Július negyedikéig van idejük a pártoknak frakcióalakításra az Európai Parlamentben. A következő két nap egyik legfontosabb kérdése, hogy létrejön-e egy új jobboldali képviselőcsoport?
Az Európai Parlamentben (EP) a képviselők többsége, a nemzeti törvényhozásokhoz hasonlóan frakciókba, vagy más néven képviselőcsoportokba tömörül. A frakciók ideológiai alapon szerveződnek, a hatályos szabályozás szerint a tagállamok legalább egynegyedéből – jelenleg hét országból – érkező pártok összesen legalább huszonhárom megválasztott politikusa hozhat létre új képviselőcsoportot. Azon politikai szervezetek tagjai, amelyek nem tudnak vagy nem akarnak csatlakozni egyik frakcióhoz sem, nem hoznak létre új csoportot vagy éppen ciklus közben lépnek frakciójukból, független képviselőként tevékenykedhetnek az Európai Parlamentben.
Az elmúlt öt esztendőben hét képviselőcsoport működött az EP-ben: az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a liberális Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, az Európai Konzervatívok és Reformerek, az újonnan alakult Identitás és Demokrácia, valamint a szocialista, kommunista pártokat magában foglaló Baloldal az Európai Parlamentben elnevezésű frakció.
Egy képviselőcsoporthoz való tartozás több előnnyel jár az adott képviselő vagy párt számára, mint az, ha függetlenként tevékenykedne az Európai Parlamentben. Személyzetük és parlamenti munkájuk finanszírozására a frakciók több forrást kapnak, mint a független képviselők, érdemi beleszólásuk van továbbá az EP kulcspozícióinak elosztásába. Az Európai Parlament létszámának minimum egyhuszad részével egyenlő számú képviselő – a következő ciklusban ez harminchat főt jelent – tehet javaslatot az EP elnökére, alelnökeire, illetve questoraira. Az egyes frakcióknak így tehát könnyebb személyeket nevezni ezekre a pozíciókra, mint a függetleneknek. A képviselőcsoportok tagjai nagyobb eséllyel lesznek szakbizottsági elnökök, alelnökök is, mint a frakciótagsággal nem rendelkezők, noha formálisan számukra is nyitva áll a lehetőség. A felszólalási idő szintén azon tényezők közé tartozik, amely miatt jobban megéri valamely képviselőcsoport tagjának lenni, ugyanis a frakciók hosszabb időtartamban mondhatják el véleményüket, fejthetik ki álláspontjaikat, mint a függetlenek. Rendkívüli vita kezdeményezésére szintén a képviselők legalább egyhuszada, azaz harminchat fő jogosult, frakciótagként tehát könnyebb elérni, hogy egy fontos kérdést rendkívüli ülésén napirendre tűzzön az Európai Parlament. Ezeken túlmenően, a képviselőcsoportokhoz tartozó pártoknak és politikusoknak több érdekérvényesítési lehetőségük van a döntéshozatali folyamatban, mint azoknak, akik függetlenként vannak jelen az intézményben.
E megfontolások is közrejátszhatottak a cseh ANO, az Osztrák Szabadságpárt és a magyar kormánypártok azon döntésében, hogy Patrióták Európáért néven egy új frakciót hoznának létre az Európai Parlamentben, amely az erős nemzeteken nyugvó Európát támogatja, és amely több szakpolitikai területen is – például migráció, klímapolitika – szemléletmódváltást sürget az Unióban. A politikai szervezetek a képviselőcsoport megalakításának egyik feltételét már teljesítették, hiszen hármójuknak összesen huszonnégy képviselőjük van, a hozzájuk csatlakozni kívánó portugál Chegával pedig huszonhat főt számlálnak ezidáig. Ahhoz, hogy létrejöhessen a frakció, még további három országból kell szövetségeseket találniuk, a pozitív visszajelzések alapján pedig erre minden lehetőségük meg is van. A Patrióták Európáért életre hívására irányuló kezdeményezés a legnagyobb kihívást az Identitás és Demokrácia (ID) számára jelenti, ugyanis az ID soraiból több szervezet is nyitottnak mutatkozik a képviselőcsoportváltásra.
A pártoknak a leendő képviselőcsoportokat holnapig, július negyedikéig kell az Európai Parlament felé jelezniük.
Kép: DW