Az EU harca az olcsótermék-dömping ellen
Közeledik a karácsony… és szemmel láthatólag egyre szaporodik az utcáinkon cikázó kiskamionok száma, melyeknek jó része kicsi csomagokat szállít házhoz, méghozzá földünk másik feléről. Nem nehéz elképzelni mindennek a drámai következményeit környezetünkre nézve. Mégis sokan kísértésbe esnek. A karácsony ugyanis mára már sokak számára valósággal a „fogyasztás ünnepévé” vált. Ugyan az európai zöld megállapodás az elmúlt hónapokban „átértékelődött”, pontosabban az EU környezetvédelmi politikája egyes alapelveinek feladására, illetve „átgondolására” kényszerült, a klímaváltozás elleni harcban (legalábbis eleddig) éllovasként ismert és elismert EU határozott lépésre szánta el magát.
Olcsótermék-dömping
A kínai webáruházak egyik zászlóshajója a 2023 őszén megjelent, de agresszív hirdetéseivel a piacot hamar letaroló Temu, ám ide sorolhatjuk a főként ruhákat kínáló Sheint is. A Shein, a Temu és a hozzájuk hasonló webáruházak miatt évek óta valóságos olcsótermék-dömping érkezik Ázsiából az Unióba. Az elsősorban Kínából érkező „kacatok” vámmentességét kihasználva sok cég szándékosan alulértékeli a küldeményeit vagy választja szét a csomagjait kisebb egységekre, hogy az EU határaihoz érve ne kelljen utána vámot fizetni.
Valamikor 2026-ban már megszűnhet a vámmentesség egy átmeneti megoldás keretében, de a végleges keretrendszer csak 2028-ra áll fel. A tagállamokkal és az Európai Bizottsággal együttműködve egy ideiglenes megoldásra volt tehát szükség annak érdekében, hogy mielőbb, 2026 folyamán gátat vethessenek ennek a feltartóztathatatlannak tűnő, valamennyi kereskedelmi szabályt és etikát felülíró, mindemellett súlyos környezeti ártalmakat okozó dömpingnek.
A vámszabályok újragondolása az elmúlt években az e-kereskedelem térnyerése miatt került napirendre az uniós döntéshozóknál. Az olyan, jellemzően olcsó termékeket kínáló webáruházak, mint a Shein és a Temu évről évre egyre nagyobb számban küldenek 150 eurónál olcsóbb, így jelenleg vámmentes csomagokat az Európai Unióba. Míg a fentebb említett országokból 2022-ben 1,4 milliárd olyan csomag érkezett, ami feladója szerint 150 eurónál kevesebbet ért, addig ez a szám 2023-ra már 2,3 milliárdra, 2024-re pedig 4,6 milliárdra nőtt. A teljesség érdekében megemlítendő, hogy az e-kereskedelemben vásárolt, 150 eurónál kevesebbet érő küldemények 91 százaléka egyetlen országból, Kínából jött. Az egyre nagyobb számban érkező küldemények kezelése a vámhivataloknak is kihívást jelent, így előfordulhat, hogy olyan csomagok is átjutnak a határon, amiknek nem kellene.
Aránytalan piaci erőviszonyok
A számok önmagukért beszélnek: 2024-ben mintegy 4,6 milliárd, 150 eurónál kisebb értékű szállítmány érkezett az európai piacra, ami másodpercenként több mint 145-öt jelent.
Az olcsó és gyakran nem túl jó (vagy legalábbis ellenőrizetlen) minőségű termékeket kínáló, jellemzően kínai webáruházak az elmúlt években váltak a piac domináns szereplőivé. Ez a 2 év alatt több mint megháromszorozódott mennyiség érthetően keltett aggodalmat – különösen a 2024 szeptemberében nyilvánosságra hozott Draghi-jelentést követően – a versenyképesség erősítését zászlójára tűző unió szemében. A külföldi, kevesebb biztonsági intézkedést előíró országból érkező termékek jogtalan előnyhöz juthatnak az Európai Unió termékeivel szemben – hiszen a külföldi cégnek nem feltétlen kellett ugyanazoknak az előírásoknak megfelelnie, amiknek egy unión belüli gyártónak igen.
Súlyos etikai és környezetvédelmi problémák
A túlfogyasztásnak ezen fellegvárai agresszív marketingjükkel néhány év leforgása alatt valósággal letarolták az európai piacot – az állandó kísértés rabságában rengeteg mindent vásárolhatunk úgy, hogy valójában nincs is rá szükségünk. Ez a környezetre is nagyon káros, hiszen a termékek gyártása és elszállítása több ezer kilométerre komoly kibocsátással jár. A csomagőrület még a város működését és ritmusát is átalakulásra kényszeríti. Az online vásárlás térnyerésével és a gépjárműforgalom korlátozásával a városi logisztika egyre problematikusabbá válik, a további kibocsátásokról nem is beszélve. A felhalmozott, sokszor ténylegesen csak egyszer használatos tárgyakat és ruhaneműket a megvásárlásukat követően pedig igen kidobják, még inkább növelve ezzel a már amúgy is környezeti katasztrófát jelentő szeméthalmazt.
Ez év júniusában 21 ország fogyasztóvédelmi szervezete nyújtott be hivatalos panaszt az uniós hatóságokhoz a Shein fast fashion cég „etikailag megkérdőjelezhető” gyakorlatai miatt, beleértve a vásárlók kényszerítését, hogy többet vásároljanak, mint amennyit megengedhetnek maguknak.
Az alacsonyabb kínai munkabérek mellett a webáruház marketingstratégiája is komoly etikai kérdéseket vet fel: az Aliexpress-szel vagy a Wish-sel ellentétben a Temun csak azokat a termékeket árulhatják az eladók, amelyekből 14 nap alatt legalább 30 darabot eladtak, összesen minimum 90 dollár értékben – ha ezt nem sikerül teljesíteni, letörlik az árut az oldalról.
Az Európai Bizottság szerint a rengeteg beérkező csomag miatt több olyan is átjuthat a határon, ami az uniós követelményeknek nem felel meg, így akár a fogyasztók egészségére is veszélyt jelenthet.
Franciaország a csata éllovasa
Október elején jelentette be az olcsó ruháiról híres kínai webáruház, a Shein, hogy Párizs egyik legismertebb, ráadásul a főpolgármesteri hivatal épülete mellett található BHV (Bazar de l’Hôtel de Ville) nívós üzletházában nyitja meg első állandó üzletét. A döntést egyből hatalmas felháborodás követte, majd még komolyabb hullámokat vert az, hogy kiderült: az oldalon gyerek testalkatú szexbabákat és A kategóriás fegyvereket is árultak. A nagyáruház új lendületet igyekezett biztosítani a kínai fast fashion márka befogadásával. A bejelentést követően azonban több, mint 20 nagy nevű márka elhagyta az üzletházat. Végül pedig az üzlet megnyitásának a napján a francia kormány bejelentette, hogy kezdeményezi online webáruházának felfüggesztését az országban.
Mindennek ismeretében érthető tehát, hogy Franciaország vette kezébe az irányítást az említett cégek által gyakorolt dömpingpraktika ellen. A franciák egy „átalányadót” javasoltak partnereiknek, ami fix összeget jelentett az Európai Bizottság által ajánlott arányos adó helyett. És végül ezt a Párizs által támogatott és sokkal visszatartóbbnak tartott lehetőséget fogadták el. Az intézkedés azonban csak júliusban lép hatályba, míg Párizs az első negyedévben történő végrehajtást szorgalmazta.
