Kaja Kallas az európai titkosszolgálatok információira hivatkozva az Európai Védelmi Ügynökség múlt heti brüsszeli rendezvényén sürgette, hogy a tagállamok többet költsenek a védelemre, mivel a hírszerző szolgálatok szerint Moszkva EU elleni támadására 2028-tól lehet számítani, ami próbára teheti az EU védelmi készültségét.
Kiemelte, hogy az EU-nak nemcsak a háború megelőzésére kell költenie, hanem fel kell készülnie a háborúra is. Ha Európa nem fektet be a katonai képességekbe, azzal veszélyes jelzést küld az agresszornak, mivel gyengesége nyomán szinte meghívja a támadásra. Hangsúlyozta, hogy egyelőre az európaiak nem költenek eleget a védelemre, hiszen tavaly az EU-tagállamok GDP-jük 1,9 százalékát, míg Oroszország 9 százalékát adta ki erre a célra. Kallas szerint Ukrajna jelenleg időt nyer az EU-nak az Oroszország elleni védelmi háborúval. Ezalatt Ukrajnában a múlt héten bejelentették, hogy módosítják a besorozást: behívják a 18–25 éveseket, akik eddig mentesültek a mozgósítás alól. A hírek szerint a bevezetett intézkedések, amelyek például 27 évről 25-re csökkentették a sorkötelezettségi korhatárt, nem érték el a várt hatást arra nézve, hogy Ukrajna pótolja a harcok során elszenvedett emberveszteséget. Emellett idén szeptembertől az ukrán egyetemeken kötelezővé teszik a katonai kiképzést is, amely 90 elméleti és 210 gyakorlati órából áll majd. Míg az elméleti képzés a férfiak és nők számára is, a gyakorlati képzés csak az erre alkalmas férfi hallgatók számára lesz kötelező. Az ukrán Védelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az elméleti képzés többek között a fegyverek kezelését, a taktikai, hírszerzési és pszichológiai alapvető ismereteket, elsősegélynyújtást és a katonai fegyelem alapjait tartalmazza majd.
Kallas múlt héten azt is közölte, hogy az EU-ban Ukrajna támogatása kapcsán jelenleg folyamatban van egy 16. Oroszország-szankciócsomag kidolgozása, valamint szorgalmazni fogja a befagyasztott orosz vagyon hatékonyabb felhasználását Ukrajna számára, illetve a jövő hónap végéig 75 ezer ukrán katonát is kiképeznek. A következő EU-s orosz szankciócsomagot illetően a tervekkel nem igazán ért egyet sem a magyar, sem a szlovák miniszterelnök. A magyar kormány jelenleg azon az állásponton van, hogy a szankciók kiterjesztésének vagy meghosszabbításának a továbbiakban nem kellene automatikusnak lenniük. A szankciós csomagot félévente, a tagállamok egyhangú döntése alapján lehet meghosszabbítani. Mivel a korlátozások megújításával kapcsolatos újabb döntés határideje egyre közeledik – ez a dátum január 31-e –, így Magyarország fokozta az Oroszországgal szembeni uniós szankciókkal kapcsolatos kritikáját, ezzel is erősítve az eddigi 15 különböző csomagból aprólékosan felépített szankciós rendszer felbomlásától való uniós félelmét. Ezeknek a csomagoknak része például az orosz energia, technológia, pénzügyi szektor, luxuscikkek, közlekedés és műsorszolgáltatás kereskedelmével kapcsolatos szankciók, valamint az orosz vagyon befagyasztása is.
Magyarország megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós rendszer hatékonyságát és működőképességét, és több ízben kiemelte, hogy az Oroszország elleni intézkedések Európára nézve károsabbaknak bizonyulnak, mint az oroszok számára, ezért nem feltétlenül van értelme ezt ilyen formában folytatni, és a szankciós politikának olyan hamar véget kell vetni, amilyen hamar csak lehet. A magyar kormány kiemelte azt is, hogy Donald Trump amerikai elnök beiktatása új politikai környezetet hoz majd létre, az amerikai elnök ugyanis többször kifejezte szándékát arra, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdeményezzen Putyinnal.
Magyarország mellett Szlovákia az EU oroszokkal szembeni szankciós politikája támogatásának szintén gyenge láncszeme, hiszen Robert Fico is „összerúgta a port” Ukrajnával, többek között az orosz gáz befagyasztása miatt. Orbán és Fico a múlt héten Pozsonyban tárgyaltak, ahol egyetértettek abban, hogy nem támogatják Ukrajna NATO-tagságát. A közelmúltban mindketten külön, külön is egyeztettek Putyinnal, így jelenleg úgy tűnik, Ukrajna támogatásának hiánya szövetségessé formálja az általában inkább konfliktusos viszonyt Magyarország és Szlovákia között, és kérdésessé teszi az EU-s szankciók további meghosszabbítását is.
Nyitókép forrása: Sébastien Bertrand / Wikipédia
