A fogyasztók gyakran tapasztalhatják, hogy a termékek környezetbarát jellegéről szóló tájékoztatás számos esetben félrevezető. Ennek elkerülése érdekében az Európai Bizottság a „zöldrefestés” visszaszorítására vonatkozó javaslatot terjesztett elő.
A „zöldrefestés” vagy „zöldremosás” (greenwashing) kifejezés eredete az 1980-as évekre nyúlik vissza, miután egy amerikai környezetvédő aktivista Fidzsi-szigetén töltötte nyaralását. A szállodai szobában egy kártya hívta fel a figyelmet a törölközők többszöri használatára a „Föld erőforrásainak védelme” érdekében. Az aktivista ezt a tevékenységet pénz- és energiamegtakarításként, mintsem környezetvédelmi tevékenységként jellemezte. Ebből az esettanulmányból eredően a „zöldrefestés” fogalmát a következőképp lehet meghatározni: egy vállalat hamis vagy félrevezető környezetvédelmi állítása annak érdekében, hogy a gazdasági szereplő termékét / szolgáltatását pozitív üzenettel kínálja a fogyasztónak.
A „zöldremosás” jelensége az Európai Unióban sem idegen, amelyre egy 2020-as bizottsági dokumentum is rávilágít: a megvizsgált 150 környezetvédelmi állításból mintegy 80 (53,3%) homályos, félrevezető vagy megalapozatlan információkat tartalmaz a termékek környezetet érintő hatásairól a termékkategóriák széles körében. A tanulmány arra is rámutat, hogy az állítások 40%-a egyáltalán nem megalapozott. Ennek oka abban rejlik, hogy a gazdasági szereplők környezetbarát jellegre vonatkozó állításai esetében nincsenek egységes uniós szabályozások. Ebből kifolyólag az állítások nincsenek kellőképp alátámasztva és a minőségi tájékoztatás sem adott.
Az Európai Bizottság a jelenség kezelésére mutatta be javaslatait a „zöldrefestés” és a félrevezető zöld állítások elleni fellépésre vonatkozó közös kritériumokról. A javaslat szerint a vállalatoknak minimumnormáknak kell megfelelniük a termékeik környezetbarát jellegéről történő kommunikáció során – a tudományos megalapozottság ellenőrzése és az egységesített közlési forma alapvető kritériumok. A tervezet iránymutatásai közé tartozik a termékek újrahasznosított tartalmának százalékos arányának feltüntetése, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos, ellentételezésen alapuló (kibocsátáscsökkentés vagy -elnyelés) állítások. A javaslat ezenkívül a mulasztásról is rendelkezik: amennyiben a nemzeti hatóságok úgy találják, hogy az állítások nem felelnek meg a szabályoknak, a vállalatnak tíz munkanap áll rendelkezésére, hogy orvosolja a helyzetet; ha ez nem történik meg, az országoknak szankciókat kell kiszabniuk. Mindazonáltal a javaslat egy irányelv életre hívására vonatkozik, ezért az elfogadás után a nemzeti jogba való átültetés során a tagállamok a részletszabályozásokban kiigazítással élhetnek.
A javaslat elfogadásával és a tagállami jogba való átültetéssel a „zöldrefestés” problémaköre elvi szinten megoldottá válik. Ugyanakkor addig, amíg nem szabályozzák közösségi, de legalább tagállami szinten bizonyos termékek (például repoharak) előállítását / forgalmazását, a környezetbarát fogyasztás – ami már önmagában megkérdőjelezhető szókapcsolat – nem érhető el.
Kép: kormany.hu