Szintén érdekes ebben a kontextusban megemlíteni Emmanuel Macron elnök a közelmúltban tette látogatását Kínában. A Peking és az Európai Unió közötti feszültségek közepette tett háromnapos állami látogatás célja az volt, hogy megpróbáljon előrelépést elérni Ukrajna, a kereskedelem és a gazdasági egyensúly helyreállítása ügyében. Ugyan Macron elnök hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok „újraegyensúlyozásának” szükségességét, mivel a francia kereskedelmi hiány Kínával 2024-ben elérte a 47 milliárd eurót, ami a francia államkincstár adatai szerint a teljes hiány közel felét (46%-át) teszi ki, a hivatalos látogatás nem hozott semmiféle kézzelfogható eredményt.
Az unión belül azonban a francia nyomás az ázsiai online kereskedelem visszaszorítása érdekében eredményesnek bizonyult.
Az EU fellépése
Az Európai Unió Tanácsa már 2023-ban javaslatot tett az EU vámrendszerének megreformálására, amire a részben az e-kereskedelemből beérkező, nagyszámú küldemény miatt van szükség. Ennek egy részéről 2025 júniusában sikerült megállapodniuk, így elkezdhettek róla tárgyalni az Európai Parlamenttel. A reform célja, hogy leegyszerűsítsék a vámügyi eljárásokat, miközben az országok vámhatóságainak is modernebb eszközöket adjanak a küldemények ellenőrzésére és lehetséges megállítására. Az EU vámügyi hatóságát is létrehoznák, aminek feladata egy közös, a különböző országok vámhatóságait összekötő informatikai rendszer működtetése lenne.
Az unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) november 13-án, a soros dán elnökség égisze alatt hozott megállapodása szerint az EU-n kívülről érkező, 150 eurónál olcsóbb küldemények vámmentessége megszűnik, azaz a vámot már az első eurós értéktől fizetni kell. Ezt a döntést december 12-én újabb szigorítás erősítette meg.
A tagállamok pénzügyminisztereinek december 12-i gyűlésén született megállapodással visszaszorítanák a nagy részben kínai weboldalakról rendelt filléres áruk beáramlását. Ezek szerint 3 euró (nagyjából 1200 forint) vámot vetnek ki a jövő évtől kezdve az unióba érkező alacsony értékű csomagokra. A vám 2026. július 1-jétől lép érvénybe, és addig marad hatályban, amíg nem találnak végleges megoldást a 150 euró alatti online vásárlásokra vonatkozó „de minimis” vámmentesség megszüntetésére – közölte Roland Lescure francia gazdasági- és pénzügyminiszter, aki komoly győzelemnek titulálta a brüsszeli döntést. Ez az átalánydíj hozzáadódhat a 2026-os költségvetési törvénytervezetben már szereplő 2 eurós adóhoz, amennyiben ezt az intézkedést elfogadják. A magánszemélyek Temu, Shein és Alibaba szolgáltatóknál történő vásárlásait fogja leginkább érinteni.
Van-e visszaút?
A karácsonyi időszak alkalom lehet annak az átgondolására is, hogy milyen értékek mentén szeretnénk a továbbiakban építeni, illetve adott esetben újra gondolni az életmódunkat, a fogyasztási szokásainkat. Érdekes kérdés lehet annak az átgondolása is, hogy vajon a fogyasztó, vagy az általános, és pontosan a fogyasztásra épülő gazdasági logika vonható-e felelősségre a jelen helyzet kialakulásáért?
A fogyasztás oly mértékben beépült az életünkbe, hogy mára már azt gondoljuk, hogy e nélkül valósággal megszűnnénk létezni. Ebben a kontextusban pedig nem meglepő, hogy nem szeretünk a túlfogyasztás súlyos környezeti következményeivel szembenézni.
A mérsékletesség mint irányadó érték előtérbe állítása pedig rendkívül fontos lenne egy célt tévesztett, értékeit egyre kevésbé meghatározni képes társadalomban.
Nyitókép forrása: HASLOO / depositphotos.com
