A rendkívül magas energiaárak megfékezése miatt számos uniós tagállam vezetett be intézkedéseket. A hosszú távú megoldások azonban még kidolgozatlanok.
Az Európai Unió miniszterei júliusban kötöttek egy megegyezést, amelynek értelmében a 27 tagállam ezen a télen önkéntes alapon 15 százalékkal csökkenti a gázigényét. A legújabb elemzés ezen a területen azt mutatja, hogy uniós szinten várhatóan sikerül elérni a célkitűzést: a 2022-es adatok 7 százalékos csökkenést mutatnak a tavalyi, illetve tavaly előtti hasonló időszakban vizsgált adatokkal összehasonlítva. Ugyanakkor a tél lényegében még hátravan, és az energiaárak rendkívül magas árai megnehezítik a célok elérését.
Az intézkedést széles körben üdvözölték és Európa-szerte igyekeznek energiatakarékosságra serkenteni a lakosságot. Leginkább ennek mikéntje osztja meg a szakértőket. Egyesek úgy vélik, hogy bármilyen, a lakosságnak vagy az iparnak nyújtott támogatás voltaképpen arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy még többet használjanak az energiahordozókból. Ezáltal óhatatlanul megnövekedik az importigény, amitől a világpiaci árak is emelkednek majd. Vagyis a lakosságnak nyújtott támogatás végső soron csak növelné az energiahordozók iránti keresletet, és emiatt még többe kerülne, miközben a problémák nem oldódnak meg.
Ezek ellenére az Európai Unió számos tagállama az utóbbi másfél hónapban kénytelen volt olyan intézkedéseket bevezetni, amelyekkel úgy az ipari szereplőket, mint a lakosságot védik a rendkívül magas energiaárak hatásaitól. Európa legkülönbözőbb éghajlati, ipari és gazdagi adottságokkal rendelkező tagállamai különböző mértékben igyekeznek támogatni iparukat és lakosaikat. Így Szlovénia a jövő évi költségvetéséből 1,2 milliárd eurót különített el. Ez az összeg az összes tervezett kiadás mintegy 7 százaléka. A javasolt 2023-as költségvetésben a kiadások elérik a 16,7 milliárd eurót, 25 százalékkal többet, mint a tavaly novemberben elfogadott eredeti költségvetésben. Az előrejelzések szerint az államháztartási hiány az idei GDP 3,6 százalékról 5,2 százalékra fog növekedni.
Ezzel szemben Németország 200 milliárd eurós támogatást határozott meg, amelyek során fékezik a gázárat és csökkentik az üzemanyag forgalmi adóját. Az intézkedést 2024-ig tervezik fenntartani. Első lépésben 83,3 milliárd eurót különítettek el, vagyis a program 42 százalékát költi el arra, hogy 2023-ban mérsékeljék a gáz- és áramárakat. Olaszország legkevesebb 15 milliárd eurót tervez elkülöníteni a 2023-as költségvetésében, hogy enyhítse a magas energiaköltségek cégekre és családokra gyakorolt hatását. Ez az intézkedés a jövő évi költségvetési hiányt a Mario Draghi előző kormánya által szeptemberben előre jelzett 3,4 százalékról várhatóan 4,5 százalékára emeli. Az olasz kormány egy másik intézkedése várhatóan rendkívül népszerűtlen lesz, hiszen az egyik szociális segélyprogramjára szánt csaknem 9 milliárd euró egy részét felfüggeszti.
A legtöbb esetben az átlagfogyasztást túllépő energiahordozó mennyiséget a piaci árakon kell megtéríteni, így a legtöbb európai fogyasztót némileg ösztönzik a takarékoskodásra. Úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt az unió tagállamainak jelentősen meg fog növekedni az államadóssága. Az adósságok visszafizetéséhez azonban egy növekedési pályán lévő gazdaságra van szükség, csakhogy ehhez meg olcsó energiahordozókra. Vagyis egyelőre az Európai Unió egy vesztes pályán kénytelen mozogni, miközben a hosszú távú megoldásokról nemigen van szó.
