Az Európai Unió országai közül egyre többen szigorítanák migrációs politikájukat
Az Európai Unió területén illegálisan tartózkodó személyek kiutasításának felgyorsítására és hatékonyabbá tételére vonatkozó legfrissebb bizottsági javaslat megvitatása mellett több uniós tagország is szigorítani kíván migrációs politikáján, csökkentve a területükre érkező bevándorlók számát.
Lengyelországban, azt követően, hogy egy jogszabálymódosítás lehetővé tette a kormánynak, hogy az új migrációs stratégiájuk részeként, kétszer hatvan napra, ideiglenesen és részlegesen felfüggessze a menedékkérelmek benyújtását, most újabb intézkedéssel szeretnék csökkenteni a rájuk nehezedő migrációs nyomást. Donald Tusk miniszterelnök márciusban jelentette be, hogy országa nem fogja végrehajtani az uniós menekültügyi és migrációs politikát szabályozó dublini rendeletben foglaltakat, nem fogja visszafogadni a dublini transzferek keretében érkező embereket. A dublini transzfer intézménye az első ország elvéből ered, amely értelmében egy menedékkérelem elbírálásáért az az állam felelős, amelynek területén a bevándorló először lépett az Európai Unióba. A dublini transzfernek nevezett eljárás pedig azt az intézkedést foglalja magában, amikor egy nemzet az elbírálással kapcsolatos feladatokat és magát az adott személyt is átadja a jogszabályban meghatározott felelős országnak. A legfrissebb adatok alapján, 2023-ban Németország és Franciaország volt a két legtöbb bevándorlót visszaküldő nemzet, első, felelős államként pedig Olaszország és Spanyolország kapta a legtöbb átvételi kérelmet. Lengyelországnak két évvel ezelőtt 3912 személyt kellett volna visszafogadnia.
Ausztriában a tavalyi törvényhozási választásokat követő, elhúzódó koalíciós tárgyalások február végén záródtak le, és március elején hivatalba lépett a három pártból álló, ám a választáson győztes Osztrák Szabadságpártot magában nem foglaló koalíciós kormány. A bevándorlás okozta nehéz helyzet kezelése az egyik első intézkedéseik közé tartozott. A lengyelekhez hasonló módon Ausztria vezetése is határozottan elzárkózott attól, hogy az ország területére engedje a Németországból érkező dublini transzfereket. 2023-ban Ausztria felé összesen 17 476 bevándorlóval kapcsolatban érkezett ilyen irányú kérelem az uniós tagországok felől. További szigorításként a kormány a családegyesítések ideiglenes felfüggesztésére tett javaslatot. A tavalyi esztendőben mintegy nyolcezer, ezen kategória alá tartozó esetről kellett dönteniük az osztrák hatóságoknak. Az intézkedés hatályba lépéséhez a parlament jóváhagyó döntése szükséges, ám a szükséges többség birtokában nagy valószínűséggel számíthat a kormány a képviselők támogatására.
Németországban a kormányalakítási tárgyalásokban résztvevő pártok, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, valamint a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) ugyancsak a migrációs politika szigorítását tervezi. A változtatások közé tartozna a családegyesítések felfüggesztése két esztendőre, a biztonságos harmadik országok körének kibővítése, a kiutasítás előtti jogi segítségnyújtás eltörlése, valamint a kapacitásnövelés a kiutasítások hatékonyabb végrehajtására, a kitoloncolásra várók fogva tartására irányulóan. Az Európai Bizottság javaslatában is szereplő visszatérési központok létrehozásával, valamint a benyújtott menedékkérelmek harmadik országban való elbírálásának ötletével kapcsolatban azonban egyelőre nincsen egyetértés a felek között.
Az egyes kormányok javaslatai, valamint a mögöttük húzódó gondolkodásmód nyomán felmerülhet a kérdés, hogy milyen jövője lehet a tervek szerint 2026-ban hatályba lépő új menekültügyi és migrációs paktumnak, amely tartalmazza a kötelező kvóták ötletét, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a tagállamok egyre kevesebb és kevesebb bevándorlót kívánnak látni a területükön.
Kép: Epthinktank
