Az Európai Bizottság 2022. május 18-án hozta nyilvánosságra a REPowerEU tervet, amelyet az orosz forrásból származó fosszilis energiahordozóktól történő mielőbbi függetlenné válás érdekében dolgoztak ki.
Az orosz–ukrán háború alapjaiban rázta meg és változtatta át az európai biztonság minden szegmensét, ezáltal a klímavédelmi és az energetikai pillért is új alapokra kellett helyezni. A Bizottság meglehetősen gyors reakcióidejéről tesz tanúbizonyságot az energiadiverzifikációt és a fenntarthatóságot célzó tervre (REPowerEU) történő javaslattétele a március 8-án. Az Európai Tanács egyetértését követően a Bizottság kidolgozta a részletes stratégiát, amelyet 2022. május 18-án tett közzé. A tagállami állam- és kormányfők jóváhagyását követően zöld utat kaphat a tervezet.
A mintegy 300 milliárd euró keretösszegű terv alapvető eszméje, hogy hozzásegítse a tagállamokat az Oroszországból származó fosszilis energiaforrásokról történő leváláshoz még 2030 előtt. A program négy pilléren áll: energiadiverzifikáció, a zöld energiára történő mielőbbi átállás, energiatakarékosság és az intelligens beruházások támogatása. Tehát amellett, hogy a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrások alkalmazását ösztönzik az energiahatékonyság hívószava mellett, gazdaságélénkítő mechanizmust is alkalmazni kívánnak.
A már javában zajló energiaválság legegyszerűbb részleges orvoslása egyértelműen a megtakarítással érhető el. Az Energiatakarékos EU elnevezésű bizottsági közleményben az erre vonatkozó takarékoskodási magatartásokat foglalták össze a tagállamok számára, amelyekkel csökkenés érhető el a háztartások és az ipar energiafelhasználása terén, mint például speciális adóügyi intézkedések (szigetelésre vonatkozó kedvezmények) vagy kommunikációs kampányok indítása a témában. Az energiahatékonyság serkentése érdekében emellett a Fit for 55 intézkedéscsomag vonatkozó részéhez is új javaslatot fűztek, amely megemeli az energiahatékonysági célkitűzést 9%-ról 13%-ra.
Az árak megfelelő szinten tartásához a több forrásból történő beszerzések is hozzájárulnak. Ezt szolgálja a Bizottság és a tagállamok által felállított EU Energia Platform, illetve a külső energiaügyi stratégia is, amelyek által az energiaimport diverzifikációja egységes standardok mentén mehet végbe, mint a közös, optimalizált és átlátható beszerzés, valamint a nemzetközi kapcsolatteremtés az újabb, hosszú távú együttműködések megköttetésére. Az energiaellátás biztonságát azonban nemcsak az Unió határain belül, hanem Moldovában, Ukrajnában, a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országaiban garantálni kívánják.
A diverzifikáció továbbá az energiaforrások palettájának kiszélesítésével, vagyis a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsításával is megtörténhet. Ennek érdekében a REPowerEU tervben javaslatot tettek a Fit for 55, a megújuló energiaforrások használatára vonatkozó, 2030-ra kitűzött 40%-os cél 45%-ra emelésére. Ennek eléréséhez számos cselekvési terv kidolgozása és gyakorlatba ültetése is szükséges, valamennyi elképzelés pedig már meg is született: kiemelt szereppel bír az uniós napenergia-stratégia, a megújulóenergia-projektek engedélyeztetési folyamatának gyorsítása, a földgáz megújuló alternatívájára, vagyis a hidrogén termelésére vonatkozó előírások megalkotása, vagy a biometán cselekvési terv, amely szintén a termelés fokozását helyezi kilátásba.
A negyedik pillért az intelligens beruházások jelentik. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) a REPowerEU egyik magját képezi, amelynek keretében már rendelkezésre bocsátottak 225 milliárd eurót hitel formájában. A zöld energiaberuházások ösztönzése érdekében további 20 milliárd euró a kibocsátáskereskedelmi rendszeren belüli kvótaértékesítésekből származna, illetve a tagállamok jogosultságot kaphatnak a zöld átállást már alapvetően támogató kohéziós és a mezőgazdasági alapok bizonyos részét (maximum 12,5%, valamint 7,5%) átcsoportosítani. Mindezek mellett a hálózatkiépítésekre és átalakításokra is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni.
Mint az bizonyos, az átállási folyamat már a háborút megelőzően is zajlott, a robosztus törekvéseket azonban az orosz–ukrán háború indukálta. A várakozások szerint a megemelt standardoknak köszönhetően a biometán és a hidrogén nagy mennyiségben lesz megtalálható az EU piacán, amelyek a korábbi fosszilis energiaforrások legmeghatározóbb alternatíváinak nőhetik ki magukat.
Kép: ifri.org