Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Hegedüs Csilla

2024: választási szuperesztendő Romániában

A pártpreferenciák lényegeset változtak az elmúlt években.

Hegedüs Csilla 2023.10.04.
Tárnok Balázs

Mit hoz Fico győzelme Szlovákiában?

Magyar szempontból kudarccal ért véget a voksolás.

Tárnok Balázs 2023.10.03.
Zsivity Tímea

Észak-Koszovó: irány az eszkaláció?

Kudarcba fulladt a Belgrád–Pristina párbeszéd.

Zsivity Tímea 2023.10.02.
Tóth Bettina

Mi lesz az elektromos autók sorsa?

A Bizottság nyomozást indított az olcsó kínai elektromos autók miatt.

Tóth Bettina 2023.09.29.
Varga Csilla

A nagy visszatérés

Oroszország újra az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában?

Varga Csilla 2023.09.28.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2022.06.16.
  • 2022.06.16.

Belebukik-e a Bizottság a Lengyelországgal való megegyezésbe?

Június 6-áig úgy nézett ki, hogy Lengyelország sikeresen használja fel az orosz–ukrán háborúban elfoglalt egyértelmű és határozott politikai álláspontját az európai belpolitikai problémáinak felszámolására. Ennek a folyamatnak a csúcspontjaként június elsején az Európai Bizottság is jóváhagyta a lengyelek nemzeti tervét, ami elvileg megnyitja az Újjáépítési és Rezilienciaépítési Alap pénzeszközeinek felhasználását. A megegyezés azonban felháborodást váltott ki az Európai Parlament baloldalán, és liberális képviselők most az Európai Bizottság megbuktatására készülnek. Sikerülhet-e tervük?

Egészen a múlt hétig úgy nézett ki, hogy Lengyelország lesz a nagy nyertese az orosz-ukrán háborúnak. Megkérdőjelezhetetlen ukránbarát kiállásukkal, a milliószámra érkező menekültek ellátásával még azon politikusok elismerését is kivívták, akik egyébként nem szimpatizáltak a jelenlegi kormány politikájával. Az utóbbi időben a Lengyelország ellen indított hetes cikk szerinti eljárás is alacsonyabb lángon parázslott, és egyértelműen lehetett érezni, hogy az uniós intézmények hajlandók megbocsátóbbak lenni az eddig kérlelhetetlenül számonkért jogállamisági kritériumok érvényesülése tekintetében. Ennek a leglátványosabb eredményeként a Bizottság június elsején elfogadta a lengyel újjáépítési és ellenállóképességet növelő nemzeti tervet. Ez a döntés ugyan még nem tette automatikusan hozzáférhetővé az erre a célra létrejött alap – az RRF – pénzeit, és ezt a Bizottság hangsúlyozta is, mindenesetre innentől kezdve tény, hogy Magyarország maradt az egyetlen ország, akinek nincsen aláírt megállapodása a pénzek hasznosításáról az Európai Bizottsággal.

Úgy tűnt tehát, hogy Lengyelország kihúzta a fejét a hurokból. Önmagában persze már az is egyfajta menekülésként felfogható, hogy a Bizottság bejelentette, hogy a megállapodás ellenére nem kaphat pénzt Lengyelország, ha nem teljesíti a jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikákat kezelő követeléseket. Ám mégis, Lengyelország legalább esélyt kapott arra, hogy ismét befogadja az Európai Unió közvéleménye is. Ami azért is fontos, mert a jövő évben sorra kerülő lengyel parlamenti választáson az ellenzék legnagyobb fegyvere éppen az Európai Unióval fenntartott kapcsolatrendszer minősége lehet. Az Európai Néppárt és az Európai Tanács korábbi elnökeként is működő Donald Tusk által vezetett ellenzék legfőbb érve az lehet a kormánypárttal szemben, hogy egy ellenzéki győzelem rendezné az uniós intézményekkel jelenleg fennálló zilált viszonyokat.

A jó hír öt napig élt. A hidegzuhany aztán június 6-án érkezett, amikor Guy Verhofstadt twitter-bejegyzéséből kiderült, hogy egy levelet írt két másik képviselőtársával – Sophie in’t Veld és Luis Garciano még az aláírók –, hogy amennyiben Lengyelország közelebb kerül a pénzhez, akkor a Renew Europe képviselőcsoportja bizalmatlansági eljárást kezdeményez Ursula von der Leyen bizottság elnök – és így az egész Bizottság – ellen. Hogy követelésüknek nyomatékot adjanak, a bejelentéssel egyidőben aláírásgyűjtést is indítottak, hogy összeszedjék az eljárás elindításához szükséges mennyiséget.

Meg lehet-e azonban a Bizottságot buktatni bizalmatlansági indítvánnyal? Bármilyen furcsának is tűnik, a bizalmatlansági indítvány intézménye már az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó római szerződésben is szerepel. A szerződés 144. cikke szerint a Közgyűlés az elé terjesztett indítványról három napon belül nyílt szavazással dönt, annak sikeréhez a tagok kétharmada többségének igen szavazata kell. A szabályozás azóta is változatlan maradt, és mivel mindenki tisztában van az eljárás politikai súlyosságával, nem is nagyon használták mindezidáig.

Egy alkalommal azonban a bizalmatlansági indítvány alapvetően járul hozzá az Európai Bizottság hivatali idejének megröviditéséhez. Az eredetileg 2000-ig hivatalban lévő Jacques Santer által vezetett Bizottság francia tagja, Edith Cresson keveredett a Leonardo-program pénzügyi eszközeinek jogtalan felhasználásával kapcsolatos gyanúba. Az Európai Parlament által folytatott ellenőrzés végül egy bizalmatlansági indítvány előkészítésévé nőtte ki magát. Bár a vizsgálatok személyes felelősséget a Bizottság egyetlen tagjával kapcsolatban – így Cresson esetében – sem állapított meg, annak veszélye, hogy az Európai Parlament sikeres bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatja a hivatalban lévő Bizottságot olyan naggyá vált, hogy a megaláztatást elkerülendő, Jacques Santer és a Bizottság 1999. március közepén lemondott.

Nem veszélytelen tehát az Európai Parlament fenyegetőzése, hiszen egyszer már tudtak olyan politikai hangulatot teremteni, ami a Bizottság távozásához vezetett. Ugyanakkor nem valószínű, hogy az Európai Parlament ilyen messzire menne ezen az úton. Sokkal valószínűbb, hogy most, a parlamenti ciklus közepén inkább csak zsarolásként fogja használni az aláírásgyűjtést a liberális képviselőcsoport követeléseinek érvényesítésére.

Kép: Infostart

Témakörök: Európai Bizottság, Európai Unió, Lengyelország
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT