Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Tóth Kálmán

A huszadik század női gondolkodója

Egy napjainkban is aktuális gondolkodó szellemi öröksége.

Tóth Kálmán 2025.05.13.
Schvéd Brigitta

Felkelések és politikai kultúra a XVIII. századi Nagy-Britanniában

Kísérlet a brit történelem újragondolására.

Schvéd Brigitta 2025.04.07.
Pető Zoltán

A nemzet „tiszta idealitás”

Joó Tibor a magyar történelem szellemtörténeti felfogásáról.

Pető Zoltán 2025.03.26.
Smrcz Ádám

A tulajdonjog politikai, gazdasági és normatív megközelítései

Jacob Blumenfeld elveti a tulajdonjog bevett politikai és gazdasági megalapozásait.

Smrcz Ádám 2025.03.19.
Nyirkos Tamás

Remény és forradalom

A mainstream számára is befogadható radikális civilizációkritika.

Nyirkos Tamás 2025.03.11.
PÁK BLOG
Tussay Ákos
Tussay Ákos
megbízott kutató, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
  • 2020.05.12.
  • 2020.05.12.

John Locke és a keresztény természetjogi hagyomány

Nathan Guy Finding Locke’s God: The Theological Basis of John Locke’s Political Thought című, nemrég publikált kötetében John Locke politikai filozófiája mögött húzódó teológiai kérdéseket vizsgálja egy, a teljes locke-i corpust átfogó, rendkívül elmélyült kutatás eredményeire támaszkodva.

Forrás: Aslan Christian Books

A kötet első fejezetében a szerző számba veszi a korabeli és a modern szekuláris Locke-olvasatokat amellett érvelve, hogy a felvilágosult racionalizmus és a keresztény természetjogi hagyomány antitézisekként való szembeállítása elhibázott Locke esetében – s tehetjük hozzá, általában is. Egy rövid áttekintés után Guy jó érzékkel rámutat arra, hogy az unortodoxia és eretnekség korabeli vádjai egyrészt egyáltalán nem tekinthetők példanélkülinek a 17–18. században, másrészt alkalmatlanok a locke-i tézisek objektív értelmének rekonstruálására. Ezt követően a szerző, a főként Leo Strauss nevéhez köthető, szkepticista értelmezést igyekszik vitatni, amely felfogás alaptézise szerint Locke csak színleg igyekezett megfelelni a kor elvárásainak és csak ezért fektetett számottevő hangsúlyt arra, hogy téziseit hermeneutikai és természetjogi tételekkel is megtámogassa.

A második fejezetben Locke szekuláris érvelésmódja és az Isten létezésébe vetett rendíthetetlen (és számos helyen explicite is kijelentett) hite között feszülő látszólagos ellentétet igyekszik a szerző feloldani. E kérdéskör kapcsán Guy vitatja, a szakirodalom által jórészt a locke-i A Letter Concerning Toleration (A vallási türelemről) bizonyos – például az isteni jogalapú érvelésből jól ismert kegyelemre alapozott politikai uralom – tételeire épülő azon felfogást, amely szerint Locke politikai filozófiája valójában egy, a teológiai és hermeneutikai érveket nélkülöző, szekuláris érvelésre támaszkodna.

A harmadik fejezet kifejezetten a locke-i politikai filozófia teológiai alapkérdéseivel és különösen Locke saját meggyőződéseivel és intellektuális kapcsolataival foglalkozik amellett érvelve, hogy Locke saját felfogása leginkább egy liturgiai és teológiai szempontból mérsékelt és valamelyest szabadelvű anglikán irányzathoz, az eredetileg zömében cambridge-i teológusokból rekrutálódó úgynevezett latitudináriusokhoz, állt közel. A fejezet legnagyobb érdeme ugyanakkor az, hogy az életrajzi kutatások spektrumán túlterjeszkedve Locke intellektuális kapcsolatait is feltárja, bemutatva, hogy a locke-i politikai filozófia nagy mértékben támaszkodott a Robert Boyle-i teológiára, a Richard Hooker-i egyháztanra és az úgynevezett cambridge-i platonisták politikai teológiájára.

