Az Európai Parlament július 5-én aláírta a digitális piacokról (DMA) és a digitális szolgáltatásokról (DSA) szóló jogszabálytervezeteket, miután tavasszal előzetes politikai megállapodásra jutott a Tanáccsal mindkét előterjesztés tekintetében. A cseh elnökség digitális törekvéseit mutatjuk be, kiemelt figyelemmel a jogszabályalkotásra, valamint arra, hogyan szövi át az elnökség által fontosnak vélt területeket a technológia.
Korábbi elemzésünkben a július 1-jétől december 31-ig az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó tagállam, Csehország prioritásait már bemutattuk, amelynek nyomán most feltárjuk, hogy mi várható Európa Digitális Évtizedben a következő fél évben, és milyen hatással lehet a francia–cseh–svéd elnökségi trió a digitális fellendülésre.
Megállapítható, hogy a francia, valamint az azt megelőző szlovén elnökség programjában erőteljesebben jelentek meg a digitális törekvések, mint jelenleg a cseh elnökségében. A cseh európai parlamenti képviselők sem helyezték előtérbe azt, egyedül Radka Maxová szocialista képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy „a cseh elnökségnek az EU ellenálló képességének fokozására kell törekednie, biztosítva, hogy a digitális és a zöld átmenet társadalmilag igazságos módon menjen végbe”. A cseh elnökség mottója a közös szabadság, felelősség, biztonság és jólét megerősítése, amely programjában öt kiemelt területre összpontosít: a háború és a pandémia okozta válságokból való újjáépítésre, az energiabiztonságra, a védelmi kapacitás növelésére, a gazdaság és a demokrácia rezilienciájára. Az elnökségi program kitér arra, hogy a zöld és digitális átállás támogatása valamennyi kiemelt területen történő előrelépés szempontjából kritikus, a digitális fejlődés a jelenlegi humanitárius, biztonsági, gazdasági és energiaválság elleni rezilienciaépítés szempontjából elengedhetetlen. Európa iparának technológiai fejlesztése az Unió stratégiai autonómia építésének egyik pillére, amellyel összhangban a körforgásos gazdaság ösztönzése tudja csökkenteni a nagyhatalmaktól való függőséget. A digitális készségfejlesztés fontossága továbbra is előtérben marad, amely globális versenyképességi tényező, és a régiók közötti digitális szakadékok csökkentésében is kulcsszerepet játszik, amelyet a befektetési politikában, az uniós források, a kohéziós politika révén már az elmúlt két évben is érzékelhettünk. A belső piac erősítése is szuverenitási tényező, amelyen belül a digitális gazdaság fejlődését, és biztonságos környezetének megteremtését hivatottak szolgálni a jelenleg elfogadás alatt álló uniós jogszabályok, illetve előbbi tekintetében a pályázati források rendszere.
A digitális belső piac minőségi mélyítésére a cseh elnökség zászlajára tűzte egy megbízható páneurópai elektronikus személyazonosításra szolgáló eszközt, az Európai Digitális Személyazonosítási Tárcát (amely továbbfejlesztése mindannak, amit az E-ID jogszabálytervezetben láthattunk), valamint a hatékony és méltányos adatpiac megvalósítását. Az európai értékek és jogok garantálásának továbbra is ugyanolyan erősnek kell lennie az személyes térben, mint a digitálisban, amelyhez az Európai Unió, a korábbi nyilatkozatainak megfelelően hű maradna a cseh elnökség idején is, főként a globális standardok kidolgozásával, amelyek alapja az emberközpontúság. Az elnökségi prioritásokból kitűnik, hogy az Unió továbbra is első helyen látja magát a mesterséges intelligencia és általában a digitális világ szabályozása tekintetében a globális játéktéren, így Csehország a transzparencia növelését is megcélozza a kriptovaluták világában, a visszaélések csökkentésére.
Az elnökségnek, noha nem kiemelten foglalkozik a digitalizáció kérdésével, mégsem róható fel ez, hiszen egy előre nem tervezett nemzetközi biztonságpolitikai helyzetben kell reagálnia a kihívásokra. A technológiai fejlődés természetesen nem rekedt teljesen kívül az elnökség munkáján, hiszen valamennyi kiemelt területet átsző, ráadásul a kodifikációs folyamatokban is előrelépést tapasztalunk, hiszen a közeljövőben várhatóan formálisan is elfogadásra kerül a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló jogszabálytervezet (DSA és DMA). A két normaszöveget egyidőben terjesztette elő az Európai Bizottság 2020. december 15-én, azóta folytak az egyeztetések, néhány nappal ezelőttig, amikor ugyanis az Európai Parlament 2022. július 5-én aláírta a két előterjesztést. A következőkben a Tanácson a sor, hogy döntsön a jogszabálytervezetek elfogadásáról, amely felől bizakodóak lehetünk, hiszen az Európai Parlament és a Tanács 2022. március 24-én előzetes politikai megállapodásra jutott a digitális piacokról szóló törvénytervezetről, április 23-án pedig a digitális szolgáltatásokról szóló előterjesztésről. A cseh elnökség tehát úgy indul, hogy két, a korunkat igencsak meghatározó jogszabályt írhat alá, amelyek várhatóan 2023-tól lesznek alkalmazhatók. A jogszabályok végrehajtására Thierry Breton bejelentette, hogy belső szakértelem növelésére lesz szüksége a Bizottságnak, így digitális területen létszámnövekedés és erőforrás-átcsoportosítás várható a felelős főigazgatóságon.
