A Bizottság október 18-án fogadta el a kábítószer-kereskedelem és a bűnszervezetek elleni küzdelem fokozására irányuló uniós ütemtervet, amely az eddig benyújtott jogalkotási és operatív kezdeményezésekre épül. A kábítószer-kereskedelem az egyik legjelentősebb biztonsági fenyegetés, amellyel az EU-nak ma szembe kell néznie. A kokainkereskedelem 2021-ben 301 tonnával döntött rekordot, míg a bűnözői hálózatok tevékenysége egyre kiterjedtebb és kifinomultabbá válik.
A bűnszövetkezetek elleni küzdelemben az EU által a közelmúltban elért eredmények azt mutatják, hogy az EU képes kezelni az újonnan megjelenő fenyegetéseket, ugyanakkor a globális bűnügyi tevékenységek folyamatosan változó jellege miatt az EU kollektív válaszlépéseit folyamatosan igazítani kell a valós élethez. Az ütemterv konkrét és célzott intézkedéseket határoz meg a felmerülő hiányosságok megszüntetésére.
A Bizottság stratégiája elsősorban von der Leyen Bizottsági elnök felhívására reagálva megerősítené az EU területén lévő kikötőket, amelyben csúcstechnológiás szkennereket és röntgenképeket készítenének minden import-, export- és tranzitáruról. A legakutabb az antwerpeni és rotterdami kikötők helyzete, ahol tavaly összesen 160 tonna kokaint foglaltak le, így a behozatal több mint fele ezeken a kikötőkön keresztül érkezik.
A Schengeni Információs Rendszer bevonása kulcsfontosságú, hiszen nagyban megkönnyíti a közös adatbázis a határokon átívelő együttműködést és felderítést. Az Europol jelenlegi támogató szerepét át kell gondolni, hogy egy valódi „európai FBI” segítse a bűnüldözést akár saját jogon való letartóztatásokkal. Természetesen a végső ítéletet a tagállamok hajtanák végre, viszont a felderítés és elfogás közösségi szintre emelése nagyban növelhetné a hatékonyságot.
Ugyanilyen fontos a harmadik országokkal való együttműködés, különösen az információcsere, a fő kábítószer-kereskedelmi útvonalakon folytatott illegális tevékenységek felszámolása, valamint a bűnüldözési és igazságügyi együttműködés fejlesztése. Mivel a kábítószer-kereskedelem gyakran összefonódik az ember- és fegyverkereskedelemmel, az uniós tagállamok számos bűnüldöző szervének koordinálása komoly erőfeszítést igényel.
Prespektívába helyezve, a Dél-Amerikából érkező konténerek csak 10%-át, és az összes konténer csak 2%-át (!) tudják átvilágítani a kikötői hatóságok. Az automatizáció, a big data és a mesterséges intelligencia mindezt nagy mértékben skálázhatóvá és felderíthetővé teheti. Bár az európai kikötőket joggal nevezhetjük kritikus infrastruktúrának, sajnos egyre több került külföldi – leginkább kínai – befektetőkhöz. Csak az európai szuverenitás visszaszerzésével és megtartásával érhető el a kontinens szervezett bűnözésének visszafogása.
A tagállamok szerveinek szoros koordinációjára van szükség, nem csupán a kikötők, hanem a szárazföldi csempészútvonalak felszámolása érdekében. A macska-egér játéknak, tehát az újabb – még nem betiltott – szintetikus drogok kifejlesztése és azok beazonosítása és betiltása napi szintű feladat elé állítja az Európai Uniót. Az új felderítő technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, a biomarkerek és a prediktív analízis viszont nagyban segítheti a még ki nem fejlesztett anyagok betiltását, amellyel a hatóságok egy lépéssel előrébb lehetnek.