A kötet negyedik fejeztében a szerző az egyéni istenkép és az erkölcsi cselekvés közötti szükségszerű összefüggést vizsgálja. A fejezet tézisállítása szerint Locke istenképe a keresztény istenképpel rokonítható, amely teológiai kérdésekben leginkább a latitudinárius felfogáshoz áll közel. Guy amellett érvel, hogy Locke számára az erkölcsi cselekvés előfeltételezi Isten megismerhetőségét és a cselekvő Isten létezésére vonatkozó legalább valamiféle ismeretet; csak az képes ugyanis belátni cselekvésének erkölcsi természetét, aki rendelkezik egy igaz Isten-ideállal, amely alapján képes elfogadni teremtményi mivoltát és Isten mindenhatóságát. A szerző kiemeli továbbá, hogy a locke-i felfogásban Isten megismerésének ezen képessége és az erkölcsi cselekvés lehetősége alapozza meg a büntetés jogfilozófiáját is.

Az ötödik fejezetben Guy a Locke politikai filozófiájával foglalkozó kutatások talán legérdekesebb kérdéskörét, Locke természetjogról alkotott elképzeléseit tekinti át rendszerező és átfogó jelleggel. Ahogyan a bevezetésben is előrevetítette, a szerző elutasítja a Leo Strauss-i interpretációt és John Locke-ot egyértelműen a keresztény természetjogi hagyomány folytatójának tartja. Állításainak alátámasztásául Guy több helyen párhuzamot igyekszik felállítani a skolasztika fejedelme, Aquinói Szent Tamás, és Locke természetjog-felfogása között. Bár Szent Tamás legalább indirekt hatása vitathatatlan, úgy gondolom, a szerző a puszta hasonlóság kimutatásán túl nem igazolja kellőképpen állításait, illetve különös módon nem tesz kísérletet arra, hogy elhelyezze Locke-ot a mértékadó korabeli természetjogi irányzatok között. Talán pont erre a hiányosságra vezethető vissza az is, hogy a különböző locke-i szöveghelyek állításait szintetizálva egy végletekig leegyszerűsítő racionalisztikus természetjog-felfogáshoz jut a szerző, ami azonban figyelmen kívül hagyja a különböző locke-i művek voluntarisztikus és racionalisztikus felfogásai között feszülő nyilvánvaló ellentétet.

A Two Treatises of Government második értekezésében (Értekezés a polgári kormányzatról) Locke valóban a Guy által elemzett racionalisztikus természetjog-felfogást teszi magáévá, amely szerint – a kötetben elemzett módon – az isteni törvényeknek való engedelmeskedési kötelezettség Isten mindenhatóságából és teremtői minőségéből fakad, míg a politikai kormányzatnak való engedelmességet Locke tényleg az ismeretelméleti problémával, vagyis az isteni törvény megismerésével összefüggő bizonytalansággal köti össze. Nem szabad ugyanakkor arról sem megfeledkeznünk, hogy Locke korai művében az úgynevezett Essays on the Law of Nature-ben (Tanulmányok a természetjogról) egy egészen másfajta, a Szent Tamás-i racionalisztikus felfogással ellentétes, Thomas Hobbes felfogásához azonban meglehetősen közel álló, voluntarista természetjogot vizionál, amelyben sokkal nagyobb nyomatékot szán a megismerés problémájának is.

Összességében, úgy gondolom, Nathan Guy Locke-monográfiája minden hibája ellenére is hiánypótló hozzájárulás a modern Locke-kutatásokhoz, legfőbbképp azáltal, hogy egy monumentális kutatómunkát elvégezve a teljes locke-i corpus alapján igyekezett olyan kérdéseket megválaszolni, mint Locke-természetjog felfogásának helyes értelmezése, vagy Isten dominiumának politikai és teológiai jelentősége.

Nathan Guy: Finding Locke’s God – The Theological Basis of John Locke’s Political Thought. London – New York – Oxford – New Delhi – Sydney: Bloomsbury Academic, 2020.

Témakörök: John Locke, keresztény, Nathan Guy, recenzió, teológia, természetjog
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT