A spanyol–belga–magyar elnökségi trió elkezdte a munkát. A spanyolok folytatják az EU újraiparosítását, illetve a stratégiai autonómiájának kialakítására irányuló eddigi lépéseket.
Spanyolország július 1-jétől vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A spanyol elnökség előtt álló, elsősorban belpolitikai kihívásokat, valamint a prioritásaikat itt mutattuk be részletesen. Jelen írás célja, hogy az elnökség prioritásainak egyikét részletesebben ismertesse.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Spanyolország első helyen feltüntetett prioritása az EU újraiparosítása, illetve stratégiai autonómiájának biztosítása. Az új elnökség az elmúlt hét évtized nyitott gazdaságára tekint vissza, amely jelentős gazdasági növekedést, ezzel együtt társadalmi jólétet is biztosított. Most viszont úgy értékelik, hogy a nyitottság okán, és a stratégiai ágazatok kihelyezése miatt az EU túlzott mértékben függ harmadik országoktól. Különösen az energia, az egészségügy, a digitális technológiák és az élelmiszeripar területén szeretnék megerősíteni az Unió stratégiai autonómiáját. A spanyol elnökség úgy véli, hogy a geopolitikai, technológiai és környezeti változások jelenleg lehetővé teszik, hogy a trendeket megfordítsák, így ezeken a területeken az Unióban új cégeket alakuljanak és új munkahelyek jöjjenek létre.
Ezeket a szempontokat szem előtt tartva a spanyol elnökség két átfogó területet kíván előtérbe helyezni. Egyrészt igyekszik előmozdítani azokat az ügyeket, amelyek az Unió stratégiai iparágainak és technológiáinak fejlődését, illetve a kereskedelmi kapcsolatainak bővítését és diverzifikációját segítené elő, valamint ellátási láncának erősítését szavatolnák.
Különös figyelmet kívánnak fordítani a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségével (CELAC) való együttműködésre. Ennek a prioritásnak megfelelően július 17–18-án Brüsszelben tartják az EU–CELAC állam- és kormányfők harmadik csúcstalálkozóját. A találkozó azért is jelentős, mert a két régiót tömörítő szervezet közötti legmagasabb szintű politikai párbeszéd egy évtizede szünetel, így ez remek alkalom a kapcsolatok megújítására és megerősítésére. A csúcstalálkozó várható legfontosabb pontjai egyelőre nem nyilvánosak. Elképzelhető, hogy az energiahordozókat érintő kereskedelmi kérdések fontos téma lesz, hiszen Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb kőolajtartalékjaival. Brazília és Argentína a világ legjelentősebb élelmiszerexportőrei közé tartoznak, így várható, hogy az élelmiszeripart érintő kérdések is a napirenden fognak szerepelni.
Az EU-CELAC együttműködés kölcsönösen előnyös lehet, különösen figyelembe véve, hogy a lehetséges partner kiemelten fontos területnek tartja a felsőoktatás, valamint a kutatás és fejlesztés területén való együttműködéseket. Az EU-ban működő felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek fontos szereplői lehetnek az együttműködésnek.
A spanyol elnökség egy második területen is határozott lépéseket szeretne tenni, amelyek az újraiparosítást érintik. Ennek keretén belül egy olyan előremutató, átfogó stratégiát szeretne javasolni, amely megerősíti az EU gazdasági biztonságát és globális vezetői szerepének 2030-ig való biztosítását. Ennek keretén belül várható, hogy a spanyol elnökség felgyorsítja A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabály (Critical Raw Materials Act), A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály (Net-Zero Industry Act) bevezetését és elfogadását. Középtávon a magyar gazdaság számára rendkívül fontos az energetikai átmenet és a megújuló energia piaca. A jogszabályokhoz való mielőbbi alkalmazkodás akár versenyelőnyt is kovácsolhat számunkra.
Kép: Spanyol Elnökség hivatalos Flickr oldala.
