Holnap szavaz az Európai Parlament a Bizottság elleni bizalmatlansági indítványról. Az Ursula von der Leyen vezette testület ugyan viszonylag nyugodtan várhatja az eredményt, ám politikai következményekkel még számolniuk kellhet.
Az uniós szerződések értelmében az Európai Parlament (EP) bizalmatlansági indítványt fogadhat el az Európai Bizottsággal (EB) szemben. A kezdeményezéshez az EP eljárási szabályzata alapján az európai parlamenti képviselők legalább egytizedének aláírása szükséges, vagyis a mostani hétszázhúsz fős testületben ez hetvenkét politikust jelent. Az indítvány sikeres elfogadásához két feltételnek kell teljesülnie: a leadott szavazatok kétharmada, valamint egyúttal a képviselők abszolút többsége az indítványt kell, hogy támogassa. Tekintettel arra hogy az Európai Bizottság tagjai egyénileg nem, csak testületileg tartoznak felelősséggel az Európai Parlamentnek, egy eredményes szavazást követően a Bizottság egészének kell lemondania, a megszokott eljárásrend szerint megválasztott új EB pedig az öt éves ciklus fennmaradó részében látja el feladatát.
Több mint tíz esztendőt követően, holnap, azaz július 10-én Ursula von der Leyen és testülete néz szembe egy ilyen szavazással. A kezdeményezést egy, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjában helye foglaló román politikus indította el, és a hetvenkilenc összegyűjtött aláírással teljesítette is az első lépést. A képviselő elhatározása mögött a vakcinabeszerzés körüli események álltak, amikor is a szerződéskötésről folyó tárgyalások ideje alatt von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója több, a témához kapcsolódó üzenetet váltottak. Ezek nyilvánosságra hozatalát a Bizottság megtagadta, részben arra hivatkozva, hogy a szóban forgó SMS-ek már nincsenek meg, továbbá, hogy azok nem minősülnek hivatalos dokumentumnak. Az Európai Törvényszék ezzel kapcsolatban idén májusban azt – az egyelőre nem jogerős – ítéletet hozta, hogy minden tárgyhoz tartozó dokumentum nyilvánosság számára elérhető kell, hogy legyen, így az üzenetváltásokat az Európai Bizottságnak a sajtó rendelkezésére kellett volna bocsátania.
Legutóbb 2014-ben volt bizalmatlansági indítványról való szavazás az akkori Juncker-bizottsággal szemben, miután napvilágra került a luxemburgi kormány multinacionális vállalatokkal kötött adómegállapodása, melyben a Bizottság elnöke is – korábbi kormányfőként és pénzügyminiszterként – érintett volt. Akkor mindössze 101 fő támogatta az indítványt a 751-ből, így az EB hivatalban maradhatott. Nagy valószínűséggel nem lesz ez másképpen a holnapi napon sem. Az eredményességhez minimálisan 361 képviselő „igen” szavazata szükséges, valamint a kétharmados szabály teljesülése, több frakció – így például a Néppárt, a liberálisok és a szociáldemokraták – ugyanakkor már jelezte, hogy nem fogják támogatni a kezdeményezést.
A gyakorlati következmények nélkül is lehet politikai hatása az ügynek a Bizottságra és az Európai Unióra. A Pfizer-ügy újbóli előtérbe kerülésével az átláthatóság és az intézményi bizalom kérdése ismét jelentékeny témává válhat.
Nyitókép forrása: European Parliament / Flickr
