• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Bonnyai Tünde

Kritikus infrastruktúrák: célpont, vagy eszköz?

A XXI. század egyik legösszetettebb kérdése talán, hogy az új típusú kihívások, az aszimmetrikus hadviselés és a kibertér adta „lehetőségek” függvényében hol húzódik az ésszerűségi

Bonnyai Tünde 2021.01.27.
Hegedüs Csilla

Értelem és érzelem – avagy a megfutamodás diszkrét bája

Sokat olvashattunk az elmúlt napokban a Bizottság döntéséről, amelyben elutasítja a jogalkotást Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek ügyében. A Minority Safepack európai polgári kezdeményezésről van szó,

Hegedüs Csilla 2021.01.26.
Pongrácz Alex

Közigazgatási továbbképzés a történelem viharjaiban

„Nézze meg ezt a papírt. Ezen a papíron három hónap óta emberek százai dolgoztak. Én magam időben, fáradságban, energiában többet fordítottam rá, mint amennyi idő

Pongrácz Alex 2021.01.25.
Varga Csilla

EBESZ misszió Kárpátalján

Kihívások elé néz az EBESZ új nemzeti kisebbségi főbiztosa.

Varga Csilla 2021.01.25.
Csutak Zsolt

Ülő Bika öröksége és a Biden kormányzat kisebbségpolitikai kihívásai

A megismételt georgiai kongresszusi választások január 6-i eredményei nyomán Joe Biden leendő elnök és a Demokrata Párt számára létrejön a viszonylag kényelmes kormányzáshoz szükséges kongresszusi

Csutak Zsolt 2021.01.22.
PÁK BLOG
Hörcher Ferenc
Hörcher Ferenc
intézetigazgató, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.03.16.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.03.16.

Politika világjárványok idején

Világjárványok mindig is voltak és lesznek is. A huszadik század második fele e tekintetben is kegyelmi állapotnak tekinthető, főként Európában, de a globalizáció nem szándékolt következményeként tudvalevő volt, hogy újból szembe kell néznünk ezzel a kihívással. Ezért a társadalomtudománynak, és azon belül is a politikaelméletnek is, foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Ahhoz viszont, hogy a politikai gondolkodás csakugyan relevánsan tudjon megszólalni a témakörben, először a tényeket kell tisztáznia. Ehhez viszont – mint minden politikatudományi kérdés esetében – érdemes a múltbéli tanulságokat is bevonni a vizsgálatunkba.

Nem véletlenül alakult ki például a tudománytörténetnek az az ága, amely épp a járványoknak a társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja, történeti távlatokban. A Yale egyetem emeritus történészprofesszora, Frank M. Snowden az orvostörténetre szakosodott. A fasizmustörténész számára az olaszországi járványok elemzése természetes módon adódott kutatási feladatként. Egyik könyvében a 19–20. századfordulós Nápolyba kalauzolta olvasóit, a kolerajárványok idején, egy másikban pedig a malária felett aratott huszadik századi itáliai győzelem történetét rekonstruálta.

Az a könyv, amelyet legutóbb publikált, átfogó képet nyújt a járványoknak a koramodern, modern és posztmodern társadalomra gyakorolt hatásáról. Az Epidemics and Society (Járványok és a társadalom) című könyvet úgy ajánlja kiadója, hogy az „a legfontosabb járványok orvosi és társadalomtörténeti” áttekintését adja, multidiszciplináris és összehasonlító nézőpontból. A könyv születésével kapcsolatban a szerző utal rá, hogy a SARS-járvány, a madárinfluenza és az ebolavírus kapcsán tartott előadássorozatának írásos változatáról van szó. Őt különösképp a világjárványoknak a politikához, a művészethez és a társadalmi változásokhoz fűződő kapcsolata érdekelte. Úgy gondolja ugyanis, ezeknek a társadalom alakulására gyakorolt hatását eddig alulbecsültük, s ráadásul jövőbeli szerepüket is nehéz lenne túlbecsülni. A könyv nem szakorvosnak készülőknek íródott, hanem olyan alapképzéses hallgatóknak, akik számára a kérdés felvetése releváns lehet, attól függetlenül, hogy a téma nem tartozik szakmájuk szorosabb körébe. Történészként sem az volt a célja, hogy új források alapján újraírja a járványtörténetet, hanem hogy hozzáférhetővé tegye ezt az anyagot egy szélesebb olvasóközönség számára. A kötet kutatási feltételezése szerint ugyanis a történelmi változások „széles látószögű”, átfogó képe szempontjából is kulcsterületről beszélünk. Jelentősége a gazdasági válságokhoz, a háborúkhoz, a forradalmakhoz és a demográfiai változásokhoz hasonlítható. E tekintetben a járványok másféle történeti logikát követnek, mint az egyébként súlyosabb, akár több halálesetet produkáló betegségek, például a rák vagy a keringési betegségek, mivel hirtelen és az egész társadalmat érintve tűnnek fel, és ezért sajátos reakciókat, félelmeket és pánikot váltanak ki a társadalomban. E hatások ellensúlyozásaként jelennek meg olyan társadalmi jelenségek, amelyeknek közvetlen politikai következményeik is lehetnek, mint a bűnbakképzés, a tömeghisztéria, vagy a vallási mozgalmak elindulása. Másfelől e hatások nem pusztán a múlt relikviái, hanem a jövőben is fenyegetnek. Mint írja, az iparosodott nyugatot is fenyegetik, különösképp a klímaváltozások teszik őket potenciálisan is fenyegetővé.

