Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke alig egy hónapja egy díjátadó ünnepségen kijelentette, hogy Ukrajna a háború ellenére is gyorsan és határozottan hajtja végre az uniós csatlakozáshoz szükséges strukturális és mélyreható reformokat. Az elmúlt időszak fejleményei alapján azonban éppen annak ellenkezője látszik, hogy Ukrajna valóban tenne érdemi és előremutató változtatásokat a korrupcióellenesség, a kisebbségek jogainak védelme vagy a médiaszabadság terén.
Alig néhány nappal azt követően, hogy Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, 2022. február 28-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta az ország EU-s csatlakozási kérelmét. Azóta is számos fórumon, többször kiemelte, hogy Ukrajnának gyorsított eljárással kellene az Európai Unióhoz csatlakoznia. Az uniós bővítési folyamatok azonban elvileg korántsem ennyire egyszerűek, a tagjelölteknek komoly feltételeknek kell megfelelniük a taggá válás előtt, amelyeknek megvalósítása, az uniós acquis átvétele hosszú éveket is igénybe vehet, látva akár csak Szerbia integrációjának máig befejezetlen példáját.
Az 1993-ban meghatározott koppenhágai kritériumok rögzítik, hogy a tagjelölt országoknak a csatlakozás előtt rendelkeznie kell a demokráciát, a jogrendet, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét garantáló belső szabályokkal és intézményekkel. Továbbá működő, az Unión belül is versenyképes, a piaci erőket bíró piacgazdaságot kell fenntartania. Végül pedig vállalnia kell a tagsággal, mind a politikai unióval, mind a gazdasági és monetáris unióval járó kötelezettségeket, ezen belül az uniós jog hatékony végrehajtását, a közös célkitűzések megvalósítását. Mindezen feltételek megléte mellett a bővítést úgy kell megvalósítani, hogy az európai integráció szintje ne csökkenjen.
Háborús helyzetben a versenyképes gazdaság fenntartása akár vágyálomnak is tekinthető, de a csatlakozási kérelem benyújtása óta más területeken sem tett Ukrajna érdemi lépéseket a kritériumoknak való megfelelés érdekében. Sőt, 2022. december 13-án bár formálisan a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó feltételnek való megfelelés érdekében fogadta el a Verkhovna Rada (az ukrán parlament) az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényt, a gyakorlatban a jogszabály a korábbi jogfosztásokat betonozza be. A törvényt többek között számos nemzetközi szervezet, a magyar és román kormány is kritikával illette, mivel számos ponton figyelmen kívül hagyja az Ukrajna által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeket, és tovább szűkíti a korábban meglévő kisebbségi jogi keretet.
Az ukrán vezetés szempontjából az új kisebbségi törvény, valamint a korábban elfogadott oktatási és az államnyelvről szóló törvények az ukrán identitás és nemzettudat erősítésére, az ukrán nyelv ismeretének és használatának fokozására irányulnak, amelyek legitim célok, de ez nem járhat a szerzett jogok elvételével. 2017. szeptember 5-én ugyanis az ukrán parlament olyan új oktatási kerettörvényt fogadott el, amelynek 7. cikke jelentős mértékben korlátozza a nemzeti kisebbségek azon korábban meglévő jogát, hogy anyanyelvükön részesüljenek oktatásban. Bár a törvényt 2023-ban úgy módosították, hogy 2024. szeptember 1-jéig meghosszabbításra került az ukrán nyelvre való kötelező átállás azokban az iskolákban, ahol az oktatás valamelyik EU-s ország, így Magyarország, nyelvén folyik, a kérdés továbbra sem tekinthető megoldottnak. A középiskolában és szakképzésben, valamint a felsőoktatásban az ukrán lenne ugyanis az oktatás egyetlen nyelve, valamint ellehetetlenítené az érettségi vizsga letételét a nemzeti kisebbségek nyelvén.
2023. június 12-én a Velencei Bizottság is kritikával illette a 2022. december 13-án elfogadott kisebbségi törvényt. A testület állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy Ukrajna minden állampolgárának joga van szabadon eldönteni, hogy valamely nemzeti közösséghez tartozónak vallja-e magát, az ilyen döntés vagy az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlása nem okozhat kárt az érintettnek. Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete szerint bár történt előrelépés, a jogszabály és általában véve a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályi keret továbbra sincs összhangban az Ukrajnára nézve kötelező nemzetközi standardokkal, ezért a testület a törvény módosítását javasolta.
