányzati működés (és reformlépések) során egy másik feszültségforrás lehet a felelősség és elszámoltathatóság viszonya. Előfordulhat például, hogy egy önkormányzat politikai értelemben elszámoltatható, de jogilag nem felelősségre vonható. A szerzők szerint ilyen eset például, ha a decentralizációs folyamat aszimmetrikusan valósul meg, azaz az önkormányzatok sok kompetenciát (feladatellátási szabadságot) kapnak, ám ehhez nem társul az erőforrások decentralizációja (lásd például a magyar önkormányzatok „széles felelősségéről” és „széles felelőtlenségéről”: Pálné 2008: 155).

Végkövetkeztetésként a szerzők az önkormányzati reformok és rendszer-átalakítások leírására a némileg elhasznált inga metaforát használják: önkormányzatokat összevonnak és szétdarabolnak, az autonómiaszint csökkenhet vagy nőhet, a demokratikus részvétel mértéke változhat. Ugyanakkor az adott rendszer kiinduló pozíciója (a korábban említett történelmi mintázatok és létező intézményi keretek) lesz a meghatározó abban, hogy az országban éppen merre lendül az inga, a lezajló reformfolyamatok miként alakítják át az önkormányzati viszonyokat.

Kuhlmann, Sabine – Bouckaert, Geert (szerk.): Local Public Sector Reforms in Times of Crisis – National Trajectories and International Comparisons. London: Palgrave Macmillan, 2016

Témakörök: önkormányzat, recenzió, reform, válság
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT