A Boszniai Szerb Köztársaság (RS) parlamentje augusztus 22-én határozott a népszavazás kiírásáról, amelynek tárgyát a Bosznia-Hercegovinai Bíróság Milorad Dodikkal szemben hozott ítélete, valamint a Bosznia-Hercegovinai Központi Választási Bizottság (CIK) azon döntése képezi, amellyel megfosztották őt az RS elnöki mandátumától.
Az RS Nemzetgyűlése október 25-ére tűzte ki a referendum időpontját. A jelenlévő 65 képviselő közül 50 fő támogatta a népszavazás kiírásáról szóló határozat elfogadását.
A népszavazás kérdését a következőképpen határozták meg: „elfogadja-e a meg nem választott külföldi, Christian Schmidt döntéseit, az alkotmányellenes Bosznia-Hercegovinai Bíróság ítéleteit, amelyeket az RS elnöke ellen hozott, valamint a CIK azon határozatát, amellyel megfosztották az RS elnöki mandátumától Milorad Dodikot?”
A fent említett események előzménye, hogy Christian Schmidt nemzetközi főképviselő és Milorad Dodik között konfliktus alakult ki a Bosznia-Hercegovinai Alkotmánybírósága belső működési szabályzatának módosítása kapcsán, amely értelmében az Alkotmánybíróság akkor is határozatképes marad, ha valamelyik államalkotó nemzet nincs jelen a döntéshozatalnál, ami ellehetetlenítette a bojkott lehetőségét. Dodik erre reagálva olyan törvényjavaslatokat terjesztett elő, amelyek megtiltották az Alkotmánybíróság döntéseinek automatikus alkalmazását az RS területén. Ezeket a javaslatokat az entitás parlamentje kétharmados többséggel elfogadta. Schmidt 2023. július 1-jén, bonni jogosítványait alkalmazva, hatályon kívül helyezte ezeket a törvényeket, mivel azok ellentétesek voltak Bosznia-Hercegovina alkotmányával, és módosította a büntető törvénykönyvet is, büntethetővé téve mindazokat, akik akadályozzák az Alkotmánybíróság vagy a nemzetközi főképviselő döntéseinek végrehajtását.
Ezt követően az ügyészség azzal vádolta meg Dodikot, hogy 2023. július 7-én a vitatott törvények kihirdetésével tudatosan megsértette a nemzetközi főképviselői döntéseket. Ennek eredményeként a bosznia-hercegovinai ügyészség 2023. augusztus 11-én vádat emelt ellene és Miloš Lukić, az RS Hivatalos Közlönyének igazgatója ellen. A bírósági tárgyalás 2024. februárjában kezdődött meg, amelynek nyomán a Bosznia-Hercegovinai Bíróság 2025. február 26-án elsőfokon egy év szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte a főképviselői határozatok végrehajtásának elmulasztása miatt. Válaszul a bíróság döntésére 2025. február 27-én az RS Nemzetgyűlése olyan törvényeket fogadott el, amelyek megtiltják több állami intézmény – köztük a Bosznia-Hercegovinai Állami Bíróság, a Bosznia-Hercegovinai Ügyészség, az országos Főbírói és Ügyészi Tanács, valamint a Bosznia-Hercegovinai Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA) – működését az entitás területén. Helyettük a RS igazságügyi és jogalkalmazási szervei működnek. Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága ideiglenesen felfüggesztette e jogszabályok végrehajtását. Dodik március 13-án közölte, hogy a Bosznia-Hercegovinai Bíróság letartóztatási parancsot adott ki ellene és más vezetők ellen, mivel az ügyészség szerint az entitás vezetése az alkotmányos rend aláásására készül.
Az elfogatóparancs nemzetközi szintű érvényesítésére irányuló kísérlet nem vezetett eredményre. A bosznia-hercegovinai hatóságok 2025. március 27-én kezdeményezték az intézkedés nemzetközi végrehajtását, azonban az Interpol nem adta ki a körözést. Április 23-án a boszniai állami nyomozóhatóság (SIPA) megkísérelte Milorad Dodik őrizetbe vételét egy szarajevói, boszniai szerb kormányépület közelében, de az RS fegyveres rendőri egységei megakadályozták az akció végrehajtását. Az incidens tovább mélyítette az intézményi megosztottságot, és rávilágított arra, hogy a jogállamiság és szuverenitás kérdése Bosznia-Hercegovinában nem csupán elméleti, hanem egyre inkább operatív konfliktusokat eredményez.
Dodik védőügyvédje kíséretében 2025. július 4-én önként megjelent a Bosznia-Hercegovinai Ügyészségen, ahol gyanúsítottként hallgatták ki annak a büntetőeljárásnak a keretében, amelyet az alkotmányos rend megsértésének alapos gyanúja miatt indítottak ellene. A Bosznia-Hercegovinai Bíróság és az Ügyészség közös közleménye szerint ügyészi indítványra a bíróság visszavonta a Dodik ellen korábban elrendelt előzetes letartóztatási parancsot. Ugyanakkor rendszeres időközönkénti jelentkezési kötelezettséget írt elő számára az állami hatóságoknál.
A bosznia-hercegovinai fellebbviteli bíróság helybenhagyta az RS elnöke ellen februárban hozott elsőfokú ítéletet, és augusztus 1-jén másodfokon is egy év börtönbüntetésre, és hat év közügyektől való eltiltásra ítélték. A bíróság ügydöntő határozata a boszniai büntető törvénykönyv 203.a cikkének rendelkezésére hivatkozik. Dodik börtönbüntetését a büntető törvénykönyv 42a. cikk (1) bekezdése alapján pénzbüntetéssel kiválthatja.
Augusztus 18-án Milorad Dodik hivatalosan is elvesztette az RS elnöki tisztségét, miután a Bosznia-Hercegovinai Bíróság Fellebbviteli Osztálya elutasította a politikus jogi képviselőinek fellebbezését. A CIK most köteles előrehozott választásokat kiírni az entitásban.
A fent leírtak együttesen és közvetlenül vezettek ahhoz, hogy az RS parlamentje népszavazást írjon ki, amely a bosznia-hercegovinai államiság és a nemzetközi felügyeleti mechanizmusok legitimitásának kérdését tette napirendre. A kialakult helyzet nemcsak az állami és entitási szintű intézmények működését veszélyezteti, hanem komoly biztonsági kockázatot is hordoz, amely túlmutat Bosznia-Hercegovina belső rendjének megingásán. Az intézményi válság ugyanis a Nyugat-Balkán egészének stabilitására hatással lehet, újabb feszültséggócokat teremtve egy eleve törékeny regionális biztonsági környezetben.
Nyitókép forrása: Producer / Wikimedia.org
_-_colored.svg){kind=link}