Kinyílhat Pandóra szelencéje?
Az Európai Parlament elfogadta jelentését, amely kéri az uniós alapszerződések módosítását és konvent összehívását az EUSZ 48. cikkében foglalt eljárás szerint. A javasolt módosítások gyökeresen megváltoztatnák az EU alapjait, egyöntetűen egy föderatív állam, egy európai birodalom felé mutatva. Az egyhangúságot túlnyomó részben eltörölnék, jelentős elmozdulást szorgalmazva a minősített többségi szavazás és a rendes jogalkotási eljárások felé számos területen.
Hosszú hónapok munkáját követően és az Európa jövője konferenciasorozat „eredményei” apropóján (aminek legitimitása erősen megkérdőjelezhető, hiszen például a több mint 800 eseményen elhangzott magyar véleményeket nem vették számításba) az EP november 22-én, bár szűk többséggel, de elfogadta javaslatait a Szerződések módosítására, amelyet öt társ-jelentéstevő jegyez az EP legnagyobb frakciói részéről: EPP, S&D, Renew, Zöldek, GUE.
A folyamatot az a liberális Renew képviselőcsoporthoz tartozó Guy Verhofstadt irányította, aki az Európa jövőjéről szóló konferencia Vezető Testületének társelnöki szerepét is betöltötte. A bizottságok többsége is adott véleményt a szöveg kidolgozásához, így kijelenthető, hogy széles többség álláspontját tükrözi a jelentés. A munkából egyedül az ECR és az ID frakciók maradtak ki.
A jelentés nem kevesebbet kér, mint a konvent összehívását, illetve a Szerződések olyan átalakítására tesz javaslatot, amely lényegében egy föderatív államot hozna létre, elemi szinten megváltoztatva az EU működését. Az Unió cselekvőképességének megerősítésére hivatkozva követelik azon területek számának jelentős növelését, ahol minősített többségi szavazással és rendes jogalkotási eljárás útján döntenek – például olyan kérdésekben is, mint a külpolitika vagy az adózás. Felszólítanak, hogy az EP kapjon kezdeményezési jogot, amely hosszú évek óta meglévő követelése az intézménynek. Felszólítanak a Tanács és az EP szerepének felcserélésére a Bizottság elnökének jelölésében, lényegében létrehozva a 2019-es európai parlamenti választásokat követően „elbukott” ún. Spitzenkandidat-rendszert.
Szimbolikus elemnek tűnhet, de szintén a javaslatok egy alkotmányra hasonlító összképéhez járul hozzá az, hogy kérik a Bizottság átnevezését Végrehajtó Testületté, annak elnöke, akit a javasolt Spitzenkandidat-rendszer alapján neveznek ki, pedig az EU elnöke címet viselné. A biztosok között pedig megszűnne az egy biztos–egy tagállam elve.
A mostani kezdeményezés már ténylegesen alkalmas lehet a rendes felülvizsgálati eljárás kiváltására (2022-ben is próbálkozott az EP ezirányú állásfoglalással), hiszen most minden szükséges eljárási szabálynak megfelel a dokumentum. Ezt Pascual Navarro Ríos, Spanyolország Európa-ügyi államtitkára a vitán meg is erősítette. Ezen felül bejelentette, hogy amennyiben az EP javaslatai időben érkeznek a Tanácshoz, a spanyol elnökség határozott szándéka, hogy már az Általános Ügyek Tanácsának következő, december 12-i ülésén javaslatot tegyen egy olyan határozat Tanács általi elfogadására, amely az EP javaslatait továbbítja az Európai Tanácsnak. Márpedig ahhoz kétség sem férhet, hogy az EP nem fog késlekedni a továbbítással. Kérdés azonban, hogy az állam- és kormányfők az idei utolsó, már eleve többszörösen súlyos témákkal terhelt tanácskozásának napirendje elbír-e egy ilyen horderejű plusz elemet, illetve lehetséges-e bárminemű döntéshozatal. Arról, hogy az EP által benyújtott javaslatokat megvitatásra érdemesnek tartja-e az Európai Tanács, kivételesen csupán egyszerű többséggel döntenek, azaz csak 14 tagállam vezetőjének kell igent mondania Pandóra szelencéjének kinyitására. Ebben az esetben az Európai Tanács konventet hív össze.
Ha egyszer a rendes felülvizsgálat elindul, és valóban konventet hívnak össze, akkor azon túl, hogy a jelenlegi Szerződések minden eleme, s nem csak az EP által módosítani javasolt részben módosíthatóvá válik, a konkrétan bekövetkező változásokat számos tényező alakíthatja még. Mind a konvent működési kereteinek kialakítása, mind az esetleges tagállami javaslatok komoly hatással fognak bírni a szöveg alakulására. Előbbi vonatkozásában nem elhanyagolható szempont a konvent elnökének szerepe sem, amelynek kapcsán érdemes egy másik szemüveggel nézni Guy Verhofstadt azon bejelentéseit, miszerint nem indul a következő európai parlamenti választásokon. Eddigi tevékenységeit és a föderalizmus eszméje melletti erőteljes kiállását tekintve alig kétséges, hogy a közeljövőre irányuló ambíciói között szerepel a konvent elnöklése. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Országgyűlés – az Európa jövőjéről szóló konferencián, több mint 800 rendezvény során és a több ezer hozzászólás által kifejtett magyar hozzájárulások alapján – 2022. július 19-én elfogadta határozatát az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról. A határozat az Európa jövőjéről szóló konferencia során kifejtett magyar hozzájárulások főbb üzeneteivel megegyezőn ad útmutatást a kormánynak.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a közelgő európai választási kampány és az azt követő intézményi ciklusváltás miatt egy konvent gyors összehívása komoly nehézségekbe ütközhet. Végül az is kulcsfontosságú lehet, hogy az egyes tagállamok a saját alkotmányos követelményeikkel összhangban egyáltalán ratifikálják-e végül az új Szerződéseket. A ratifikációs követelmény ugyanis egyszer már gátat szabott az EP mostani javaslataival számos hasonlóságot mutató ún. Alkotmányszerződés hatályba lépésének is, mivel a francia és a holland polgárok népszavazáson utasították ezt el.
Szerzőtárs: Balogh Zsuzsanna Zsófia
