Tegnap vette kezdetét a sorrendben tizedik európai parlamenti választás. Évtizedek óta a lelkesedés hiánya, az alacsony részvételi arány jellemzi az uniós szavazást.
Az 1979-es első európai parlamenti választásokon, amikor az akkori Európai Közösségnek kilenc tagállama volt, az uniós polgárok 61,9 százaléka szavazott. A 2014-es választásokon ez a szám 42,6 százalékra esett vissza. Némi növekedés a 2019-ben volt tapasztalható, mikor a választók 50,6 százaléka járult az urnák elé.
A jelenlegi geopolitikai helyzet teljes mértékben felülírta a már megszokott európai parlamenti választási forgatókönyvet. A tavaszi Eurobarométer-felmérés eredményei szerint a polgárok 71 százaléka mondta, hogy élni kíván szavazati jogával. A felmérésből kiderül az is, hogy az uniós polgárok 37 százaléka a védelmet és a biztonságot tekinti első számú prioritásnak az EU globális pozíciójának megerősítése terén, majd az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/mezőgazdaság következik (mindkettőt 30 százalék nevezte meg).
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a felmérés eredményeit kommentálva a következőt nyilatkozta: „Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy nagy a tét az urnáknál, és hogy a szavazás még fontosabb a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Szavazásra hívom a polgárokat, erősítsék meg az európai demokráciát és alakítsák maguk Európa jövőjét!”
A közvélemény-kutatások eredményei szerint az EP választás nyertese ismét az Európai Néppárt frakciója lehet. A felmérések alapján tapasztalható a radikális jobboldali pártok európai szintű megerősödése. A közvélemény-kutatások szerint az Európai Konzervatívok és Reformerek és az Identitás és Demokrácia frakciója megelőzheti a balközépet, a második legerősebb erővé válhat a Parlamentben. Eddig a jobbközép együttműködött a balközéppel, de az Európai Néppárt nyomás alá kerülhet, hogy új szövetségeseket keressen, ha a balközép nem szerepel jól a választásokon. A választás tétje az Európai Parlament összetétele. Az EP jelentős befolyást gyakorol az unió közös kül- és biztonságpolitikájára: mindenekelőtt a költségvetés megszavazásán, az állásfoglalások elfogadásán, valamint delegációi és választási megfigyelői tevékenységén keresztül is. Így például az euroszkeptikus radikális jobboldal megerősödése hatással lehet az EU bővítéspolitikájára is.
Azt, hogy mennyire kiélezett a harc az EP mandátumokért, bizonyítja, hogy az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője, Emanuele Giaufret május végén a belgrádi Politikatudományi Kar EP választási témákat megvitató kerekasztal-beszélgetésének vendége volt. A résztvevők úgy vélték, hogy az EP-választás hatással lesz az unió jelenlegi, elsősorban a nyugat-balkáni térség országait érintő bővítéspolitikára. Ivana Radić Milosavljević, a belgrádi Politikatudományi Kar munkatársa elmondta, hogy a bővítés témája nem szerepel előkelő helyen az EU prioritásai között, még vita szintjén sem. Továbbá hozzátette: „ennek ellenére a helyzet valamivel jobb, mint 2022-ig volt” utalva az orosz–ukrán háború okozta geopolitikai helyzetre.
Giaufret a beszélgetés során felszólította a Szerbiában élő, EU-s állampolgársággal is rendelkező személyeket, hogy éljenek szavazati jogukkal és országaik nagykövetségén adják le voksukat. Az unió szerbiai küldöttségének vezetője kijelentette: „az EU még több pénzt fektet a nyugat-balkáni régióba, és kéri a reformfolyamatok gyorsítását az országoktól, amelyeket végre kell hajtaniuk ahhoz, hogy taggá válhassanak”.
Miután az Európai Néppárt frakciója február végén bejelentette, hogy támogatja Ursula von der Leyen jelölését az Európai Bizottság élére, az EB jelenlegi elnöke azt nyilatkozta, hogy amennyiben újraválasztják, a továbbiakban is támogatni fogja az érdemeken alapuló nyugat-balkáni bővítést.
A nyugat-balkáni országok EU-csatlakozását támogatja az európai zöldek csúcsjelöltje – az Európai Bizottság elnöki posztjára – Theresa Reintke is, aki úgy véli, hogy a bővítés kapcsán új lendületet kapott a blokk. „Nagyon nagy támogatója vagyok a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásának” – nyilatkozta Reintke.
Az „Újítsuk meg Európát” egyik csúcsjelöltje, Valérie Hayer szerint a bővítés geopolitikai eszköz, de érdemeken kell alapulnia. Hayer rámutatott, hogy a Nyugat-Balkánnak és Ukrajnának végre kell hajtania a szükséges reformokat, ha részt kíván venni az EU-bővítésben, míg az uniónak a hatékonyabb működés érdekében meg kell újulnia.
Walter Baier, az Európai Baloldal csúcsjelöltje szerint pártja konstruktív szerepet játszhat a Nyugat-Balkán EU-csatlakozásának kritériumainak teljesítésében. Baier hangsúlyozta, hogy az Európai Baloldal kiáltványában az szerepel, hogy az EU bővítési politikájának lényegét a koppenhágai kritériumoknak való megfelelés határozza meg. Kijelentette: az Európai Baloldal fontosnak véli betartani ezeket a kritériumokat, amelyek a mutatói, hogy egy ország megfelel-e a az EU-csatlakozási feltételeknek.
Az EP-választási kampányban erőteljesen kiéleződött a harc a pártok és politikai oldalak között. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az EU által delegált tisztségviselők a nyugat-balkáni országok uniós állampolgársággal rendelkező választóit is szavazásra buzdítják. Az euroszkeptikus hangok felerősödése az EP-ben a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásához szükséges reformok végrehajtásának lassulását eredményezheti, ami a mostani geopolitikai helyzetben súlyos biztonságpolitikai kockázattal járna. Közös érdek a régió államainak stabilabbá tétele és az újabb geopolitikai frontok kialakulásának megakadályozása.
Nyitókép forrása: Gintarė Kairaitytė
