A ciprusi uniós elnökség első formális Környezetvédelmi Tanács ülését március 17-én rendezték, amelyen fontos stratégiai kérdésekről vitáztak a tagállamok képviselői.
A legutóbbi Környezetvédelmi Tanács ülésén az Európai Unió klíma- és környezetpolitikájának több kulcsterületét érintették, különös tekintettel a közlekedési kibocsátások csökkentésére, a hosszú távú, 2040-es klímacélokra, valamint a fenntartható gazdasági átmenetre. Az agenda jól tükrözte az EU és a ciprusi elnökség irányvonalait, vagyis, hogy klímasemlegesség felé vezető átmenet a versenyképesség mentén érhető csak el.
Ahogy az elnökség a féléves prioritásaiban is megjelent, az első Tanács ülés meghatározó részét képezte a biogazdaság témaköre. Az Európai Bizottság 2025 novemberében tette közzé biogazdasági stratégiáját, amely a jelenlegi fosszilis energiaforrásokon alapuló gazdaságot biológiai (mezőgazdasági-, erdészeti-, tengeri biomassza, szerves hulladék stb.) alapokra kívánja helyezni a fenntarthatóság jegyében, a versenyképesség fenntartása és a reziliencia kiépítése mellett. A cél, hogy csökkentsük a fosszilis nyersanyagoktól való függést, erősítsük az ipart és támogassuk a zöld átmenetet. A Tanács ülés eredménye, hogy a tagállamok képviselői elfogadták következtetéseiket a stratégia kapcsán, vagyis folytatódhat a munka a részletszabályozásokat és a konkrét – akár jogi – lépéseket illetően.
A 2040-re szóló klímacél kapcsán szintén megegyeztek a résztvevők. Ez azt jelenti, hogy a Tanács hivatalosan elfogadta a módosított európai klímatörvényt, amely kötelező köztes éghajlati célt vezet be 2040-re. Ez az elfogadás a jogalkotási folyamat utolsó lépését jelentette, így a módosított rendelet 20 nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően lép hatályba, és közvetlenül alkalmazandó lesz minden EU-tagállamban. Korábban a célérték körül számos vita merült fel, de a jelenlegi döntés értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátásának 90%-os csökkentését tűzi ki az 1990-es szinthez képest a klímatörvény. Az ülésen a miniszterek arról is véleménycserét folytattak, hogy milyen eszközökkel lehet ösztönözni a beruházásokat, miközben biztosított az igazságos átmenet a tagállamok és gazdasági szereplők számára. Felmerült a különböző szektorok közötti rugalmasság kérdése, valamint az is, hogy a nemzetközi karbonkreditek milyen szerepet játszhatnak a jövőbeli szabályozásban.
Harmadik kiemelt témaként merült fel az ülésen a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási szabályok felülvizsgálata. A vita során a tagállamok miniszterei azt mérlegelték, miként lehet a 2035-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat rugalmasabban elérni. A Bizottság javaslata szerint a teljes (100%-os) kibocsátáscsökkentési cél helyett 90%-os cél maradna kötelező, a fennmaradó rész pedig alternatív üzemanyagokkal és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákkal lenne kompenzálható. A vita középpontjában az állt, hogyan lehet egyszerre biztosítani a klímavédelmi célok teljesítését és az európai autóipar versenyképességének megőrzését. E témában egyelőre nem született meg a végső tanácsi következtetés.
Mindezek mellett még számos témát érintettek, csakúgy, mint a következő nemzetközi klímakonferenciára (COP 31) való felkészülés, az erdőgazdálkodási szabályozások végrehajtása vagy a legutóbbi biodiverzitási platform eredményei. Összességében a március 17-i ülés inkább stratégiai és előkészítő jellegű volt, mintsem végleges döntéseket hozó fórum, kivéve a 2040-es klímacél, és részben a biogazdasági stratégia. A félév során várhatóan – a korábban meghatározott prioritások szerint – még számos klímapolitikai kérdéskörben lép majd előre a Tanács, csakúgy, mint a vízreziliencia, a klímaalkalmazkodás vagy a körforgásos gazdaság.
Nyitókép forrása: Cinemaniko / depositphotos.com
