A 2020-as évek a digitális oktatás fejlődését hozhatják el az Unióban. A digitális korszakra való átállást célozza meg az Európai Unió három éve hatályban lévő digitális oktatási cselekvési terve. A hétéves terv célja, hogy felkészítse a diákokat a korszak jelentette kihívásokra magas színvonalú, inkluzív és hozzáférhető oktatás révén. Ez pedig a tagállamok oktatási rendszereinek támogatásán keresztül történhet meg. Az elmúlt évek távlatából már értékelni lehet a cselekvési terv eddigi erőfeszítéseit, illetve, hogy valóban sikerül-e az EU-nak a digitalizáció korából hasznot húzni az oktatásban is.
A Világgazdasági Fórum 2022-es kutatása szerint az oktatás mai formájához képest teljesen új alakot ölt a jövőben. A ma megszokott egyetemi előadásoknak leáldozni látszik, illetve a számonkérés is más formában fog a jövőben zajlani a digitalizáció elterjedésével az oktatásban. A mostani tudásátadás hatékonyságát vesztette a digitális oktatás nyújtotta lehetőségekkel szemben, mert az több interakciót és problémamegoldó készséget képes átadni a diákok számára.
A koronavírus-járvány egyszerre mutatta meg a digitális oktatásra való átállás előnyeit és hátrányait. Megmutatta, hogy az online való oktatás lehetséges, sőt akár hatékonyabbá teheti az oktatás egyes szegmenseit, azonban rá mutatott arra is, hogy kicsit kevesebb, mint 100 évvel az első digitálisan történő tanulást lehetővé tevő eszköz feltalálását követően se tud a legtöbb diák egyenlően hozzáférni a tananyaghoz vagy annak átadása akadályokba ütközik.
A 2021–2027-es időszakra részben a koronavírus-járvány és a korszak adta kihívások miatt a Bizottság meghirdette a Digitális Oktatási Cselekvési Tervet, annak érdekében, hogy tanuljunk a COVID-19 válságból, és az oktatási és képzési rendszereket a digitális korhoz igazítsuk. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint a terv célja „az oktatási és képzési rendszerek minőségének és inkluzivitásának javítása, valamint a digitális készségek mindenki számára való biztosítása a digitális és zöld átállás során”.
A Bizottság által kidolgozott hétéves cselekvési terv mellett a 2021–2030-as időszakra vonatkozólag új uniós szintű oktatáspolitikai együttműködési célokat is elfogadtak a tagállamok oktatási miniszterei. A korábban már felmerült oktatási térség ezzel még nem jött létre, létrehozását a tagállamok 2025-re tervezik. A miniszterek megállapodtak a megfelelő oktatás biztosításában, a tagállamok oktatási rendszerei közötti együttműködés erősítésében, a szabad mozgás és az esélyegyenlőség biztosításában.
Az Európai Parlament jelentése szerint a cselekvési terv végrehajtása rendben halad. Az eredmények közzé sorolják, hogy a Tanács 2021-ben elfogadta a kevert oktatási módszerre tett ajánlást, azaz, hogy a diákok digitális eszközök használatával kiegészített hagyományos oktatásban miként vehetnek részt. Továbbá a Bizottság etikai irányelveket tett közzé a feltörekvő mesterséges intelligencia és az adatok tanításban való felhasználásáról. Az iránymutatások bevált gyakorlatokat és forrásokat biztosítanak a tanárok számára ahhoz, hogy megtanítsák a tanítványaikat a kritikus gondolkodásra, a hamis információk értékelésére és azonosítására. Mindezeket pedig a Bizottság által összeállított akadémiai, oktatási és a civil társadalomból érkező szereplőkből álló szakértői csoport dolgozta ki. Legközelebb 2023 májusában ül össze, amikor újabb javaslatokkal állhatnak elő. Az oktatásért felelős biztos, Mariya Gabriel úgy fogalmazott tízből nyolc európai úgy gondolja, hogy a hamis hírek jelenléte problémát okoz az országában.
Annak köszönhetően, hogy a 2000-es évek közepén a digitális készségfejlesztés és az ehhez szükséges környezet megteremtése került az Unió oktatáspolitikájának középpontjába a legújabb tervben is kitüntetett helyen szerepel. 2023 második negyedévében a Bizottság várhatóan két tanácsi ajánlásra tesz javaslatot a digitális oktatásra, a digitális készségekre vonatkozólag az oktatásban.
