Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés szerint számos területen, így a megújulóenergia-termelés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében is előrehaladás látható az EU teljesítményét illetően.
Az Európai Bizottság évente közzéteszi az energiaunióról szóló jelentését, amely az energiaunió, a REPowerEU terv és a tiszta energiára való átállás célkitűzéseinek megvalósítása terén elért uniós előrehaladást méri az energia- és éghajlati célokkal összhangban. Az energiaunió helyzetéről szóló tavalyi jelentést követően, amely a 2020–2023-as időszak kihívásaival és eredményeivel foglalkozik, az idei jelentés azt mutatja be, hogy a Bizottság megbízatásának utolsó évében az EU hogyan reagált sikeresen az eddig példátlan kihívásokra. A klímapolitikát alátámasztandó legjelentősebb eredmények a következők:
- Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1990 és 2022 között 32,5%-kal csökkent, míg az uniós gazdaság ugyanebben az időszakban mintegy 67%-kal nőtt.
- Az atomenergia mögött a szélenergia lett a villamos energia második legjelentősebb forrása.
- 2024 első felében az EU-ban megújuló energiaforrások termelték a villamos energia 50%-át.
- 2022 augusztusa és 2024 májusa között 138 milliárd köbméterrel csökkent a gázkereslet.
A megújuló energiaforrások felé történő hangsúlyeltolódás nemcsak szakpolitikai, hanem financiális alapokon is nyugszik. Az IRENA Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a megújuló energia versenyképes marad, még akkor is, ha a fosszilis energiahordozók árai csökkennek. A 2023-ban globálisan telepített 473 GW-nyi, megújuló energiaforráson alapuló infrastruktúra 81%-ának 2022 és 2023 között alacsonyabbak voltak a költségei, mint a fosszilis tüzelőanyagokat használó alternatíváiknak.
Az energiaunióról szóló jelentés ugyanakkor összegzi azon cselekvéseket és területeket is, amelyeket a továbbiakban még inkább erősíteni szükséges. Mindenekelőtt a tagállamoknak mihamarabb be kell nyújtania a végleges nemzeti energia- és klímatervét, amellyel láthatóvá válnak a 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés elérését szolgáló lépcsőfokok.
A tiszta energiára való átállás tekintetében többek között – ahogy a Draghi-jelentés is hangsúlyozza – elengedhetetlenné válik az ipari tevékenység összehangolása a klímapolitikai célokkal, valamint a fogyasztói oldal tudatosítása, szemléletformálása is szükségszerű. Ehhez kapcsolódnak szorosan a lakossági energiahatékonysági programok, amelyek megvalósításához az EU a Szociális Klímaalap által 2026 és 2032 között legalább 86,7 milliárd eurót fog mozgósítani a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételekből és legalább 25%-os tagállami társfinanszírozásból.
Mindehhez egy úgynevezett Szociális Klímatervet kell készítenie valamennyi tagállamnak 2025 júniusáig: Magyarország e tekintetben a Klímaalapból több mint 3 milliárd euró támogatásra jogosult, amelyből energiahatékonysági felújításokat, a megfizethető és energiahatékony lakhatáshoz való hozzáférést, a tiszta fűtő- és hűtőrendszerek, a megújuló energia integrálását, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitásra és közlekedésre irányuló strukturális intézkedéseket és beruházásokat tud majd megvalósítani.
Kép: Epthinktank
