Hétfőn vette kezdetét az 54. davosi Világgazdasági Fórum (WEF). A január 15–19. között megrendezett eseményre a világ több mint 100 államának magas rangú politikai vezetői, a gazdasági élet meghatározó alakjai, nemzetközi szervezetek fő képviselői, valamint a civil szféra ismert szereplői kaptak meghívást.
Az idei találkozó mottója a „Bizalom újjáépítése”. „Geopolitikai szempontból világunk jobban összekapcsolódik, de paradox módon megosztottabb, mint valaha”- mondta nyitó beszédében Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója és vezérigazgatója. Az idei tanácskozás négy egymással összefüggő témára oszlik: biztonság és együttműködés megvalósítása a széttagolt világban, növekedés és munkahelyteremtés egy új korszakban, a mesterséges intelligencia mint a gazdaság és a társadalom hajtóereje, hosszú távú klíma-, természet- és energiastratégia. A fórum alaphangulatát az orosz–ukrán háború, továbbá a közel-keleti és az afrikai kontinensen zajló konfliktusok okozta globális kihívások adták meg. Schwab kijelentette, hogy a politikai és az üzleti élet vezetőinek, a civil szféra kiemelkedő alakjainak meghatározó szerepük van a válságkezelésben. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi problémák kiváltó okaira kell összpontosítani, a vitás kérdéseket pedig nyílt és konstruktív párbeszéd útján szükséges rendezni.
A Fórumon számos magas rangú politikai vezető mellett részt vesz Miroslav Lajčak, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért, valamint a nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője is, aki a tanácskozás keretein belül megbeszéléseket fog folytatni Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, valamint Besnik Bislimi koszovói miniszterelnök-helyettessel. Lajčak elmondta, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok ugyanazon véleményen van a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban. Ezt James O’Briennel, az Egyesült Államok Európáért és Eurázsiáért felelős külügyminiszter-helyettesével való megbeszélést követően nyilatkozta, ahol többek között megvitatták a régió helyzetét is. Az Egyesült Államok fenntartja, hogy a két ország közötti kapcsolat teljes normalizálása csak kölcsönös elismerés révén érhető el, Aleksandar Vučić szerb elnök azonban többször megismételte, hogy soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét. Vučić a Világgazdasági Fórumon való tartózkodása során találkozott O’Briennel, akivel Szerbia jövőjéről, Pristinához fűződő viszonyáról és a szerb-amerikai kapcsolatok javításáról tárgyalt. A szerb elnök elmondta: országa számára fontos, hogy a jövőben nagyobb bizalmi és együttműködési kapcsolatot építsen ki az USA-val. Vučić ezen kijelentését az Egyesült Államok bejelentése előzte meg, miszerint Pristina számára jóváhagyták a 75 millió dollár értékű Javelin páncéltörő rakétarendszer eladását. A közlemény szerint az USA ezen lépésével támogatja Koszovó védelmi képességének fejlesztését, biztonságának javítását anélkül, hogy a térség alapvető katonai egyensúlyát megváltoztatná. Az Egyesült Államok így üzent a belgrádi vezetésnek, hogy már nem tekinti megbízható tárgyalópartnernek. Az USA megmutatta, hogy nem kíván tovább tolerálni olyan helyzeteket, mint a szeptember 24-i észak-koszovói fegyveres összetűzés vagy a szerb hadsereg harckészültségének és jelenlétének növelése a koszovói határon.
Vučić néhány nappal azelőtt, hogy az USA tájékoztatta volna fegyverszállítási döntésről, a belgrádi Orosz Házban tett látogatása során kijelentette, hogy Szerbia folytatja hadseregének felfegyverzését. Elmondta, Szerbiának van a legerősebb hadserege a térségben, utalva a „Global Firepower” amerikai oldal beszámolójára. Ezen adatok szerint Szerbia 145 ország közül az 56. helyen állt, megelőzve Horvátországot, Szlovéniát, Észak-Macedóniát, Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót.
Mivel Szerbia a számos felszólítás ellenére sem volt hajlandó szankciókat bevezetni az Orosz Föderáció ellen, e tekintetben a külpolitikáját nem hangolta össze az Európai Unióéval, így az USA okot talált arra, hogy „bizalomvesztés” miatt és a régió stabilitásának megőrzése érdekében felfegyverezze Koszovót. Az Egyesült Államok álláspontjához csatlakozott a brit kormány is. David Cameron külügyminiszter idei koszovói látogatása során országa támogatásáról biztosította a pristinai vezetést. Kijelentette, hogy „határozott támogatói Koszovó függetlenségének és szuverenitásának” – hozzátéve, hogy Koszovó nemzetközi színtéren való elismerésén is dolgozni fognak. Elmondta, hogy Nagy-Britannia ebben az évben 45 millió fontot fektet be a nyugat-balkáni régió stabilitásába. Úgy fogalmazott, hogy ez nemzeti érdekünk szempontjából nagyon fontos. Vučić a hírek hallatán kijelentette, hogy országa a szerb–amerikai kapcsolatok javításán és a Nyugat-Balkán stabilitásának megőrzésén fog dolgozni. A szerb elnök ezt követően elmondta, hogy idei költségvetésből a legtöbbet a katonai felszerelésekbe terveznek fektetni. „150 millió eurós és további 400 millió eurós csomagot készítünk elő a Szerb Fegyveres Erők kiegészítő felszerelésére és felfegyverzésére” – nyilatkozta Vučič.
Koszovó és Szerbia között – előbbi nyugati felfegyverzése – politikailag súrlódásokat fog okozni, ugyanakkor a helyszínen a feszültségek csökkentésére is hatással lehet. Milan Mojsilović, a szerb hadsereg vezérkari főnöke január elején Özkan Ulutaşsal, a KFOR nemzetközi békefenntartó haderő parancsnokával tárgyalt a koszovói biztonsági helyzetről. A megbeszélésen szó esett a szerb hadsereg és a KFOR közös tevékenységeiről, a válsághelyzet megelőzéséről és a dezinformációk terjedésének visszaszorításáról. Mojsilović hangsúlyozta, hogy a szerb hadsereg teljes mértékben támogatja a katonai-technikai egyezményt és a KFOR-t tekinti az egyetlen legitim fegyveres erőnek Koszovó területén. Továbbá reményét fejezte ki, hogy a KFOR teljes mértékben és elfogulatlanul teljesíti megbízatását, időben reagál minden olyan kísérletre, ami veszélyeztetné a polgárok, mindenekelőtt az ott élő szerbek biztonságát, valamint megóvja a Koszovóban található szerb nemzeti, kulturális, történelmi és vallási örökséget.
A belga EU-s elnökség szóvivője, David Jordens kijelentette, hogy az Unió igyekszik előmozdítani Koszovó EU-taggá válásának ambícióját, de feltételként határozzák meg a Szerbiával való párbeszédet. A Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása továbbra is kulcsfontosságú Koszovó EU-s jövője szempontjából. „Ahhoz, hogy rövid és hosszú távon előrehaladjon az EU-tagság felé vezető úton, Koszovónak – Szerbiához hasonlóan – konstruktívan és pozitívan kell hozzáállnia a párbeszédhez és teljesítenie kell az előzőekben vállalt kötelezettségeit” – mondta Jordens.
Kép: pixabay.com