2024-ben a Bizottságnak átfogó felülvizsgálatot kell végeznie, hogy értékelje a cselekvési terv elért eredményeit és azok hatását, valamint, ha szükséges, javasoljon további intézkedéseket vagy módosításokat. Vélhetően az Európai Parlament 2021-es állásfoglalását erősítik meg, azaz, hogy minden egyéb módosítást az oktatási rendszerek digitális kapacitásának növelésére, az egyenlőtlenségek csökkentésére kell fordítani és az élethosszig tartó tanulás elvét kell szem előtt tartani. Továbbá a pedagógusok szakmai fejlődéséhez szükséges anyagi támogatását szorgalmazzák.
2030-ig az Unió az EU digitális évtizedét akarja maga mögött tudni. Az egyik fő cél, hogy a 16 és 74 év közötti európaiak 80 százaléka 2030-ra rendelkezzen alapvető digitális készségekkel. Ez ambiciózus célnak tekinthető, ha az Eurostat adatait vesszük alapul, miszerint 2021-ben ennek a korcsoportnak csak 54 százaléka rendelkezett ezen készségekkel. Az északiaknál, köztük Svédországban, Finnországban és Dániában, valamint Írországban, Hollandiában és Spanyolországban is magas, 64 százalék feletti a digitális készségekkel rendelkezők aránya. Olaszország, Lengyelország, Litvánia és a kelet-európai országok esetében 50 százalék alatti ez az arány. Magyarország esetében pedig 49, amivel Németországot meghaladjuk, de Ausztriát, Csehországot és Szlovákiát már nem.
A pandémia egy másik jelentős tapasztalata az internetes lefedettségben felmerülő hiányosságok volt Európa szerte. A nagy sebességű internet terjedése 2019-től gyorsult fel, akkor uniós szinten 50 százalékos lefedettséget mért az Eurostat. Majd 2021-ben már 70 százalékot. Magyarország az uniós átlagot meghaladva 78,6 százalékos nagy sebességű internetes lefedettséggel rendelkezett 2021-ben. A Bizottság támogatja, hogy az 5G és a gigabit lefedettség növekedjen, ahol oktatási és képzési intézmények működnek. Emellett pedig gazdasági és társadalmi érdekek is meghúzódnak, hiszen a bevételek növekedését és a szolgáltatások felgyorsulását várják. Az oktatás területén a Bizottság felhívásokat intéz a tagállamok felé, hogy ösztönözze ezen technológiák telepítését. Erre 2022-ben kétszer már sor került, majd 2023-ban is várható egy. Az 5G terjedése pedig tovább folytatódik világ, illetve Európa-szerte.
Az Európai Unió emellett több, a digitális készségfejlesztést és egyenlőséget célzó programot hozott létre vagy bővített. Így például az Erasmuson keresztül a felsőoktatásban, a szakképzésben vagy a felnőttképzésben résztvevők számára digitális képzést indítottak, amit 2022-ben bővítettek, ez pedig több tízezer diákot érint. Továbbá az iskolás lányok képzettségének szintjét is növelni szeretnék, aminek érdekében képzést is indítottak, amin 2022-ben 26 ezren vettek részt.
A digitális oktatás fejlesztésének kulcsszerepe van abban, hogy az Unió és tagállamai versenyképesek maradjanak, illetve a jövő kihívásainak eleget tegyenek. Az infokommunikációs eszközök ismerete és az új technológiákhoz való alkalmazkodás képessége fontos, hogy a piaci, valamint az állami szektor az Unióban fejlődni tudjon. A digitalizáció egy olyan terület, ahol Európa fel tudja venni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával. Ezért a versenyképesség megtartásának a jövő generációinak megfelelő oktatásán kell nyugodnia. Azonban valódi cselekvésre van szükség, és nem merülhet ki az Unió ezen a téren való politikája csupán felhívásokban. Az Uniónak ösztönzést kell adni, hogy a tagállamok együttműködjenek és külön-külön is teljesítsék az elvártakat a digitális készségek oktatása terén.
Kép: Európai Bizottság