A szerző nem titkolja, hogy vizsgálódásának földrajzi fókusza Európa és Észak-Amerika iparosodott világa. Ám hangsúlyozza azt is, hogy a 20., s még inkább a 21. században a globális összefüggéseket is elemezni kell. „Menthetetlenül egy olyan globális világ részei vagyunk, amelyben a mikróbák – és azok a rovarok, amelyek terjesztik ezeket – nem hajlandók tiszteletben tartani a politikai határokat” – írja. Ami pedig az időbeli metszetét illeti, a könyv narratívája a 14. századi bubópestissel kezdődik, és az ebolával zárul.

Ami közvetlenül a járványok politikai vonatkozásait illeti, emeljünk most ki egy területet a kötet vizsgálódási témái közül: a járványoknak a háborúkra, s ezen keresztül a nemzetközi politikai összefüggésekre gyakorolt hatását, illetve azt, hogy a politikai rezsimek sorsát miként határozta meg egy-egy járvány. Ez a szempont ugyanis elsőrendűen időszerűnek tűnik.

Két példát említ a kötet a háború és járvány fent említett összefüggésére. Az egyik Napóleon 1802–1803-as hadjárata Santo Domingo gyarmatának visszaszerzésére. A sárgaláz erőteljes támadása ledöntötte lábáról a nagy hatalmú francia császár hadseregét, és ez végül elvezetett Haiti függetlenségéhez és Louisiana Egyesült Államok általi megvásárlásához. A másik példa Napóleon hadseregének 1812-es oroszországi hadjárata, amelyet (az orosz tél mellett) két, a háborúkat klasszikusan kísérő járvány, a vérhas és a tífusz hiúsított meg, megdöntve Napóleon császárságát és végül átalakítva a geopolitikai hatalmi egyensúlyt.

E példák alapján ma már nehezen érthető az az optimizmus és vakság, amely a huszadik század utolsó harmadában végső győzelmet hirdetett a járványos betegségek fölött, elvezetve addig a helyzetig, hogy a vezető amerikai egyetemek, így a Yale és a Harvard orvostudományi kara is bezárta infektológiai osztályait. A nyugati világ társadalmai úgy érezték, a járványok már nem okozhatnak tényleges veszélyt lakosságukra.

A 2019-ben megjelent kötet figyelmeztető jel, amely arra emlékeztet bennünket, hogy emberi természetünk és társadalmaink szerkezete miatt a járványok elkerülhetetlenül részét képezik az emberi történelemnek. Arra is kifejezett módon utal, hogy a népegészségügyi hatóságok már figyelmeztettek egy olyan járványra is, amely az 1918–1919-ben dúló spanyolnáthához hasonló módon söpörhet végig a globális emberi társadalmon. A kockázati tényezők növekedése mögött a kötet szerint olyan jelenségek állnak, mint „a népességnövekedés, a klímaváltozás, a közlekedési eszközök felgyorsulása, az olyan világvárosok virágzása, ahol nem megfelelőek az infrastrukturális feltételek, a háborúk, a tartós szegénység és a mind nagyobb társadalmi egyenlőtlenség”.

Egy utolsó szempont, amely meghatározza a kötetet, az az, hogy minden társadalom kitermeli a maga járványügyi sérülékenységének az okait. „Ezek tanulmányozása e társadalmak szerkezetének, életszínvonalának és politikai értékrendjének megértését feltételezi”. Vagyis a járványos betegségek jelek, amelyeknek jelentését épp az orvostörténeten keresztül fejthetjük meg.

Frank M. Snowden: Epidemics and Society. From the Black Death to the Present, Yale University Press, New Haven – London, 2019.

A kép forrása: Múlt-kor

Témakörök: globalizáció, orvostörténet, recenzió, társadalomtörténet, világjárvány

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.