Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Zsivity Tímea

Migrációs tesztlabor a Nyugat-Balkánon?

Új típusú migrációkezelési modell körvonalazódik Európa peremén.

Zsivity Tímea 2025.06.25.
Pünkösty András

Lehet-e jól szabályozni a generatív MI kockázatait?

Tisztul a kép a garanciák biztosításának mikéntjével kapcsolatban.

Pünkösty András 2025.06.24.
Máthé Réka Zsuzsánna

Az Európai Unió és Kanada védelmi ipari megállapodást kötött

Az EU a gazdaság fellendítését is reméli a védelmi ipar fejlesztésétől.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.06.24.
Csepeli Réka

Az uniós demokrácia megmérettetése a bővítés árnyékában

Föderalisták kontra Szuverenisták.

Csepeli Réka 2025.06.23.
Tóth Bettina

Használt járművek? Csakis körforgásosan!

Ülésezett a héten az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa.

Tóth Bettina 2025.06.20.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Kalas Vivien
Kalas Vivien
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2023.03.28.
  • 2023.03.28.

Választások hétvégéje

Április másodikán két európai uniós tagországban is – Bulgáriában, illetve Finnországban – parlamenti választásokat rendeznek. 

Finnország választ

E hét vasárnapján Finnországban a választók a következő négyéves ciklus idejére döntenek a képviselők személyéről. Az egykamarás finn parlamentben kétszáz politikus foglal helyet, akik közül 199 főt a polgárok arányos, nyílt listás rendszerben választanak meg, tizenhárom darab, többmandátumos választókerületben. A kétszázadik képviselőt Finnország autonóm tartománya, az Åland-szigetek adja.

A közvéleménykutatások alapján vasárnap a legnagyobb esélye a győzelemre a jobboldali Nemzeti Koalíciónak van. A párt, mely az Európai Parlamentben az Európai Néppárt tagja liberális, konzervatív nézeteket vall. Választási programjukban egyebek mellett az életszínvonal emelése, a megújuló energiaforrások felhasználása és a védelmi képességek fokozása jelenik meg prioritásként. Ez utóbbi magában foglalja az európai védelmi ipar fejlesztésének támogatását is. Az Uniót érintően a legfontosabb elérendő célnak a versenyképesség növelését tartják, illetve szorosabbra fűznék az együttműködést azokon a területeken, ahol az szükséges, továbbá szorgalmazzák a Kínától vagy éppen Oroszországtól való függőség felszámolását.

A jelenlegi kormánypárt, a Finn Szociáldemokrata Párt a második legnépszerűbb párt jelenleg az országban, támogatottsága azonban megegyezik a Finnek Pártja nevű politikai szervezetével. A regnáló kormányfő, Sanna Marin vezette Szociáldemokrata Párt hat irányvonalat jelölt ki választási programjában. A Nemzeti Koalícióhoz hasonlóan az ország biztonságát és a klímavédelmet fontos prioritásként nevezik meg, ezen túlmenően hangsúlyt fektetnének a foglalkoztatottság növelésére, az oktatásra, a fiatalok képességeinek fejlesztésére. Az Európai Unió működésének hatékonyságát fokoznák, amelyet egyebek mellett a döntéshozatali eljárás reformjával érnének el, továbbá céljuk a klímasemleges, versenyképes Unió megteremtése. Sanna Marin kormányának egyik legjelentősebb döntése az volt, hogy az orosz–ukrán háború hatására Finnország felvételét kérte a NATO-ba.

A jobboldali Finnek Pártja nevű politikai erő az elmúlt egy esztendő során folyamatosan növelni tudta támogatottságát, és mára Finnország második legnépszerűbb politikai szervezetévé vált. Az áprilisi választásra készülve a párt kampányának középpontjába a bevándorlás ügyét emelte. Visszaszorítanák a harmadik országokból Finnországba érkezők számát, mely személyek ellátása álláspontjuk szerint komoly terhet jelent a finn adófizetők számára. A Finnek Pártja elkötelezett továbbá Ukrajna támogatása mellett, melynek céljából a fegyverszállításokkal is egyetértenek, hosszú távon pedig az Európai Unióból való kilépést tartanák kívánatosnak.

E három szervezeten kívül leginkább a Centrumpárt, a Zöld Liga, illetve a Finn Baloldali Szövetség tagjai tekinthetnek nagy várakozással az április másodikai választások elé, amelyen jó eséllyel sikerülhet mandátumokat szerezniük.

A választási győzelem ugyanakkor nagy valószínűséggel egyik félnek sem jelent majd azonnali kormányalakítást – ehhez százegy fő támogatása kellene –, ugyanis a választási rendszerből fakadóan a hatalmon lévő ötpárti kormánykoalíció helyére minden bizonnyal csak egy újabb szövetség tud lépni, így a voksolás utáni időszak a koalíciós tárgyalásokról szól majd.

Bulgária választ

Bulgáriában április első vasárnapján előrehozott választásokat rendeznek, amely két év alatt az ötödik voksolás lesz a kelet-európai országban. A 240 fős egykamarás parlament tagjait a polgárok arányos, nyílt listás rendszerben választják meg, harmincegy, többmandátumos választókerületben. A törvényhozásba az a párt juthat be, amelyre a leadott szavazatok aránya eléri a négy százalékot.

A közvéleménykutatások szerint a két legnépszerűbb politikai erő napjainkban Bojko Boriszov pártja, a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), illetve a Folytatjuk a változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) választási koalíciója. Mindketten alapvetően Európa-párti, Nyugat-párti politikát folytatnának, az egyébként Oroszország iránt kevésbé elutasító társadalomban, a PP és a DB ezen felül a korrupció elleni küzdelemre is kiemelt hangsúlyt fektetne.

E két párténál jelentős mértékben kisebb népszerűséggel bírnak, de harmadik és negyedik legerősebb szervezetként várhatják a voksolást, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért, mely párt a török kisebbség érdekeit képviseli, illetve az euroszkeptikus, nacionalista Újjászületés.

A finnekhez hasonló módon, Bulgáriában is koalíciós tárgyalásokra lehet számítani a szavazást követően, melynek egyik nagy kérdése lesz, hogy elkerülhető-e az ötödik előrehozott, összességében hatodik parlamenti választás alig több, mint huszonnégy hónap leforgása alatt.

Kép: Bundesregierung

Témakörök: Bulgária, elemzés, Európai Unió, Finnország, választás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT