Közös magyar–észak-macedón kormányülés volt szeptember 27-én Ohridban. A tanácskozás egyik fő témája Észak-Macedónia Európai Unióhoz való jövőbeli csatlakozása volt. Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége prioritásként kezeli a következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitikát.
Míg a nyugat-balkáni országoknak elsősorban gazdasági érdeke fűződik a csatlakozáshoz, addig a gyorsan változó nemzetközi színtéren az EU fő célja határai biztonságának fenntartása és világpolitikai pozíciójának megőrzése. Magyarország az EU Tanács soros elnökeként dinamizálni szeretné a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatait, valamint a régió szempontjait – az EU csatlakozási feltételeivel összehangolva – az uniós politika prioritásai közé emelni.
Az uniós csatlakozási tárgyalásokra jellemző, hogy társadalmi-gazdasági és politikai értelemben felkészült országok esetében is több évet vett igénybe. Az Ukrajnával és Moldovával való csatlakozási tárgyalások megkezdése szimbolikus gesztusként értékelhetők, az EU jelzéseként Oroszország és szövetségesei irányába, hogy amennyiben szükséges, képes egységesen fellépni érdekei és értékei megóvása érdekében. Az Unió hasonló megfontolásból döntött úgy, hogy Albánia és Észak-Macedónia integrációs útja különválik. Tirana újabb lépést tett előre az EU-hoz való csatlakozási folyamatban. Az Unió nagykövetei szeptember végén döntöttek arról, hogy október 15-én kormányközi konferenciát tartanak Luxemburgban. Németország albániai nagykövete Karl Begner kijelentette: reméli, hogy Albánia második kormányközi konferenciájának híre reményt adhat más régióbeli országoknak, még akkor is, ha nem mindenki profitál ebből egy időben.
Az Unió lépése növelte a vele szembeni kritikus hangokat a régióban. A Nyugat-Balkán országainak uniós integrációja egy hosszú, évtizedek óta zajló folyamat, amelynek pozitív kimenetelét még mindig nem látni. Ezzel összefüggésben az elmúlt években többszörösére nőtt az euroszkeptikusok száma a térségben. Fontos megjegyezni, hogy Észak-Macedónia 2004-ben nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2005-ben kapta meg az EU-tagjelölti státuszt. A várakozásokkal szemben az EU csak 2022 júliusában tartotta meg az első kormányközi konferenciáját Észak-Macedóniával, egyidőben Albániával, amely 5 évvel később, 2009-ben kérelmezte az EU-tagságát, és 2014-ben nyerte el a tagjelölti státuszt.
Az Európai Bizottság 2023. évi országjelentéséből kiderül, hogy Észak-Macedónia teljes mértékben igazodott a közösség kül-, biztonság- és védelempolitikájához. A jelentésben azt is megfogalmazzák, hogy az ország továbbra is aktív szerepet játszik a vegyes migrációs áramlások kezelésében. A Frontex 2023. április 1-jén lépett hatályba, valamint az Észak-Macedónia határigazgatási együttműködésről szóló megállapodás, amely lehetővé teszi a Frontex számára, hogy közös műveleteket hajtsanak végre a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem és az irreguláris migráció ellenőrzése érdekében, a nemzetközi normákkal összhangban és az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett.
A Bizottság jelentéséből az is kiderül, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése szempontjából kulcsfontosságú a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és a meglévő kétoldalú megállapodásokba foglaltak végrehajtása. A dokumentum nevesíti az Észak-Macedónia és Görögország közötti „Prespa Megállapodást”, valamint a Bulgáriával kötött barátsági, jószomszédi viszonyról és egyműködésről szóló szerződést, beleértve annak jegyzőkönyveit is.
A jelen pillanatban a legfőbb problémát ismét a bolgár vétó jelenti, amely a két ország közötti történelmi-kulturális vitából ered. A történelem során Észak-Macedónia szláv lakosainak etnikai hovatartozását több szomszédos ország (Szerbia, Bulgária, Görögország) is vitatta. A bolgárok jelentős része a mai napig nem fogadta el, hogy a macedónok eltérő etnikumot alkotnak. A Bolgár Tudományos Akadémia Bolgár Nyelvi Intézetének 1978-ban megfogalmazott álláspontja szerint a macedón nyelv a bolgár nyelv dialektusának tekinthető. Bulgária erre hivatkozva azzal a követeléssel állt elő, hogy a szkopjei kormányzat ismerje el a macedón nyelv bolgár eredetét. Továbbá felszólította az észak-macedón kormányt, hogy az alkotmány szövegébe foglalt nemzetiségek mellé kerüljön be a bolgár is. Az alkotmánymódosításhoz kétharmados támogatásra van szükség, viszont a jelenlegi kormány nem támogatja a módosító javaslatot. Ahhoz, hogy Észak-Macedónia tovább tudjon lépni az EU-s csatlakozási folyamatban, teljesítenie kell a bolgárok által támasztott alkotmánymódosítási követelményeket, amelyekbe szemlátomást Brüsszel hallgatólagosan beleegyezett.
Hrisztijan Mickoszki, a macedón miniszterelnök szerint az ország „példátlan” helyzetben van, mivel bilaterális megállapodások kerültek be az uniós tárgyalási keretbe, amelyek jelentősen akadályozzák a haladást. „Ha ez a feltétele annak, hogy Észak-Macedónia folytathassa a tárgyalásokat, akkor azt mondom Brüsszelben – nem, köszönöm!” – jelentette ki Mickoszki.
A két ország közötti feszültség fokozásához nagyban hozzájárult a bolgár belpolitikai krízis, ahol Észak-Macedónia kérdése ismét a napi politika központi témájává vált. A bolgár „Van Ilyen Nép” párt éles kritikával illette Észak-Macedóniát. Kijelentette, hogy az ország soha nem fog csatlakozni az EU-hoz, amíg nem fogadja el a bolgár kisebbség követeléseit. Itt fontos megjegyezni, hogy az ország a csatlakozási tárgyalások megkezdése érdekében – Görögországgal folyó több évtizedes vita lezárásaként – 2019-ben Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta a nevét.
Megállapítható, hogy az elhúzódó – egyes nyugat-balkáni országok esetében a meg sem kezdett – csatlakozási tárgyalások következménye az euroszkeptikusok számának növekedése és az EU-n kívüli szereplők térnyerése a régióban. Az Unió számára is kulcsfontosságú, hogy a közösség maradjon a nyugat-balkáni országok első számú gazdasági és politikai partnere. A kétoldalú kapcsolatok rendezése és a régió országai integrációja miatt sokkal támogatóbb hozzáállásra lenne szükség.
Fotó: Wikipedia
