Az Európai Unió Tanácsának fél éves elnöklése 2022. január 1-jén Franciaországhoz került, az új elnökségi triót megkezdő ország programját – átfogó jelleggel – évindító cikkünkben már bemutattuk. Jelen írás a digitális prioritásokat emeli ki, megkísérelve prognosztizálni a tervek sikerességét a szlovén elnökség által elért eredmények és a jelenlegi uniós politika tükrében.
A szlovén elnökség digitális eredményei
Franciaország Szlovéniától vette át a stafétát, amely jelentős mértékben hozzájárult Európa digitális törekvéseinek megvalósításához. Tavaly, az év végén a Tanács egyhangúlag elfogadta általános megközelítését a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról (DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabályról (DMA), valamint megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel az adatkormányzási rendeletről (DGA) is. Megállapodás született a barangolásos mobilhasználati rendeletről és megkezdte a mesterséges intelligencia működésére és használatára vonatkozó szabályokról (AI Act) szóló első uniós szintű jogszabály kidolgozását. Az EU Tanácsa a szlovén elnökség alatt elfogadta a felhatalmazást arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel a kriptopiacokról szóló rendeletről (MiCA) és a pénzügyi szektor digitális működési rezilienciáról szóló rendeletről (DORA). Az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokhoz pedig a miniszterek mandátumot fogadtak el egy olyan javaslatra vonatkozóan, amely a pénzeszközök átutalásáról szóló információkra vonatkozó szabályok aktualizálására irányul, kiterjesztve azokat bizonyos kriptovalutákra is, ami csökkenteni fogja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának lehetőségeit. A Tanács rendeletet fogadott el az európai nagyteljesítményű számítástechnikai közös vállalkozás létrehozásáról, a szlovén elnökség a kis- és középvállalkozások bevonásával az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítésére is összpontosított.
A francia elnökség digitális törekvései
A három fő prioritásra épülő francia elnökségi program második, az új európai növekedési modell kialakítását célzó pontja fókuszál leginkább a digitális fejlődésre. A francia elnökség célja, hogy az európai digitális szuverenitás több stratégiai területét előremozdítsa az adatvédelemmel, a mesterséges intelligencia fejlesztésével, a biztonsággal, valamint a hálózat és az infrastruktúra megerősítésével kapcsolatban a nagyobb rugalmasság érdekében. A nemzetközi kapcsolatok megerősítése szempontjából kiemelendőek az afrikai és csendes-óceáni partnerségi törekvések. Az Európai Unió–Afrikai Unió csúcstalálkozóra készül Franciaország, amelyet 2022. február 17-én és 18-án tartanak Brüsszelben, és a digitális átállás megkönnyítésével szeretné növelni az euro–afrikai kereskedelmi partnerségek szerepét. Európa szuverenitásának erősítésére a főképviselővel közösen 2022. február 22-én miniszteri fórumot tartanak az indo-csendes-óceáni partnerországokkal, amely a digitális és konnektivitási kihívásokkal is foglalkozik, a Global Gateway kezdeményezés keretében, az infrastruktúra világszerte történő fejlesztésére törekszik.
A 2030-as európai gazdasági modell felépítéséhez a francia elnökség ösztönözni fogja a zöld és digitális átállást célzó beruházásokat, általánosságban elmondható, hogy támogatni fogják a zöld költségvetéssel kapcsolatos munkát. A gazdaság terén továbbá kiemelt prioritást fog élvezni a pénzügyi tranzakciók kiberfenyegetésekkel szembeni védelme, nagy előrelépést szeretne a digitális pénzügy szabályozás, nevezetesen a kriptovaluták piacáról szóló rendelet (MiCA) és a pénzügyi szektor digitális rezilienciájáról szóló törvény (DORA) terén. A kiberfenyegetésekkel elleni küzdelem átszövi a teljes elnökségi programot, ami nem csoda, hiszen a COVID-19 világjárvány által előidézett válság arra kényszerítette az európaiakat, hogy módosítsák munka- és kommunikációs módjukat, és rávilágítottak a hálózatoktól való függőségünkre, ezáltal az Unió kiberellenállásának fokozásának fontosságára. A francia elnökség a tervek szerint megbeszéléseket kezdeményez az Európai Parlamenttel a digitális munkaügyi platformokon dolgozók munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvjavaslatról is.
