Az Eurobarométer legújabb felmérése a legutóbbi európai parlamenti választáson való részvétel, illetve távolmaradás mögött húzódó okokat igyekszik feltárni.
Az európai parlamenti képviselőket 1979 óta választják közvetlenül a polgárok. A választáson való részvételi arány tíz évvel ezelőttig, 2014-ig folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, majd 2019-ben, huszonöt esztendő után ismét ötven százalék fölé emelkedett azon polgárok aránya, akik részt vettek a voksoláson. A legutolsó, idei választáson tovább növekedett azoknak a száma, akik úgy döntöttek, hogy az urnákhoz járulva fejezik ki akaratukat az Európai Unió jövőjét illetően. Az Eurobarométer legújabb, októberi felmérése arra kereste a választ, hogy mi motiválta a polgárokat a választáson való részvételre, illetve milyen megfontolások mentén szavaztak egyik vagy másik pártra. A felmérésben résztvevők többsége – hetvenhat százalékuk – minden alkalommal élt eddig állampolgári jogával, míg közel egyötödük – tizenhét százalékuk – a voksolást megelőző hónapokban, hetekben döntött a szavazás mellett. Magyarország esetében az utóbbiak aránya öt százalékponttal volt több mint az uniós átlag.
Az európai válaszadókat a legnagyobb arányban – negyvenkét százalék – az emelkedő árak, a megélhetés növekvő költségei motiválták a részvételre, de a gazdasági helyzet, illetve a világpolitikai folyamatok szintén olyan tényezőknek bizonyultak, amelyek ösztönözték a polgárokat arra, hogy beleszóljanak az Európai Parlament következő öt évének összetételébe. A legkevésbé meghatározó területeket a digitalizációs folyamatok, a nemi egyenlőség, valamint a lakhatás kérdései jelentették a voksolás mellett való döntés szempontjából. Magyarországon hasonlóképpen a magas infláció volt az, ami a leginkább foglalkoztatta a polgárokat, a részvétel motivációit illetően a legkevésbé jelentékeny ügyek közé azonban hazánkban a nemi egyenlőség és a lakhatás mellett a bűnözés tartozott.
A választáson való távolmaradás okaként az uniós polgárok legnagyobb arányban a politikusokban való alapvető bizalmatlanságot – huszonegy százalék –, a politika iránti érdektelenséget – húsz százalék –, illetve a szavazás általi érdemi hatásgyakorlás hiányát – tizenhét százalék – nevezték meg. A magyar vélemények szinte azonosak voltak az uniós átlaggal, ám Magyarországon nagyobb arányban voltak a távolmaradók közömbösek a politikai folyamatok iránt – harminckét százalék –, továbbá ugyancsak többen jelölték meg okként a politikai vezetők iránti bizalmatlanságot – huszonöt százalék.
A pártválasztás tekintetében az Európai Unióban a válaszadóknak csupán negyvenegy százaléka mondta azt, hogy döntésében a korábbi voksolásokon tanúsított magatartása játszott szerepet, ennél fontosabb volt számukra az adott politikai szervezet által képviselt álláspont a nemzeti – negyvenkét százalék –, illetve az európai ügyeket – negyvenhét százalék – illetően. Magyarországon ehhez képest a korábbi pártszimpátia – negyven százalék –, valamint a polgárok számára fontos kérdésekben vallott nézőpont – negyvenegy százalék – volt a meghatározó egyik vagy másik párt támogatásánál.
A választópolgárok motivációinak feltárása és megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy tovább lehessen növelni a részvételi arányt az európai parlamenti választásokon, ezzel erősítve az intézmény és az Európai Unió demokratikus legitimitását. Az Eurobarométer felmérése jó kiindulópontként szolgálhat, ám mind a kutatóknak, mind a politikusoknak sok dolguk van még ezen a téren 2029-ig.
Nyitókép forrása: depositphotos.com
