A bővítéspolitika menetrendjét nem csupán a belső metodikai kritériumok és követelményrendszerek változtatták meg. A külső válságok, politikai és gazdasági folyamatok talán még erősebben hatnak a tagjelölt országokra.
A 2020-ban megváltoztatott bővítési metodológia könnyíteni, racionalizálni hivatott azon követelményeket, amelyek alapján egy ország európai uniós taggá válhat. Ennek ellenére a koronavírus-járvány és az idén februárban kitört orosz–ukrán háború rendkívüli helyzetbe hozta a kontinenst, ezzel együtt a nyugat-balkáni tagjelölt országokat. Az európai energiaválság, a növekvő infláció, a nyersanyaghiány és termelési láncok akadozása komoly próbára tette az országok rezilienciáját, viszont a védelempolitika terén rendkívüli megerősödésnek vagyunk tanúi. Milyen hatással van a jelenlegi átalakuló globális erőtér a bővítéspolitikára?
Elsősorban az EU-nak kell választ adnia a csatlakozási előszobában várók számára, hiszen a növekvő orosz fenyegetettség miatt Ukrajna és Moldova esetén az európai kormányfők áldásukat adták a két ország EU-s tagjelöltségére, viszont a teljes tagsághoz nagyon hosszú út fog vezetni: intézményi reformok, jogállami garanciák, korrupcióellenes intézkedések szükségesek, amelyek csak egy stabil államiságon alapulhatnak. Ez jelenleg sok esetben megkérdőjeleződött, így csak Ukrajna újjáépítése és a térség valamilyen formájú stabilizálódása után tudhatjuk meg, hogy mennyire közeledtek az uniós követelményekhez. Sajnos félő, hogy az orosz megszállás állóháborúvá válik, így még nehezebb lehet Ukrajnának mint hadban álló országnak az EU-taggá válás, amely komoly nemzetközi és európai uniós jogi kérdéseket is felvet.
Európa déli végein, a Nyugat-Balkánon is nagy mozgolódások folynak, hiszen Bulgária elállt az Észak-Macedón közeledési folyamat vétójától, illetve az Európai Tanács kész megadni Bosznia-Hercegovinának a tagjelölt státuszt. Politikai közeledés tehát van, konkrétum sajnos még nincs. Az EU-nak nagyon óvatos, de határozott diplomáciát kell folytatnia, hogy ne idegenítse számára ellentétes nagyhatalmi érdekszférába a szomszédjában élőket, hiszen ez egy akut regionális válság előszobája lehet, amennyiben nem állnak határozott tettek a szavak és a tanácsi következtetések mellett. Természetesen a tagjelölteknek is komoly házifeladatot kell elvégezniük, mind az intézményi reformok, a jószomszédi viszony megtartása és az EU-s gazdasági és intézményrendszer integrációja terén. A bizalmi játékban nagy szerepük van, hiszen meg kell mutatniuk, hogy képesek az európai vérkeringésbe aktívan, építő jelleggel részt venni, amely nem csak az európai belső piacot erősítené meg, hanem annak külső határai is kiterjednének a schengeni rendszerrel.
A biztonság- és védelempolitika területe prioritássá vált, felértékelődött mindenki számára, így egy komolyabb EU-NATO közeledésnek is tanúi lehetünk. A finn és svéd NATO tagság kihat az EU védelempolitikájára is. Az EU a védelmi iparfejlesztés, kutatás és innováció támogatását stratégiai prioritásként kezeli, emellett elképzelhető, hogy a jövőben egy európai „mag” védelemnek ágyazhat meg, míg a NATO egy tágabb euro-atlanti rendszert szolgál ki. Az EU és az Egyesült Államok, bár szövetségesek, rendkívül más a gondolkodásuk az adatvédelem, az élelmiszerbiztonság vagy akár az egyéni szabadságjogok terén. A nyugat-balkáni tagjelöltek nem csupán a történelmi, de a földrajzi közelség miatt is „Európa felé húznak”.
A déli szomszédok integrációs sebessége nagyban függ az orosz–ukrán háború kiszámíthatatlan kimenetelétől, valamint a globális gazdasági válság elhúzódásától. Mindenesetre a zöld és digitális átállás egy olyan új előremutató korszakot hozhat el, amely óriási régiós növekedési potenciállal bír. A vasúti és közút infrastruktúra, az internetelérés, digitális egészségügy és energiatakarékos otthonok mind olyan célok, amelyre az EU támogatásával közösen építhetnek a nyugat-balkáni hatok. Remélhetőleg az EU és a tagjelöltek, a válságok közepette is meglátják azon fejlődési lehetőségeket, amelyből kölcsönös előnyöket tudnak nyújtani, amihez elsősorban szavak helyett tettekre van szükség.
Kép forrása
