Grúziában a tüntetők már egy hete minden éjjel az utcára vonulnak, hogy tiltakozzanak a kormány azon döntése ellen, miszerint felfüggesztik az uniós csatlakozási tárgyalásokat. A tüntetések akkor kezdődtek, mikor egy héttel ezelőtt a populista Grúz Álom párt vezette kormány bejelentette, hogy legalább 2028-ig leállítja az egyeztetéseket az EU-val.
Mindez az Európai Parlament állásfoglalására tett válaszként értelmezhető, melyben az EP bírálta az október 26-i grúz parlamenti választásokat, ami a szavazatok közel 54 százalékát megszerző Grúz Álom párt újraválasztásával végződött. Az EU szerint a választások nem voltak szabadok és tisztességesek, illetve a grúziai demokrácia folyamatos visszafejlődésének újabb megnyilvánulását jelentették, ami miatt teljes mértékben a kormányzó Grúz Álom párt a felelős. A grúziai ellenzék szerint a párt csalással szerezte meg a győzelmet, bár konkrét bizonyítékokat ezzel kapcsolatban nem mutattak be. A nemzetközi megfigyelők kiemelték, hogy a választások nem nélkülözték az erőszakot, megvesztegetést és kettős szavazást, így több uniós törvényhozó újraválasztást követelt.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője és Marta Kos bővítési biztos december 1-jén közös nyilatkozatot adott ki a tagsági tárgyalások felfüggesztéséről szóló döntésről, melyben kiemelték, hogy a bejelentés elmozdulást jelent a korábbi grúz kormányok politikájától, illetve a grúz nép túlnyomó többségének európai törekvéseitől is.
Grúzia 2023 decemberében kapta meg az EU tagjelölti státuszt, azonban 2024 elején Brüsszel felfüggesztette a folyamatot, mivel Grúzia elfogadta a vitatott külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvényt, amely az EU szerint sérti a demokratikus szabadságjogokat. A törvény alapján azoknak a szervezeteknek, melyek anyagi forrásaik több mint 20 százalékát külföldről kapják, regisztráltatniuk kell magukat a hatóságoknál, hogy – a kormány szerint – ez megállítsa a „káros külföldi szereplőknek” az ország destabilizálására irányuló törekvéseit.
A napokban Zelenszkij ukrán elnök is azzal vádolta a Grúz Álom pártot, hogy az országot az Oroszországtól való függés felé tereli, illetve közölte, hogy európai és egyéb partnerekkel együttműködve szankciókat készít elő a grúz kormány ellen. Zelenszkij kiemelte, hogy a grúziai helyzet – tehát az ország Oroszországtól való egyértelmű függőségbe taszítása – természetesen nem csak egy nemzet és nem csak az ő régiójuk problémája, és szégyenletesek a grúz kormány lépései, melyeket saját népe ellen tesz.
A tudósítások szerint a fővárosban összegyűlt grúzok kitartanak amellett, hogy addig fognak tiltakozni, amíg követeléseik teljesülnek, és Grúzia ismét az uniós csatlakozás felé vezető úton halad majd. Tegnap a parlament előtt grúz és európai zászlókba burkolózott tüntetők lézerrel és síppal a kezükben gyülekeztek. A elmúlt hat napban a rohamrendőrök vízágyúkkal és könnygázzal oszlatták a tüntetőket, akik tűzijátékot dobáltak a rendőrökre és barikádokat építettek Tbiliszi központi körútján. Tegnap éjjel azonban, a korábbi éjszakáktól eltérően, a rohamrendőrök már nem is próbálták meg feloszlatni a tömeget. Múlt hét óta legalább 300 tüntetőt vettek őrizetbe, és kb. százat kezeltek sérülésekkel.
A folyamatos tüntetések közepette a rendőrség őrizetbe vette a Koalíció a Változásért ellenzéki párt vezetőjét, Nika Gvaramiját, nyilvánvalóan a tiltakozási hullám elfojtására tett kísérletként, a rendőrség razziát tartott a párt irodáiban. A helyi média arról számolt be, hogy a rendőrség több más ellenzéki csoport, valamint nem kormányzati szervezetek irodáiban is razziát tartott.
A közvélemény-kutatások szerint egyébként a grúz lakosság mintegy 80 százaléka támogatja az uniós tagságot, illetve az ország alkotmányában is célként szerepel az uniós csatlakozás. Grúzia Nyugat-barát elnöke, Szalome Zurabisvili mandátuma hamarosan lejár, a grúz elnökválasztást december 14-ére tűzték ki. Zurabisvili azzal vádolja a kormányt, hogy az országot ismét orosz befolyás alá helyezné, annak ellenére, hogy a lakosság túlnyomó többsége támogatja az EU-s csatlakozást.
Kép forrása: crisisgroup.org