A 2021-ben a Bizottság E-JUSTICE eredménytáblájában és a magyar Európa Tanács elnökségi programban is nagy fontosságot élvező igazságügyi digitalizáció a francia elnökség programjában is szerepet kap, annak érdekében, hogy az igazságügyi együttműködést a digitális korhoz igazítsa, a digitális infrastruktúra védelméről szóló NIS-irányelv átdolgozásával és a bírósági eljárások digitalizálásával kapcsolatos munka előmozdításával.
A digitális egészségügy fejlesztése a francia elnökség munkájának szintén központi témája, amely szerint megkezdi a tárgyalásokat az európai egészségügyi rendszerek közötti interoperabilitást elősegítő Európai Egészségügyi Adattérre vonatkozó bizottsági javaslatról, február 2-án miniszteri konferenciát tartanak e témakörben.
2022 jeles év, hiszen a maastrichti szerződés megkötésének harmincadik évéhez érkezett az Európai Unió, amelynek alkalmából a francia elnökség célja a belső piac elmélyítése, annak felesleges akadályainak leküzdése, a digitális szolgáltatások, termékek és tőke áramlásának terén is. A szlovén elnökség a DSA és DMA jogszabálytervezetek tárgyalásában kívántak előrelépni, ami kétségkívül megtörtént, hiszen a Tanács decemberben elfogadta a Parlamenttel közös álláspontját az előterjesztett anyagokról, a francia elnökség többek között a jogszabálytervezetek végleges elfogadását tűzte ki célul programjában.
Az elnökség prioritásként kezeli a megbízható, emberközpontú mesterséges intelligencia fejlesztését is, folytatva az AI Act jogszabálytervezet felülvizsgálatát és a GDPR-t kiegészítő ePrivacy Regulation kidolgozását. Az elnökség megkezdi az adattörvény (Data Act) kidolgozását, amely a már elfogadott adatkezelési törvénnyel együtt elősegíti az adatcserét lehetővé tevő megbízható jogi keret megteremtését, miközben biztosítja a megosztási mechanizmusok biztonságát, valamint folytatja a munkát az európai digitális identitás (EIDAS) létrehozásán.
Az elnökség figyelmet fordít az európai kulturális sokszínűségre a digitális környezetben, a médiapluralizmus és a digitális kulturális tartalmak sokszínűségének védelme és előmozdítása révén. Előtérbe kerülnek az európai örökségvédelem digitális lehetőségei, valamint a többnyelvűség biztosításának megkönnyítése a digitális technológiák által, amely témákat a február 7-9 között rendezendő fórumon is tárgyalnak majd.
Végezetül, az elnökség törekedni fog az európai együttműködés megerősítésére a Bizottság által javasolt digitális politikai program és egy jövőbeli intézményközi nyilatkozat alapján, amely átfogóan rögzíti az Unió digitális elveit. A digitális szuverenitásról szóló miniszteri konferenciát február elején, míg a Digitális Közgyűlést június végén tartják.
Összességében elmondható, hogy a francia elnökség prioritásként kezeli a digitális világ reformját, annak törekvéseinek jól megágyaztak a szlovén elnökség eredményei. Az egyes, digitális életet szabályozó előterjesztések tárgyalása folyamatosan zajlik, valamennyi uniós intézmény elkötelezett a szabályok fontossága mellett, így a francia prioritásokat erősen támogató európai belpolitikai közeget látunk.
Kép: Monceau
