2023 szeptemberében az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen felkérte Mario Draghit, az Európai Központi Bank volt elnökét, hogy terjesszen elő javaslatokat az Európai Unió gazdaságának élénkítésére. Újjáélesztésre van szükség mind az európai polgárok, mind Európa versenyképessége szempontjából.
Az EU-nak szilárd alapja van a versenyképes gazdaság kategóriába való besorolásához: a globális GDP 17%-át termeli, Kínával egy szinten van, de megelőzi Egyesült Államok gazdasága (26%). Az európai piac nyitott, szilárd jogi kerettel rendelkezik, amely lehetővé teszi a fejlett gazdaságok integrációját. Emellett az EU-ban a legalacsonyabb a bérek egyenlőtlensége a világon. Az EU-t azonban a vállalatok túlszabályozott piacnak tartják, a tagállamok egyenlőtlenül adóztatnak és nehézkes döntéshozatali folyamattal rendelkezik.
Draghi olyasmit mond, amit mindenki tud, de amit eddig kevés Európa-párti politikusnak volt bátorsága megfogalmazni: az EU lemaradt.
Európában a század eleje óta lassul a gazdasági növekedés, amit a termelékenységnek az Egyesült Államokhoz hasonlított csökkenése mutat. Ezenkívül ez a lassulás hatással volt a polgárok életszínvonalára is, az egy főre jutó jövedelem az EU-ban csaknem kétszer lassabban nőtt, mint az Egyesült Államokban 2000-től napjainkig. A geopolitikai stabilitás csökkenésével és az EU elöregedésével, fő energiaforrásainak elvesztésével és technológiai nehézségekkel szembesülve, sürgősen intézkedésekre van szükség a termelékenység növelése és a hosszú távú fejlődés támogatása érdekében. A túlszabályozás az EU-t is olyan területté változtatja, ahol a vállalkozások, különösen a kkv-k túlterheltnek, nem támogatottnak érzik magukat.
A megoldások többfélék, nem könnyűek, nem populisták és nem is rövid távúak. Draghi jelentése az építő kritika elvére emlékeztet bennünket: észreveszed a problémát és részese vagy a megoldásnak.
Draghi megoldása a versenyképes fenntarthatóság víziója, amelyet az EU-nak három fő területen kell megvalósítania, hogy újraindítsa a fenntartható növekedést:
- Az innovációs szakadék szűkítése – az európai vállalatoknak gyengébb külső kereslettel és Kínából származó versenynyomással kell szembenézniük, miközben pozíciójuk a fejlett technológiák terén hanyatlik;
- Az ipar dekarbonizációja a versenyképesség megőrzése mellett – az EU-nak csökkentenie kell a magas energiaárakat és folytatnia kell a szén-dioxid-mentesítést, tekintettel arra, hogy az energiaárak továbbra is jóval magasabbak az Egyesült Államokhoz képest, és hogy az európai energiaipar éles versennyel néz szembe Kínával
- Az EU biztonságának növelése más, harmadik országoktól való függőség csökkentésével – instabil korszakot élünk, ahol a függőségek geopolitikai sebezhetőségekké válnak. Ebben az összefüggésben az EU-nak jobban kell kezelnie a stratégiai függőségeit, és be kell fektetnie a védelembe, hogy stratégiai függetlenséget és geopolitikai befolyást szerezzen.
Európának az innovációra és a fejlett technológiákra kell összpontosítania, koherens tervet kell kidolgoznia a gazdaság és az ipar szén-dioxid-mentesítésére, valamint meg kell erősítenie a biztonságot a tagállamok közötti összehangolt külgazdasági politika révén. Mindezek elengedhetetlenek az ipar védelméhez, a gazdasági növekedés fellendítéséhez és a geopolitikai biztonság fenntartásához a növekvő kockázatokkal szemben.
