Ciprusi elnökség 2026
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét 2026 januárjától Ciprus látja el; ebben a félévben tehát egy olyan tagállam veheti kézbe az uniós klímapolitika alakítását, amely számos saját példán keresztül tudja bemutatni a klímaváltozás okozta kihívásokat és az indokolt válaszlépéseket.
Cipruson – hasonlóan az egész mediterrán régióhoz – alapvetőek a forró nyarak, illetve a csapadékos napok alacsony száma. Az elmúlt években, évtizedekben ugyanakkor a szélsőségek száma jelentősen megnövekedett, csakúgy, mint az extrém forró napok száma: 2024-ben rekord dőlt meg a regisztrált 66 napos intenzív hőstresszel. Ezzel párhuzamosan az erdőtüzek gyakorisága is megnőtt (2025-ben az eddigi legnagyobb kiterjedésűt és intenzitásút regisztrálták), amelyet az is fokoz, hogy jelentősen csökken a csapadék mennyisége, súlyosbítva az aszályhelyzetet. Emellett a gátak víztartalma gyakran alacsony, valamint több évben is komoly vízhiány alakult ki, ami mind a mezőgazdaságra, mind az ivóvízkészletekre hatással volt. A klímaváltozás továbbá egyre inkább hatással van az emberi egészségre, egyre nagyobb mértéket ölt a gazdasági veszteség is.
Ezek a trendek a jövőben a klímamodellek alapján tovább fognak erősödni. A tudomány mellett a társadalom is egyre inkább észleli és hangot ad a klímaváltozás mint globális kihívás problémakörének. A legutóbbi Eurobarometer szerint a ciprusiak mintegy fele (10%-kal többen, mint az előző években) nyilatkozott úgy, hogy az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás napjainkban, ezzel a negyedik helyre sorolva a problémát a gazdasági helyzet, a szegénység, éhínség és ivóvízhiány, valamint a fegyveres konfliktusok után.
A ciprusi kormányzat – ezen vélemények hatására is – már több nemzeti stratégiában foglalkozik a megelőzéssel, illetve hatások mérséklésével: a kibocsátáscsökkentési és alkalmazkodási stratégiák mellett a Nemzeti Energia- és Klímatervében (NEKT) is behatóan foglalkoznak a kérdéssel. Mitigáció területén van még fejlődési potenciál a szigetországban, ugyanis az energiamix több, mint 80%-át a fosszilis energiaforrások adják, a megújulók mindössze 10%-ban vannak jelen. A reziliens rendszerek kiépítése és az adaptáció terén szintén nagy hiányosságok vannak még, a legfrissebb NEKT-ben viszont hangsúlyosan megjelenik e szakpolitika, illetve a megújuló energiaforrások arányának nagyfokú növelése is.
Ciprus a saját tapasztalataira is alapozva határozhatta meg a 2026 januárjától betöltött EU Tanácsának elnökségéhez kötődő klímapolitikai irányvonalait. Az öt prioritás közül a másodikhoz, az európai versenyképesség területéhez kapcsolja ezen célok nagyrészét. Ugyanakkor az eddigi elnökségektől eltérően (kivéve a lengyelt) Ciprus a klímaváltozást biztonsági kockázatként is kezeli, különös tekintettel a vízhiányra, szélsőséges időjárási eseményekre és regionális instabilitásra – ahogy a szigetországban annak jelentőségét a nemzeti helyzetkép is ábrázolja. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az uniós politikai döntéshozatalban a klímaalkalmazkodás és a reziliencia erősítése ne csak környezetvédelmi és versenyképességi, hanem biztonsági kérdés legyen. A vízreziliencia és a klímaalkalmazkodás kulcsfontosságú témaként szerepel, részben a Földközi-tengeri vízhiány és az aszályok miatt; ennek érdekében szeretné előmozdítani a párbeszédet az EU-szintű vízreziliencia és alkalmazkodási stratégiák tekintetében, amelyek elfogadása ebben az évben várható.
Szintén azonosítható metszéspont a ciprusi lokális és uniós prioritásoknál az energetika terén. A ciprusi elnökség célja a villamosenergia-hálózatok korszerűsítésének (grid integráció, intelligens hálózatok), a megújulók szélesebb körű integrációjának előmozdítása, valamint az olcsó és tiszta energia biztosítása a tagállamok számára. E program megvalósítása érdekében az elnökség három pillér mentén kíván dolgozni: irányítani fogja a Tanács munkáját az európai hálózati csomag, a megfizethető energiára vonatkozó akcióterv és az elektrifikációt célzó akcióterv tekintetében.
A klímapolitika főbb pilléreire, mint a karbonsemlegesség, a körforgásos gazdaság vagy a biodiverzitás védelme szintén kitér programjában Nicosia. Ezen területeken a körforgásos gazdaságról szóló jogszabály – ami az újrahasznosított nyersanyagok felhasználását ösztönzi – körüli viták fogják meghatározni a félév munkáját, amelyet a tervek szerint idén el is fogadnak. Ehhez hasonlóan a 2025 novemberében bemutatott biogazdasági stratégia is témáját képezi majd a félévnek, amelyhez a Bizottság tervdokumentumához kapcsolódó Tanácsi következtetések elfogadása szükséges.
A következő hat hónapban Ciprusnak továbbá arra is lehetősége nyílik, hogy segítse az új Közös Agrárpolitika alapjainak meghatározását a Bizottság tavalyi tervei mentén. Várhatóan végleges formát még nem fog ölteni a következő időszakra vonatkozó szakpolitika, ugyanakkor a jövedelemtámogatás, környezetvédelmi kritériumok és vidéki finanszírozás reformjának irányának meghatározásában szerepet játszhatnak. Mivel Ciprus számos problémával szembesül a klímaváltozás miatt a mezőgazdaságban, feltételezhető, hogy a szigorúbb környezetvédelmi szempontok előnyben részesítését fogja advokálni.
Jelentős előrelépés a ciprusi elnökség retorikája és megközelítése az éghajlatváltozás tekintetében, hiszen korábban csak 2025 első félévében a lengyel elnökségnél jelent meg biztonságpolitikai szempontként, más elnökségek programjaiban többnyire a migráció, energetika vagy gazdasági kérdések alkották ezt a kérdéskört. Ez az elmozdulás szinergiát képez az EU vagy a NATO legfelsőbb stratégiai dokumentumaival, vagyis hogy a klímaváltozás egy rendszerszintű kockázatot jelent. A biztonsági kérdésként történő aposztrofálás segíthet abban is, hogy az éghajlatváltozás ideológiától függetlenül kerüljenek meghatározásra és ne csak egy marginális szakpolitika legyen ennek kezelése. A jövőben várhatóan – és remélhetőleg – ez a megközelítés fog elterjedni, különös tekintettel a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatásait nagyobb mértékben tapasztaló tagállamok esetében.
Nyitókép forrása: bank215 / depositphotos.com
