A 2030-ig elérendő oktatáspolitikai célok többségében fejlődés volt tapasztalható az elmúlt négy esztendőben uniós szinten.
Az Európai Unióban az oktatáspolitika nemzeti hatáskörben van, amely értelmében az Unió csak kiegészítő, támogató, koordináló tevékenységet végezhet. A közösségi programokban, kezdeményezésekben – például Erasmus, Európai Egyetemek – való részvétel mellett a tagállamok az úgynevezett nyitott koordinációs mechanizmus keretében is együttműködnek. A nyitott koordinációs mechanizmus egy olyan kormányközi együttműködés, elsősorban nemzeti hatáskörbe tartozó szakpolitikák esetében, melynek során a tagországok jogilag nem kötelező erejű célokat tűznek ki maguk elé, amelyek teljesítése a saját elhatározásukon múlik. A módszer négy lépésből tevődik össze. Elsőként az állam- és kormányfők hosszú távú, általános politikai célokat fogalmaznak meg az adott területen, amelyekhez a következő lépésben elérendő referenciaértékeket társítanak, amiket uniós szinten kell megvalósítani. Harmadik lépésként valamennyi tagállam elkészíti a saját nemzeti tervét, azt, hogy ő hogyan tud hozzájárulni a közös célokhoz, végezetül pedig a meghatározott időszak végén a felek közösen értékelik az elért eredményeket.
Az oktatáspolitika területén a jelenlegi időszakra vonatkozó stratégiai keretrendszert a miniszterek 2021 februárjában fogadták el a 2021 és 2030 közötti esztendőkre vonatkozóan. A politikusok több részterületet is megjelöltek, amelyeken javítani szeretnék az oktatási rendszerek minőségét. Egyfelől, a háromévesnél idősebb, ám még nem iskoláskorú gyermekek körében kilencvenhat százalék fölé emelnék azok arányát az évtized végére, akik kisgyermekkori nevelésben vesznek részt. Az évek során folyamatos fejlődés volt tapasztalható ebben uniós szinten, és a legfrissebb adatok szerint 2023-ban az erre jogosultak 94,6 százaléka részesült kisgyermekkori nevelésben. A legkedvezőbb helyzet Franciaországban van, ahol valamennyi gyermek részt vesz benne, a legkevesebben pedig Romániában teszik ezt, ahol az arra jogosultak mindössze háromnegyede él vagy tud élni ezzel a lehetőséggel. Magyarországon ez az arány 97,4 százalék.
Tizenöt százalék alá csökkentenék továbbá azon diákok arányát, akik a PISA-felmérések szerint alulteljesítenek a matematika, a természettudományok, valamint a szövegértés területén. Az ezzel kapcsolatos adatok háromévente válnak nyilvánossá, így nem mérhető az előrelépés a tavalyi eredményekhez képest, amikor is egyedül Litvánia és Magyarország tudott fejlődést mutatni a természettudományok területén, minden más esetben romlás volt megfigyelhető. A miniszterek ezen túlmenően kilenc alá csökkentenék a 18 és 24 év kor közöttiek körében a korai iskolaelhagyók arányát, vagyis az alapfokú végzettséggel rendelkezők, de tanulmányaikat nem folytatókét. Tavaly a tagországok egy újabb lépést tettek céljaik megvalósítása felé a 9,4 százalékos eredmény elérésével. A legjobb mutatói Írországnak és Görögországnak vannak, míg a legtöbb teendője Romániának és Spanyolországnak van még. Magyarországon az uniós átlaghoz hasonlóan szintén folyamatosan csökken a korai iskolaelhagyók aránya, 2024-ben 10,3 százalék volt.
A diplomások számának növelése szintén a prioritások között szerepel a 25–34 korúak körében. A politikusok 2030-ra negyvenöt százalék feletti arányt szeretnének elérni, amely a tendenciák alapján könnyen megvalósíthatónak ígérkezik. 2024-ben az Európai Unióban a megfelelő korosztály 44,1 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A legnagyobb arányban diplomások Írországban és Luxemburgban vannak, a legkisebben pedig Romániában. Magyarországon 2023-hoz képest növekedett a felsőfokú végzettségűek aránya az elmúlt esztendőben.
Az adatok alapján azt lehet megállapítani, hogy négy év alatt a legtöbb területen fejlődés tapasztalható összességében az Európai Unióban, munkára az egyes tagországokban van szükség, továbbá mind nemzeti, mind uniós szinten komoly erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy az alapkészségekkel való rendelkezés esetében visszafordítsák a kedvezőtlen folyamatot.
Nyitókép forrása: Leskó Imre / Fortepan
