Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Tóth Bettina

Mi lesz az elektromos autók sorsa?

A Bizottság nyomozást indított az olcsó kínai elektromos autók miatt.

Tóth Bettina 2023.09.29.
Varga Csilla

A nagy visszatérés

Oroszország újra az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában?

Varga Csilla 2023.09.28.
Hegedüs Csilla

Farkasok és medvék

A szeretett póni halála kontra az emberi élet védelme.

Hegedüs Csilla 2023.09.27.
Kalas Vivien

Új javaslat az unió átalakítására

Cselekvőképes vagy egységes legyen Európa?

Kalas Vivien 2023.09.27.
Máthé Réka Zsuzsánna

Hatalmi egyensúlyok régen és most

Az IMF működése több kérdést vet fel, mint amennyire megoldást ad.

Máthé Réka Zsuzsánna 2023.09.22.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Tóth Bettina
Tóth Bettina
munkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2022.09.14.
  • 2022.09.14.

Sokkal több cselekvésre van szükség a környezetvédelemben

Az Európai Bizottság szeptember 8-án tette közzé a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatáról szóló harmadik jelentését. Habár egyes területeken történt előrelépés az előző felülvizsgálat óta, számos szegmensben további sürgető cselekvésekre van szükség.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatáról szóló jelentést (Environmental Implementation Review – EIR) az Európai Bizottság először 2017-ben, majd 2019-ben, az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) meghirdetése előtt, majd ez év szeptemberében hozta nyilvánosságra a tagállamok országjelentései alapján. A jelentés lényegében összefoglalja az Európai Unió tagállamainak a körforgásos gazdaság, a biodiverzitás megőrzése, a szennyezőanyag-mentesség és az éghajlat-politika érdekében tett erőfeszítéseit, valamint summázza a környezetvédelemre fordított nemzeti ráfordításokat. Az elemzés ösztönzően hathat a tagállamok számára a projektek hatékonyságának növelésére azzal, hogy rámutat az egyes országok vagy szegmensek közötti szakadékokra. A Bizottság iránymutatásokkal, finanszírozással, de akár kötelezettségszegési eljárás indításával is sarkallhatja a tagállamokat a környezetvédelmi politikák és szabályok jobb implementálását, végrehajtását.

A körforgásos gazdaság kialakítása már számos országban zajlik cselekvési tervek vagy nemzeti stratégiák megalkotása révén, azonban meghatározó eltérések figyelhetők meg a tagállamok körforgásos anyagfelhasználásai között. Míg az uniós átlag 12,8%-on áll, a skála 1,3% (Románia) és 30,9% (Hollandia) között mozog. A kiemelt jelentőséggel bíró gazdasági ágazatokban (műanyagok, textil- és építőipar) pedig mindössze öt tagállam (Németország, Magyarország, Málta, Szlovákia és Horvátország) erősítette meg eddig a szakpolitikai kereteket a körforgásos gazdaság kialakítására vonatkozóan.

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák fenntartása kérdéskörében az EU továbbra sem mutat elmozdulást pozitív irányba, a biodiverzitás továbbra is csökken mind a szárazföldön, mind a vizekben. A védett területek kijelölése nem halad a megfelelő ütemben (habár huszonöt tagállamban már zajlik vagy lezajlott a folyamat), ezért a tagállamoknak fel kell gyorsítania a Natura 2000 hálózatok kiépítését. A jelentés Észtországot emeli ki a vizes élőhelyek helyreállításában, mint követendő példa, valamint a közös agrárpolitika (KAP), illetve a 2023–2027-es KAP-stratégiai tervek átfogó fejlesztésében látja az egyik megoldást a problémára.

További jelentős ügyként jelenik meg az Európai Unióban a lég- és vízszennyezés, valamint a vegyi anyagok használata. Előbbi esetében a Bizottság többször élt már a kötelezettségszegési eljárás intézményével a szennyező anyagok, mint a nagy problémát okozó nitrogén-dioxid vagy a (többnyire a) mezőgazdaságból származó ammónia nagyfokú használata miatt. Ezért például itt is kardinális kérdésként merülhet fel a KAP reformja. Sikeres gyakorlatként említ több, uniós finanszírozással rendelkező, a klíma- és környezetvédelmet célzó LIFE projektet, mint a Mátrai Erőmű dekarbonizációja vagy az Olaszországban (és kis részben Szlovéniában) található Pó-medence régiójában futó energiahatékonysági, közlekedési és infrastrukturális fejlesztés. Továbbá integrált együttműködés áll fenn például a vegyi anyagok szabályozásával kapcsolatban Görögország és Ciprus között a tapasztalatok megosztása érdekében.

Az átfogó jelentés az éghajlat-politika kapcsán meglehetősen derűlátó, ugyanis összeségében megfelelő szintűnek találja a terület jogszabályainak végrehajtását az EU-ban. A 2030-ra kitűzött cél, miszerint a tagállamokban 55%-kal kell csökkennie a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az 1990-es szinthez képest, elérhetőnek látszik, hisz a 2020-as adatok szerint – a légiközlekedést is beleszámítva – már 31%-kal csökkent a kibocsátás az EU-27 országaiban. Ez az adat messzemenően felülmúlja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben meghatározott, 2020-ig elérendő 20%-os csökkentést. Ehhez többek között az is hozzájárult, hogy immáron huszonöt tagállamban növelték a tiszta és megújuló energiaforrások elérhetőségét és alkalmazását. Követendő példaként a felülvizsgálati jelentés Dánia helyreállítási és rezilienciaépítési tervében szereplő zöld adóreformját emelte ki, amelynek keretében a vállalatok zöld beruházásait adótámogatással illetik.

A projektek a nemzeti források mellett európai uniós támogatással valósulnak meg, amely a 2021–2027-re vonatkozó pénzügyi keretből egymilliárd eurót jelent a zöld beruházások ösztönzésére. A költségvetésen belül emellett a környezetvédelmi politikák végrehajtását a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz is támogatja. Habár a 2020-as adatokra alapuló harmadik EIR-jelentés már számos terület és tagállam előrehaladottságáról tesz tanúbizonyságot, az új többéves pénzügyi keretnek még inkább egyengetni kell a 2030-as, majd a 2050-es célok eléréséhez vezető utat, ugyanis bőven van még mit tenni egy fenntartható Európa kialakításáért.

Kép: EU4Environment

Témakörök: Európai Unió, jelentés, körforgásos gazdaság, környezetvédelem
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT