Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Mernyei Ákos Péter

A költség(vetés) fogságában

A költségvetés-tervezés mindig izgalmas folyamat. Nagy politikai csaták várhatók.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.13.
Matuz János

Az EU szuverenitása is csökken a világban, a tagállamoké is az EU-n belül – akkor ez most lose-lose?

Együtt erősebbek, stabilabbak, hatékonyabbak stb. lesznek?

Matuz János 2025.06.12.
Csepeli Réka

Francia jelentés az iszlamizmus beszivárgásáról

„A köztársasági eszme az iszlám fundamentalizmus fenyegető árnyékában.”

Csepeli Réka 2025.06.11.
Máthé Réka Zsuzsánna

Az euróövezet előnyei és hátrányai

Bolgár tüntetések az euró bevezetése ellen.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.06.10.
Tóth Bettina

Mentsük meg Európa vizeit!

Minden tagállamban legalább 10%-kal kell csökkenteni a vízfelhasználást.

Tóth Bettina 2025.06.06.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2023.02.23.
  • 2023.02.23.

Menteni a menthetőt

Idestova nyolc éve lesz az idén, hogy David Cameron, az akkori brit miniszterelnök, annak érdekében, hogy a parlamenti választási kampányt tehermentesítse az Európai Unióhoz fűződő viszony kérdésétől, bejelentette, hogy a következő évben – 2016-ban – népszavazást ír ki az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról. A többi már tudjuk: a népszavazáson az Európai Unió elhagyását támogatók kerültek többségbe, és az Egyesült Királyság 2020-ban elhagyta az európai integráció intézményrendszerét. A döntés megkérdőjelezése mindeddig valójában tabunak számított a brit belpolitikában. Most azonban egy tanácskozás váratlanul kinyitotta a hasznok és károk számbavételének lehetőségét.

Idén február másodikán és harmadikán kétnapos szűk- és zártkörű konferenciának adott otthont Ditchley Park, egy Oxford melletti vidéki rezidencia. Önmagában ez még nem jelent szenzációt, hiszen az Egyesült Királyság politikatörténetében is meghatározó szerepet játszanak az informális tanácskozások. A gazdag hagyományok egyik legfőbb bizonyítéka maga a Chatham House rules, azaz a résztvevők teljes titoktartásával tartott tanácskozásokra utaló fordulat.

Mégis, a tanácskozásról egy héttel később tudomást szerző újságírók által közzétett beszámolók óriási feltűnést keltettek. Nem kevesebbről volt ugyanis szó, mint egy olyan, a nyilvánosság kizárásával tartott konferenciáról, ahol a hat és fél évvel korábbi népszavazási kampány két táborának vezető személyiségei ültek össze eszmét cserélni.

Az európai uniós tagság megtartását támogató – végül vesztes – táborból jelen volt Peter Mandelson, aki az egész konferencia házigazdai szerepét is ellátta. Mellette a szintén munkáspárti David Lammy árnyék-külügyminiszter és John Healy az árnyékkormány honvédelmi minisztere, valamint a konzervatívok maradáspárti táborából David Lidington, egykori Európa-ügyi miniszter erősítették az egyik oldalt. Nagyobb szenzációt keltett azonban, hogy Mandelson meghívását ezúttal a kilépéspárti oldal vezető politikusai közül elfogadta Michael Gove, Michael Howard, Norman Lamont és Gisela Stuart. Ők nem csak a Konzervatív Pártban töltöttek vagy töltenek jelenleg is be jelentős pozíciókat, de mindegyikük miniszter is volt a különböző kormányokban, ráadásul Gove a jelenlegi kabinetben is vezető politikus.

A résztvevők mellett a tanácskozás tárgya is feltűnést keltett. A szervezők ugyanis egy olyan párbeszédet kezdeményeztek a néhány évvel ezelőtt még hadviselő felek között, amelynek elindulása még most is forradalminak tűnt. A téma ugyanis az volt, hogy a két oldal összefogásával hogyan lehet a Brexit veszteségeit mérsékelni, és hogy lehet kezelni az előállt helyzetet.

Mindez azért jelent mind a mai napig forradalmi újdonságot, mert a brit nyilvánosságban – marginális jelentőségű ellenvéleményektől eltekintve – az utóbbi időben egyértelműen dominánsként jelent meg az a vélemény, hogy a Brexit jó és sikeres lépés volt, amellyel az Egyesült Királyság nemcsak a teljes szuverenitását nyerte vissza, hanem nagyhatalmi státuszát is.

2018-tól a brit kormány hivatalos Brexit utáni külpolitikai doktrínája a Globális Britannia lett, amely az európai uniós tagsági kötelékektől megszabadult ország ambiciózus törekvéseit foglalja össze a globális színpadon. A célokat azonban csak részben sikerült elérni. Közrejátszott ebben a koronavírus-járvány is, de az a britek számára nyugtalanító, ám egyre biztosabbnak látszó felismerés, hogy országuk a mai világban már csak a legjobb esetben is regionális hatalmi pozícióra pályázhat.

Hasonlóképpen, meghiúsulni látszanak azok az álmok is, amelyek ahhoz fűződtek, hogy a Brexit utáni Egyesült Királyság gazdasága robbanásszerű növekedéssel tér vissza a világgazdaságba. A Boris Johnson, az akkori miniszterelnök által az Európai Unióval 2020 januárjában aláírt Észak-Írországról szóló megállapodás – ami valójában az ír és a brit sziget között jelölte ki az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti vámhatárt –, amely akkor a gyors válás ígéretét hordozta, mára az egyik legfőbb kereskedelempolitikai problémává vált.

A brit közvélemény egészen mostanáig nem vett vagy nem akart tudomást venni ezekről a vereségekről. Mindmáig tartotta magát az a makacs hit – amelyet lassan már az eredetileg a bennmaradást támogatók is elhittek –, hogy a Brexit alapvető siker, amely újra visszahozza az Egyesült Királyságot a világpolitika jelentős szereplői közé. Ez az elvárás azonban nem igazolódott be. Ennek beismerése a mostani konferencia, amely a meglepetést szerzésén túl nagyfokú politikai bölcsességről is árulkodik.

A brit politikai elit bölcsességének bizonyítéka, hogy egy pillanatra félretéve korábbi ellentéteiket, össze tudtak ülni azt megvitatni, hogy egy nyilvánvaló kudarcot a nemzet jövője érdekében hogyan lehet kezelni. Ebben a felismerésben nyilván benne van az elmúlt hét év kormányzati instabilitása, belpolitikai kudarcsorozata, sőt az egész politikai osztály hitelvesztése is. Ám önmagában ezek fel- és elismerése is bölcsességre vall.

Kép: European Parliament

Témakörök: Brexit, Európai Unió, fordulat, hasznok, károk
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT