Az Európai Bizottság bemutatta új európai agrár- és élelmiszeripari vízióját, ami átfogó jövőképet vázol fel az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődésére. A környezet- és klímavédelmi szakmai szervezetek nem tartják elegendőnek a lépéseket, de a döntéshozók valószínűsíthetően nem is ezzel a céllal alkották meg a stratégiát.
Az Európai Bizottság 2025 februárjában mutatta be „Vision for Agriculture and Food” stratégiáját, amelynek célja egy vonzóbb, versenyképesebb, ellenállóbb, fenntarthatóbb és igazságosabb agrárium és élelmiszerrendszer kialakítása az európai gazdálkodók és élelmiszeripari szereplők számára. A stratégia többek között választ nyújt a mezőgazdasági ágazatot érő egyre növekvő kihívásokra, mint például a környezetvédelmi követelmények, digitalizációs lemaradás, a gazdák elöregedése és az importtermékek kapcsán egyre erősödő globális verseny.
A stratégia négy fő prioritási területet határoz meg:
- A mezőgazdaság vonzerejének növelése;
- A versenyképesség és ellenállóképesség erősítése;
- Fenntartható és jövőálló mezőgazdasági és élelmiszerrendszer kialakítása;
- Méltányos élet- és munkakörülmények biztosítása a vidéki térségekben.
A mezőgazdaság vonzerejének növelése
A stratégia szerint a mezőgazdasági szektor akkor lehet hosszú távon fenntartható, ha az új generációk számára is vonzó pályává válik. A jelenlegi helyzetet nagyban nehezíti, hogy az uniós gazdálkodók átlagéletkora 57 év, míg a gazdálkodók között a 40 évnél fiatalabbak részaránya alig 12% és számuk folyamatosan csökken.
A Bizottság ezt a problémát több oldalról közelítette meg: a Generációs Megújulási Stratégiával javaslatokat tesz arra, hogyan lehet a fiatalokat bevonni az ágazatba, mindemellett a stabil jövedelem biztosítására is koncepciót készítettek, amellyel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen kívánnak fellépni. Emellett új bevételi forrásokkal is segíteni kívánják a gazdálkodókat, csakúgy, mint célzott pénzügyi segítségek, tanácsadás a fiatalok számára vagy a karbonkreditek (a kibocsátás ellensúlyozása környezetvédelmi projektek támogatásával, amely tevékenységet sokszor bélyegeznek zöldrefestésként.)
A cél ezekkel az, hogy a mezőgazdaság nemcsak túlélést, hanem gazdasági stabilitást és növekedési lehetőségeket biztosítson a következő generációknak.
A verseny- és ellenállóképesség erősítése
A globális élelmiszerpiac egyre versenyképesebb és az európai gazdák gyakran kerülnek hátrányos helyzetbe az olcsóbb, de alacsonyabb előírások szerint előállított importált termékekkel szemben. Ennek ellensúlyozására az EU:
- Egységesebb termelési követelményeket kívánnak bevezetni az importtermékekre, hogy azok is megfeleljenek az EU szabályainak (pl. növényvédőszer-használat, állatjólét).
- Támogatni fogják az európai mezőgazdasági termékek exportját, új piacokat nyitva az EU-termékek számára.
- Fokozott élelmiszerbiztonsági ellenőrzéseket vezetnek be, hogy az uniós fogyasztók számára garantáltan biztonságos termékek kerüljenek a piacra.
- Életre hívnak egy bürokráciacsökkentési programot 2025-ben, amely egyszerűsíti a mezőgazdasági támogatások igénybevételét és csökkenti az adminisztratív terheket.
A versenyképesség növelése mellett az élelmezési önrendelkezés is kiemelt szerepet kap: az EU célja, hogy ne legyen kiszolgáltatott a globális élelmiszerpiaci válságoknak. Ezek az elképzelések természetesen pozitívan hathatnak az európai piacra, ugyanakkor nem biztosan állítható, hogy ez kizárólag egy belső üzenet. A Bizottság az importtermékekre vonatkozó szigorúbb követelményekkel – amelyeket akár egyedi elbírálás útján is meghatározhatnak – például az amerikai termények (pl. szójabab) visszaszorítását is célozhatják, kevésbé szakmai, sokkal inkább politikai okokból.
Fenntartható és reziliens agrár-élelmiszerrendszer kialakítása
A jövőkép az agrárszektor ökológiai lábnyomát csökkentő reformok bevezetését is felvázolta négy fő pillér mentén:
- „On-farm Sustainability Compass” – önkéntes fenntarthatósági mérési rendszer a gazdák számára, amely segíti őket a környezettudatosabb gazdálkodásban.
- Új uniós digitális agrárstratégia – precíziós gazdálkodási technológiák, okosöntözési rendszerek és a digitalizáció fejlesztése.
