Az Európai Bizottság a közelmúltban két olyan kezdeményezést is bejelentett, amelyek jól mutatják, merre tart a kontinens jövőképe. Az egyik a 2028-tól induló Erasmus+ STEM-ösztöndíj, amely kifejezetten a természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika területén tanuló hallgatókat kívánja támogatni. Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság szociális ügyekért és készségekért felelős biztosa szerint erre azért van szükség, mert Európa csak akkor maradhat versenyképes, ha elegendő magasan képzett szakember áll rendelkezésre a digitális, zöld és cleantech ágazatokban. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de az ösztöndíj ígérete már most azt üzeni: a tudás és a mobilitás a jövő kulcsa.
A másik irányvonalat Ursula von der Leyen „State of the Union” beszéde jelölte ki, ahol egyértelműen fogalmazott: Európa függetlensége az innováción múlik. Ha a kontinens nem képes saját technológiai és energetikai megoldásokat fejleszteni, akkor külső függőségei sebezhetővé teszik. Von der Leyen ennek elkerülésére a Horizon Europe program költségvetésének megduplázását, egy új Versenyképességi Alap létrehozását és a vállalkozások gyors növekedését támogató intézkedéseket helyezett kilátásba. Emellett hangsúlyozta a szabályozási terhek csökkentésének szükségességét, valamint a belső piac ötödik szabadságának, a tudásszabadságnak a megerősítését.
Mindkét hír üzenete az, hogy Európa a jelen kihívásaira nem védekező, hanem építkező válaszokat kíván adni. A globális technológiai verseny, a klímaválság és a geopolitikai feszültségek mind azt mutatják, hogy nem halogatható a fordulat. A STEM-területen képzett hallgatók hiánya már ma is gátolja az ipar és a kutatás fejlődését, miközben a független innovációs ökoszisztéma nélkül Európa lemaradhat a nagyhatalmak mögött. Ezért időszerű most egy olyan kombináció, ahol a fiatalok mobilitását ösztöndíjakkal segítik, a kutatás-fejlesztést pedig jelentősen megemelt forrásokkal támasztják alá.
A Bizottság mostani kezdeményezései nem a semmiből érkeztek, hanem egy hosszabb szakpolitikai és tudományos diskurzusra épülnek. A Európai Kutatási Térség (ERA) 2020-as újraindítása óta kiemelt cél a tudományos kiválóság és a tehetségáramlás ösztönzése. A szakirodalomban széles körű egyetértés van abban, hogy a STEM-készségek hiánya strukturális korlátja Európa versenyképességének. A World Economic Forum (2023) Future of Jobs Report is rámutatott: a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a zöld átmenet miatt a STEM- és digitális kompetenciák iránti kereslet a következő öt évben exponenciálisan nő.
A kutatás-fejlesztési beruházások fontosságát szintén bőséges empirikus anyag támasztja alá. A gazdaságtörténeti irodalomban régóta ismert az ún. „endogén növekedési elmélet” (Romer, 1990), amely szerint az innováció és a tudásfelhalmozás a hosszú távú növekedés motorja. Friss EU-s hatásvizsgálatok pedig arra mutatnak rá, hogy a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló triple/quadruple helix modellek jelentősen gyorsítják a régiók felzárkózását. Mazzucato (2018) Mission-Oriented Innovation Policy című tanulmányában pedig azt hangsúlyozza, hogy a közpolitika proaktív, misszióvezérelt irányítása nélkül az innovációs ökoszisztéma nem tudja a társadalmi kihívásokra szabott válaszokat megadni.
Ezek fényében érthető, hogy Ursula von der Leyen az innovációt nevezte Európa függetlensége zálogának: a globális függőségek (nyersanyag, energia, technológia) csak akkor csökkenthetők, ha az EU nemcsak fogyasztója, hanem alakítója is a jövő technológiáinak. Az Erasmus+ STEM-ösztöndíj és a Horizon Europe megerősítése tehát nem pusztán oktatási és kutatási eszköz, hanem stratégiai geopolitikai válasz is a világrend átalakulására.
Magyarország szempontjából mindez különösen fontos. A hazai felsőoktatásban és kutatási szektorban jól látszik a STEM-hallgatók számának korlátossága, az angol nyelvi akadályok és az anyagi nehézségek pedig sok fiatal nemzetközi mobilitását fékezik. Egy célzott Erasmus+ STEM-ösztöndíj új kapukat nyithatna a magyar diákok előtt, akik így könnyebben kapcsolódhatnának be a nemzetközi tudásáramlásba. Emellett a Horizon Europe bővítése és az új Versenyképességi Alap a hazai kutatóintézeteknek, egyetemeknek és start-upoknak is új lehetőségeket teremthet, különösen akkor, ha egyszerűbb és átláthatóbb hozzáférést biztosítanak a forrásokhoz. Magyarország számára tehát nem csupán lehetőség, hanem szükségszerűség is, hogy bekapcsolódjon ebbe az új, tudás- és innovációközpontú európai korszakba.
Felhasznált források
Paul M. Romer: Endogenous Technological Change (1990), Journal of Political Economy.
Nyitókép forrása: European Parliament / Wikimedia