Másrészről Ukrajna hosszú évek óta szenved a magas szinten elkövetett korrupciótól, így bármilyen ezt javító lépés örvendetes a csatlakozási feltételekhez való közelítésben. Az EU a háború előtti években is számos reformot támogatott Ukrajnában a jogállamiság megerősítése és a korrupció elleni küzdelem érdekében. A társadalomban is érezhető volt a nagyfokú elégedetlenség az országban meghatározóan jelen lévő korrupció miatt, amely nagy szerepet játszott a politikán kívülről érkező, radikális változásokat ígérő Zelenszkij megválasztásában. A kampányban a későbbi elnök ígéretet tett a közigazgatásban, a gazdaságban és a bíróságokon egyaránt drasztikus méreteket öltő korrupció visszaszorítására, az akkor elterjedt kifejezéssel, a „deoligarchizációra”. Eleinte nem sok sikerrel járt az elnök ebben, népszerűsége drasztikusan csökkent, míg a GITOC a világ 193 országa közül a 34. helyre sorolta Ukrajnát a bűnözési rangsorán, Európában pedig a harmadik helyre. A háború kitörése után ezen törekvése azonban számos ismert oligarcha elleni eljárással és magas szintű vezetők eltávolításával járt. Legszembetűnőbb esete, hogy a kampányát finanszírozó Ihor Kolomojszkij, Ukrajna egyik legbefolyásosabb oligarchája és a közigazgatási korrupció egyik fő szimbóluma otthonában is házkutatást tartottak a hatóságok 2023 tavaszán. Nemrég pedig attól volt hangos az ukrán sajtó, hogy a hadsereg vezérkarában és a Legfelsőbb Bíróság vezetésében derült fény súlyos korrupcióra, amelyekre a hatóságok látványos akciókkal válaszoltak. Idén májusban a Legfelsőbb Bíróság 18 bírájánál tartottak házkutatást korrupciós vádak nyomán. A határozott intézkedések mögött szerepet játszhat, hogy a sajtóban megjelent korrupciós ügyek hátráltathatják Ukrajna euroatlanti integrációját, hiszen Kijev a demokratikus, európai értékek védelmezőjeként is kéri felvételét az EU-ba. Ukrajna tehát a korrupció felszámolása terén is tett jelentős előrelépéseket, azonban kérdéses, hogy elegendő mértékben sikerült-e visszaszorítani a visszaéléseket ahhoz, hogy az ország uniós csatlakozása ne okozzon a későbbiekben problémát a közösségen belül.
A Bizottság részéről 2023 júniusában Várhelyi Olivér biztos még úgy fogalmazott, hogy Ukrajna esetében a javasolt hét prioritásból Ukrajna kettőt már sikeresen végrehajtott, de öt területen, köztük a korrupció elleni küzdelem és a nemzeti kisebbségek védelme terén még további fontos lépéseket és rendszerszintű intézkedéseket kell tennie. Ursula von der Leyen ettől egy kissé eltérőbb hangsúlyokkal július közepén egy New York-i díjátadón kiemelte, hogy az ukránok egyértelműen a jogállamiság és a demokrácia mellett döntöttek és csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz. Ez pedig mélyreható és strukturális reformokat jelent – az igazságszolgáltatás függetlenségétől a korrupcióellenességig, a kisebbségek jogaitól a média szabadságáig. Kiemelte, hogy elképesztő látni, hogy Ukrajna a háború ellenére milyen gyorsan és határozottan hajtja végre ezeket a reformokat.
Kérdésként merülhet fel a fentiek fényében, hogy a Bizottság elnökének mondatai valóban Ukrajna koppenhágai kritériumoknak való megfelelésének reális helyzetértékelésén alapulnak, és ekképpen az éppen hadban álló ország rekordgyorsaságú csatlakozását vetíti előre, vagy olyan politikai természetű állásfoglalásnak tekinthetők, amelynek célja az orosz agresszor ellen küzdő állam lehető leglátványosabb támogatása, és egyúttal az Ukrajna mögötti politikai uniós egység demonstrálása? Figyelemmel az egyes prioritások mutatóira, valamint számos uniós tagállam óvatos, de a gyorsítópályás csatlakozást kritizáló megjegyzésére, az tűnik valószínűbbnek, hogy Ukrajna előtt még hosszú út áll az uniós csatlakozás tekintetében, részben az egyes csatlakozási követelményeknek való nem teljes körű megfelelés, részben pedig az ország területén zajló aktív háborús konfliktus miatt. E folyamat során Ukrajna számára különösen fontos, hogy minél több tagállam támogatását tudhassa magáénak, hiszen a későbbi csatlakozás feltétele a tagállamok ezzel kapcsolatos konszenzusa.
Kép: Flickr.com
