Az Európai Unió kritikus fordulóponthoz érkezett 4 hónappal az európai parlamenti választások előtt. Az európai politikusok számára saját kampányuk elindítása mellett fontos, hogy valós és az emberek számára fontos célokat tűzzenek ki, erősítve a gazdasági versenyt, a társadalmi jólétet és a kontinens biztonságát, amelyre a Nyugat-Balkán bővítése megfelelő kiindulópont lehet.
Az Európai Uniót leginkább válságkövető és nem válságot megelőző hozzáállása megmutatkozott mind a 2019-es Covid-19 világjárvány, mind pedig a 2014-ben elkezdődött, majd 2022-ben kiszélesedett orosz–ukrán háború kapcsán. Az EU emellett olyan területeken szerzett jelentős versenyhátrányt, mint például az autóipar, az energetika, de a gazdasági visszaesés nyíltan megmutatkozott a mezőgazdaság és klímapolitika közötti ellentétek miatt. A kérdés, hogy milyen új lehetőségeket és irányokat tudnak bevonni az EU-s tagállamok annak érdekében, hogy megerősítsék saját társadalmi gazdaságukat, új piacok felé tudjanak nyitni és új technológiákat tudjanak kifejleszteni, ami akár az Atlanti-óceán túloldalán vagy Kínában is fizetőképes keresletre találhat.
Az EU egyik vonzereje, hogy olyan gazdasági régiókat tud integrálni a közvetlen szomszédságában, amely kapcsán kölcsönös előnyökre tud szert tenni. Ez szintén igaz a nyugat-balkáni tagjelölt országokra is, melyek jövőbeni tagsága a gazdasági előnyök mellett geopolitikai és biztonságpolitikai előnyökkel is bír. Az Európai Bizottság által 2023 novemberében lefektetett Nyugat-Balkáni Növekedési Terv négy pilléren alapul, amely segítheti a célok elérését közvetett pénzügyi támogatásokkal. Az első pillér az EU közös piacával való harmonizáció mind jogi, pénzügyi és infrastrukturális tekintetben. Ennek előnyei a minőségibb befektetésekben és piacfejlesztésben mutatkozhat meg, így létrehozva az európai kis- és középvállalkozások egységes rendszerét. Ennek előfeltétele a második pillér, amely a Közös Regionális Piac (Nyugat-Balkáni hatok között) fejlesztését szolgálja, amely potenciálisan 10%-al növelheti a gazdasági teljesítményt. Természetesen a megfelelő, érdemeken alapuló bővítéspolitika elengedhetetlen eszköze az intézményi–politikai–társadalmi reformok véghezvitele, amely elősegítője és nem gátja kell, hogy legyen a társág integrációjának a harmadik pillérben. Utolsó és negyedik pillérként a Reform és Gazdasági Eszköz 4 éves ciklusa (2024–2027) közel 6 milliárd euró (amelyből 2 millió euró vissza nem térítendő támogatás) összeget biztosít a gazdasági reformok megvalósításához a régióban.
Európa térképét megnézve a dél-kelet európai régió kulcspozícióban van a lehetőségeket és kihívásokat tekintve, amelyet délről a Földközi-tenger (fő migrációs útvonal), dél-keletről az Égei-tenger (fő kereskedelmi útvonal) és keletről a Fekete-tenger (fő energetikai útvonal, geopolitikai törésvonalak mentén) határolja. Közvetlen szomszédságában pedig Törökország mint NATO szövetséges és regionális nagyhatalom helyezkedik el. Az Arab-tavasszal, majd az egyre romló biztonsági–politikai–klimatikus viszonyokkal szembesülő tömegek komoly súlyt helyeznek Európa szociális és gazdasági megtartóképességére, így megfelelő biztonsági garanciákat kell megkötni a Nyugat-Balkán tagjelöltjeivel a külső határok megfelelő védelme érdekében, amelybe szükséges a Frontex kapacitásait is bevonni.
Az Európai Unió geopolitikai szempontból megerősödne, hiszen új befektetési lehetőségeket, energetikai kapcsolatokat (zöld folyosók), beleértve a technológia-intenzív ágazatokat és stratégiai jelentőségű ellátási láncokat tudna magához vonzani. A cseppfolyós földgáz (LNG) és az alacsonyabb bekerülési költségek rendkívül vonzóvá teszik a régiót a közlekedési és logisztikai szektor számára. Ennek okán nem csupán az energiaiparban, hanem a védelmi iparban is komoly szerepet kaphat a régió. Globálisan nézve a folyamatokat, az USA és Kína közötti nagyhatalmi gazdasági versengésből Európa saját érdekeit kell, hogy érvényesítse a bővítés által. A szakértők szerint Európa most fordulópont előtt áll a társadalmi és technológiai változások terén. A pandémia és a háború átalakította az Európai Unió ellátási láncait és gazdasági-energetikai partnereit, sőt sokkal inkább autonómmá tette ezeken a területeken. Hosszú távon a stratégiai autonómia lehet a kilábalás és fenntartható fejlődés kulcsa, ahol az Európai Unió saját maga termelheti meg energiaszükségletét, tarthatja fenn védelmi iparát és technológiai versenyképességét.
A regionális integráció mint gazdasági és technológiai motor sok új lehetőséget biztosíthat a kevésbé fejlett kelet- és közép-európai régiónak és összekapcsolva Délkelet-Európával egy szuperrégió jöhet létre a V4-ek és nyugat-balkáni hatok között. Ezzel kihasználhatóvá válik a földrajzi és gazdasági nyitottság, mint Magyarország esetében, ahol technológiaintenzív és exportorientált beruházások jönnek létre. Emellett az új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az adattudomány vagy bioinformatika, a társadalmak részére új perspektívákat nyújthat. Remélhetőleg a 2024-es magyar és az azt követő EU-s elnökségek alatt a tagjelöltek európai integrációjával párhuzamosan létrejön egy interregionális irányú fejlődés, amely a kontinens új gazdasági motorja lehet. Ehhez a közvetlen uniós források és a célzott kohéziós támogatások jól kiegészíthetik a határokon átívelő gazdasági fejlesztéseket is. Ennek kapcsán az EU-s, regionális és helyi fejlesztések összehangolására és harmonizációjára van szükség, ami nem kis feladat elé állítja a döntéshozókat. Mivel számos externália lassíthatja a folyamatot, mint például a háborús gazdaság, politikai bizonytalanság vagy a klímaváltozás. Ennek megoldására az EU-nak egyszerre kell kezelnie az új és ismeretlen kihívásokat, és biztosítani, hogy a szakpolitikai célok összhangban állnak a társadalmi elvárásokkal.
A déli irányú bővítés tehát mind méretében, kivitelezhetőségében és lehetőségeit tekintve is egy történelmi alkalom az EU-nak, hogy a kontinens első számú soft-power-ja legyen. Ennek érdekében eszköz és intézményrendszerében kell megújulnia az „európai projektnek”, a kihívások ugyanis egy teljesen másfajta Európai Uniót szükségeltetnek.
Kép: unsplash.com