- Új vízgazdálkodási stratégia – hatékonyabb vízfelhasználási módszerek és vízvisszatartási rendszerek bevezetése. A stratégia minél gyakorlatiasabb kialakítását célozva jelenleg a releváns stakeholderektől várnak javaslatokat.
- Rovarölő-használat csökkentése, de csak olyan ütemben, amely biztosítja a megfelelő alternatívák elérhetőségét.
A cél, hogy az európai mezőgazdaság egyszerre biztosítsa az élelmiszer-ellátást és csökkentse a környezetterhelést, ezáltal hozzájárulva a klímaváltozás mértékének csökkentéséhez és adaptálódva annak elkerülhetetlen hatásaihoz. Látható ugyanakkor, hogy az eddigi uniós megközelítéstől kissé eltérően gondolkodtak a döntéshozók az éghajlatvédelem tekintetében. Az elmúlt időszak elégedetlenségei (pl. gazdatüntetések) a mezőgazdasági szektorban elegendő alapot nyújtottak arra, hogy az eddigi, sok esetben egymásnak ellentmondó és kontraproduktív szakpolitikai döntéseket immáron racionalizálják. Természetesen a szakmai szervezetek az új víziót gyengének és elégtelennek titulálták, kiemelve többek között a területalapú támogatások reformjára vonatkozó óvatos lépéseket. Az előzetes egyeztetéseken a szakértők egyetértettek abban, hogy a jövedelemtámogatásokat a legnagyobb gazdaságoktól el kell vonni – ez a rész ugyanakkor kikerült a végső szövegezésből.
Méltányos élet- és munkakörülmények biztosítása a vidéki térségekben
Az eddig bemutatott prioritásokból is kirajzolódott, hogy a Bizottság nagy hangsúlyt fektetett a szociális kérdésekre. Ehhez kapcsolódóan további céljuk, hogy a vidéki térségek ne csak mezőgazdasági központok, hanem élhető, fejlődő közösségek is legyenek. Az új Vidékfejlesztési Akcióterv (Rural Action Plan) keretében az alábbi intézkedések várhatók:
- Vidéki infrastruktúra fejlesztése – gyors internet, közlekedés, közszolgáltatások fejlesztése.
- Éves „Food Dialogue” fórum elindítása – fogyasztók, gazdák és vállalatok közötti párbeszéd az élelmiszerpiaci kihívásokról.
- Az élelmiszerpazarlás csökkentése és az állatjóléti előírások szigorítása.
- A rövid ellátási láncok támogatása, hogy a helyben előállított termékek nagyobb szerepet kapjanak a közétkeztetésben és a kiskereskedelemben.
Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak a vidéki térségek népességmegtartó képességének növeléséhez és az agrárszektor jobb társadalmi beágyazottságához.
Kitekintés a magyar agráriumra
Az Európai Bizottság új európai agrár- és élelmiszeripari víziója átfogó reformirányt jelöl ki, amely a magyar agrárágazatra is jelentős hatással lesz. Pozitív jövőkép, hogy a gazdák versenyképesebbek lehetnek, méltányosabb bevételekre tehetnek szert és nagyobb megbecsülést kaphatnak a társadalomtól, miközben a termelés fenntarthatóbbá válik és a vidéki közösségek megerősödnek. A digitalizáció és innováció támogatása révén a magyar agrárium hatékonysága nőhet, a fenntarthatósági fókusz pedig hozzájárul természeti erőforrásaink megőrzéséhez és az élelmiszerbiztonság garantálásához. A fiatal gazdák támogatása és a generációváltás elősegítése különösen üdvözlendő, hiszen biztosítja az ágazat jövőjét, és friss lendületet hozhat a vidéki gazdaságba. Ez utóbbi rendkívül fontos lenne a magyar agráriumban, hiszen az uniós statisztikához hasonlóan, Magyarországon is rendkívül magas a gazdaságot irányítók átlagéletkora (57,9 év 2020-as adatok szerint).
Ugyanakkor nem szabad alábecsülni a kihívásokat sem. A stratégia kritikusai rámutatnak, hogy konkrét megvalósító lépések hiányában a vízió könnyen megmaradhat szándéknyilatkozatnak. A közös agrárpolitika (KAP) 2027 utáni átalakítása kulcsfontosságú lesz ezen ígéretek teljesítéséhez. Rövid távon bizonyosan többletköltség terheli majd az átállást, csakúgy, mint a digitalizáció igényelte új beruházások vagy a környezeti előírások betartása. Hosszú távon viszont a stratégiában foglaltak megvalósulása egy életképesebb és fenntarthatóbb agrárgazdaságot eredményezhet, amely egyszerre képes elegendő, biztonságos élelmiszert előállítani, megőrizni vidéki értékeinket és versenyképes maradni a XXI. század kihívásainak közepette.
Kép: IPES-Food
